Menekültügyi fogalmak és jelentésük
Menekült
„Nemzetközi jogi értelemben a menekült olyan, a származási országán kívül tartózkodó személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában üldözés érné faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása (ez utóbbi lehet a neme, hivatása, szexuális irányultsága, nemi identitása, stb.) miatt, és saját állama védelmét nem tudja, vagy az üldözéstől való félelme miatt nem akarja igénybe venni. Üldözés alatt a menedékjog vagy valamilyen kirívóan súlyos jogsértést (kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, rabszolgaság, szolgaság, halállal való fenyegetés, fizikai vagy nemi erőszak stb.), vagy több különböző sérelem összeadódó hatását érti (például súlyos és tartós diszkrimináció az élet több különböző és meghatározó területén). A nemzetközi jogban attól a pillanattól menekültnek számít valaki, hogy helyzete a fenti definíciónak megfelel, az államok a menekült státusz megadásával csak elismerik ezt a tényt.”
Forrás: Magyar Helsinki Bizottság: A Menekültvédelem jövője Magyarországon, 2017 (756.65 KB)
Oltalmazott
„A magyar jog szerint oltalmazott státuszra az jogosult, aki nem menekült, ugyanakkor fennáll annak a valós veszélye, hogy visszaküldése esetén úgynevezett „súlyos sérelemnek” lenne kitéve. A súlyos sérelem jelentése: halálbüntetés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés (de nem a menekült esetében fennálló okok – faj, vallás, stb. – miatt), illetve civil személy életének vagy személyének fenyegetettsége megkülönböztetés nélküli erőszak miatt, melynek hátterében fegyveres konfliktus (például polgárháború) áll. Az oltalmazottak státusza és jogi helyzete több tekintetben hasonlít a menekültekéhez.”
Forrás: Magyar Helsinki Bizottság: A Menekültvédelem jövője Magyarországon, 2017 (756.65 KB)
Menedékkérő
„Az a külföldi, aki menedékjogi kérelmet terjesztett elő, és ügyében még nem született jogerős döntés. A menedékkérelemnek nincs semmilyen formai követelménye, benyújtható írásban és szóban, bármilyen nyelven. Ezt az az egyszerű tény indokolja, hogy a védelemre szoruló külföldieknek vajmi kevés fogalma van a nemzetközi menedékjogról vagy a magyar közigazgatási eljárás szabályairól, így bármilyen formai követelmény kizárná a leginkább kiszolgáltatott személyeket az őket megillető védelemből. A menedékkérők egy része nemzetközi védelmet (menekült vagy oltalmazott státuszt) kap, míg a többiek kérelmét a hatóságok elutasítják.”
Forrás: Magyar Helsinki Bizottság: A Menekültvédelem jövője Magyarországon, 2017 (756.65 KB)
Migráns
„Azok a személyek, akik azért hagyják el hazájukat vagy szokásos tartózkodási helyüket, hogy máshol letelepedjenek vagy huzamosabb ideig (például legalább egy évig) tartózkodjanak. Szemben a fenti három kifejezéssel a migráns nem jogi, hanem társadalomtudományi, illetve köznyelvi fogalom, ami magában foglalja az összes migrációs helyzetet – a Magyarországon élő iráni diákoktól és kínai boltosoktól, a Londonban dolgozó magyar állampolgárokon át az Európában vagy Libanonban tartózkodó szír menekültekig.”
Forrás: Magyar Helsinki Bizottság: A Menekültvédelem jövője Magyarországon, 2017 (756.65 KB)
Befogadott státusz
„A befogadott státusz a védelem kiegészítő formája Magyarországon. Befogadott státuszt kaphat valaki, ha a fennálló körülményei miatt nem kaphat más védett státuszt (például menekült vagy oltalmazotti státuszt), de ugyanúgy nem tud visszatérni származási országába, és nem fogadja be harmadik, biztonságos ország. A befogadott státuszt egy évre adják, és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) évente felülvizsgálja.
A fenti feltételeknek megfelelő személyek védelmét a nemzetközi jog egyik alapelve, a non-refoulement elve, azaz a visszaküldés tilalmának elve biztosítja.”
Forrás: https://help.unhcr.org/hungary/hu/asylum/applying-for-asylum/
Hontalan
„A nemzetközi jog szerint minden embernek joga van valamely ország állampolgárságához. Az olyan emberek, akiket egyik állam sem tart állampolgárának, hontalannak minősülnek. A hontalanok nem élvezhetik az állampolgárságból fakadó védelmet, nem élhetnek az állampolgári jogokkal, így nincs szavazati joguk és politikai képviseletük, viszont könnyen érheti őket jogsérelem. Egyes vallási és őshonos kisebbségeket gyakrabban sújtja hontalanság, nekik az identitásuk is veszélyben lehet. A nemzetközi jog bizonyos jogokkal és kötelezettségekkel ruházza fel a hontalanokat, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek a befogadó országban, úti okmányhoz juthassanak, ideális esetben állampolgárságukat megszerezhessék, visszaszerezhessék.”
