Az emblémáról
A vörös kereszt, a vörös félhold és a vörös kristály embléma valamennyi humanitárius tevékenység alapja, amelynek védelmeznie kell mind az áldozatokat, mind azokat, akik segítséget nyújtanak részükre.
Az embléma védelmi szerepét már békeidőben ki kell alakítani, hiszen a visszaélések leküzdése a háború kitörése után már túl késő lenne. Ha már békeidőben elejét vesszük az embléma utánzásának és jogosulatlan használatának, akkor biztosítani tudjuk, hogy a konfliktusok áldozatai nem maradnak sorsukra hagyva, és a segítségükre sietők is rendelkeznek a munkájukhoz szükséges biztonsági garanciákkal. Mindannyian hozzá tudunk járulni az embléma védelmi értékének erősítéséhez. Saját magunk is felelősek vagyunk az embléma védelmi erejének biztosításáért, amely holnap talán a mi életünket menti meg.
Felmerül a kérdés, hogy azon szervezetek, amelyek betegszállítással, vagy más, az egészségüggyel kapcsolatos tevékenységet végeznek, miért nem használhatják a vörös kereszt emblémát? Számukra léteznek más formájú jelzések, melyet az egészségügy már jóideje alkalmaz.
Kik használhatják?
A Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzeti Társaságok emblémájának használatát a nemzetközi és nemzeti jog szabályozza. Ennek megfelelően nevesített azoknak a köre, akik/amik jogosultak a vörös kereszt, a vörös félhold és a vörös kristály használatára. Megkülönböztetjük a békeidőben illetve a konfliktus idején való használat szabályait.
Békeidőben
Jelzési célú használat (kis méretű embléma)
Mindenekelőtt a Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzeti Társaságok a jelzési célú használatot szabályozó hazai jogszabályoknak, valamint a Mozgalom 1991. évi, a Nemzeti társaságok embléma használatára vonatkozó Szabályzatának megfelelően.
A nemzeti társaságok csak akkor használhatják az emblémát tevékenységeik során, ha azok összhangban vannak az Alapelvekkel, tehát kizárólag arra irányulnak, hogy minden szenvedőnek önkéntes és pártatlan segítséget nyújtsanak.
A nemzeti társaságok a Szabályzatnak megfelelően, saját rendezvényeiken és forrásbővítő kampányaikon is használhatják az emblémát. Harmadik felek (pl. kereskedelmi cégek vagy egyéb szervezetek) társulhatnak ezekhez a rendezvényekhez vagy kampányokhoz, de csak akkor, ha megfelelnek a Szabályzatnak.
Mentőautók és elsősegélyhelyek, amelyeket nem a Vöröskereszt működtet, jelzési céllal, csak békeidőben szintén kitűzhetik az emblémát, feltéve, ha azt az ország törvényeinek megfelelően használják, a nemzeti társaságtól erre kifejezett engedélyt kaptak, és az elsősegélyhelyek kizárólag ingyen nyújtanak segítséget.
Konfliktus idején
Védelmi céllal történő használat (nagyméretű embléma)
Kormányaik által elismert és a fegyveres erők egészségügyi alakulatainak segítésére felhatalmazott Vöröskereszt vagy Vörösfélhold Nemzeti Társaságok. Védelmi célokra kizárólag személyzetük és felszerelésük azon részére használhatják az emblémát, amely háború idején a hivatalos katonai egészségügyi alakulatokat segítik, kizárólag azt a szerepet töltik be, mint ez utóbbiak, s a katonai törvényeknek és szabályzatoknak vannak alárendelve.
Az állam által elismert, és az embléma védelmi célú elhelyezésére felhatalmazott polgári kórházak. Valamennyi polgári egészségügyi egység (kórházak, elsősegélynyújtó állomások, stb.,) amelyet az illetékes hatóságok elismertek és felhatalmaztak (csak az I. Jegyzőkönyv részes államaira vonatkozik).
