Az emblémáról
A vörös kereszt, a vörös félhold és a vörös kristály embléma valamennyi humanitárius tevékenység alapja, amelynek védelmeznie kell mind az áldozatokat, mind azokat, akik segítséget nyújtanak részükre.
Kik használhatják?
A Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzeti Társaságok emblémájának használatát a nemzetközi és nemzeti jog szabályozza. Ennek megfelelően nevesített azoknak a köre, akik/amik jogosultak a vörös kereszt, a vörös félhold és a vörös kristály használatára. Megkülönböztetjük a békeidőben illetve a konfliktus idején való használat szabályait.
Békeidőben
Jelzési célú használat (kis méretű embléma)
Mindenekelőtt a Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzeti Társaságok a jelzési célú használatot szabályozó hazai jogszabályoknak, valamint a Mozgalom 1991. évi, a Nemzeti társaságok embléma használatára vonatkozó Szabályzatának megfelelően.
A nemzeti társaságok csak akkor használhatják az emblémát tevékenységeik során, ha azok összhangban vannak az Alapelvekkel, tehát kizárólag arra irányulnak, hogy minden szenvedőnek önkéntes és pártatlan segítséget nyújtsanak.
A nemzeti társaságok a Szabályzatnak megfelelően, saját rendezvényeiken és forrásbővítő kampányaikon is használhatják az emblémát. Harmadik felek (pl. kereskedelmi cégek vagy egyéb szervezetek) társulhatnak ezekhez a rendezvényekhez vagy kampányokhoz, de csak akkor, ha megfelelnek a Szabályzatnak.
Mentőautók és elsősegélyhelyek, amelyeket nem a Vöröskereszt működtet, jelzési céllal, csak békeidőben szintén kitűzhetik az emblémát, feltéve, ha azt az ország törvényeinek megfelelően használják, a nemzeti társaságtól erre kifejezett engedélyt kaptak, és az elsősegélyhelyek kizárólag ingyen nyújtanak segítséget.
Konfliktus idején
Védelmi céllal történő használat (nagyméretű embléma)
Kormányaik által elismert és a fegyveres erők egészségügyi alakulatainak segítésére felhatalmazott Vöröskereszt vagy Vörösfélhold Nemzeti Társaságok. Védelmi célokra kizárólag személyzetük és felszerelésük azon részére használhatják az emblémát, amely háború idején a hivatalos katonai egészségügyi alakulatokat segítik, kizárólag azt a szerepet töltik be, mint ez utóbbiak, s a katonai törvényeknek és szabályzatoknak vannak alárendelve.
Az állam által elismert, és az embléma védelmi célú elhelyezésére felhatalmazott polgári kórházak. Valamennyi polgári egészségügyi egység (kórházak, elsősegélynyújtó állomások, stb.,) amelyet az illetékes hatóságok elismertek és felhatalmaztak (csak az I. Jegyzőkönyv részes államaira vonatkozik).
Egyéb önkéntes segélyszervezetek a nemzeti társaságokéval azonos feltételek mellett: kormányaik által elismertek és felhatalmazást nyertek; az emblémát kizárólag a fegyveres erők egészségügyi alakulataihoz rendelt személyzetük és felszerelésük részére használhatják, és a katonai törvényeknek és szabályzatoknak vannak alárendelve)
Törvényi háttér
A Magyar Vöröskereszt jogállásával, az emblémavédelemmel kapcsolatos feladatokat, teendőket és szabályokat több, jelenleg is hatályos jogszabály pontosítja. Legfontosabb jogforrásként említhetők a Genfben 1949. augusztus 12-én kelt nemzetközi egyezmények, valamint az azt a magyar jogrend részévé tevő jogszabályok (törvények, törvényerejű rendeletek, egyéb alsóbb szintű rendeletek).
Jogosulatlan használat
Háromféle visszaélés létezik:
- az utánzás, ami olyan jelzés használatát jelenti, amely alakjánál és/vagy színénél fogva az emblémával összetéveszthető;
- a bitorlás, vagyis az embléma olyan testület vagy személyek általi használata, akik arra nem jogosultak (kereskedelmi cégek, gyógyszerészek, magánpraxisú orvosok, nem-kormányzati szervezetek és közönségs egyének, stb.);
- és az álcázás, vagyis összeütközés idején az embléma harcosok vagy katonai védelmére történő felhasználása; az embléma álcázó felhasználása a nemzetközi humanitárius jog “súlyos megsértésének”, más szavakkal háborús bűncselekménynek minősül.