Egyéb önkéntes segélyszervezetek a nemzeti társaságokéval azonos feltételek mellett: kormányaik által elismertek és felhatalmazást nyertek; az emblémát kizárólag a fegyveres erők egészségügyi alakulataihoz rendelt személyzetük és felszerelésük részére használhatják, és a katonai törvényeknek és szabályzatoknak vannak alárendelve)
Törvényi háttér
A Magyar Vöröskereszt jogállásával, az emblémavédelemmel kapcsolatos feladatokat, teendőket és szabályokat több, jelenleg is hatályos jogszabály pontosítja. Legfontosabb jogforrásként említhetők a Genfben 1949. augusztus 12-én kelt nemzetközi egyezmények, valamint az azt a magyar jogrend részévé tevő jogszabályok (törvények, törvényerejű rendeletek, egyéb alsóbb szintű rendeletek).
Az említett genfi egyezményeket elsőként az 1954. évi 32. törvényerejű rendelet iktatta a törvényerejű rendeletek sorába, mely 1955. február 3-án hatályba lépett. Az egyezmény eredeti magyar nyelvű szövegét azonban csak a 2000/17. számon tette közzé a Magyar Közlöny.
A fent említett (2007/17) egyezmény az ismertetőjellel kapcsolatban az alábbi rendelkezést alkotta:
33. Cikk
„Svájc iránti tiszteletből a szövetségi színek felcserélésével létesített címerkép, azaz fehér alapon nyugvó vörös kereszt, megmarad a hadseregek egészségügyi szolgálatának jelvényeként és ismertetőjeleként.
Azoknál az országoknál azonban, amelyek már a vörös kereszt helyett a vörös félholdat vagy a vörös oroszlánt és napot használják fehér alapon ismertetőjelként, ezek a jelvények a jelen Egyezmény értelmében szintén elfogadottak.”
(A hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény)
44. Cikk
„A fehér alapon levő vörös kereszt jelvény, valamint a vörös kereszt vagy genfi kereszt szavak a jelen cikk következő bekezdéseiben említett esetek kivételével akár béke, akár háború idején csak az Egyezmény és a hasonló tárgyú egyezmények által védett egészségügyi alakulatok és intézetek, valamint a személyzet és a felszerelés védelmére vagy megjelölésére használhatók. Ugyanez vonatkozik a 38. Cikk második bekezdésében említett jelvényekre (Hivatkozott szöveg: Azoknál az országoknál azonban, amelyek már a vörös kereszt helyett a vörös félholdat vagy a vörös oroszlánt és napot használják fehér alapon ismertetőjelként, ezek a jelvények a jelen Egyezmény értelmében szintén elfogadottak. – beszúrás: szerk) az ezeket használó országok tekintetében. A Vöröskereszt nemzeti egyesületei és a 26. Cikkben említett egyéb egyesületek csak e bekezdés rendelkezéseinek keretében jogosultak az Egyezmény védelmét biztosító ismertetőjel viselésére.
Ezenkívül a nemzeti Vöröskereszt (vörös félhold, oroszlán és nap) egyesületek jogosultak béke idején belső jogszabályaiknak megfelelően a vörös kereszt nevét és jelvényét a Vöröskereszt Nemzetközi Értekezletei által elfogadott alapelveknek megfelelő egyéb működésük körében is használni. Ha ezt a működést háború idején is folytatják, a jelvény alkalmazásának feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az ne lehessen az Egyezmény védelmének megszerzésére irányulónak tekinteni; viszonylag kisméretű jelvényt kell használni, és az nem alkalmazható karszalagon vagy háztetőn.
A Vöröskereszt nemzetközi szervei és megfelelően igazolt személyzetük mindig jogosultak a vörös keresztnek fehér alapon való viselésére.
Az Egyezmény jelvénye béke idején, kivételesen, a belső jogszabályoknak megfelelően a Vöröskereszt (vörös félhold, oroszlán és nap) valamelyik nemzeti egyesületének engedélyével a sebesültszállításra szolgáló járművek és az olyan segélyhelyek elhelyezésének megjelölésére is használható, amelyek kizárólag sebesültek és betegek ingyenes ápolására vannak fenntartva.”
(A hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény)
Részlet a Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. Törvényből:
5 §
„(1) A Vöröskereszt szervezet ismertetőjele a fehér alapon nyugvó vörös kereszt.
(2) A Vöröskereszt jelvénye kör alakú fehér mezőben nyugvó vörös kereszt Magyar Vöröskereszt felirattal
(3) Az ismertető jel és jelvény mind béke, mind háború idején a Vöröskereszt szervein kívül csak a nemzetközi egyezményekben meghatározott egészségügyi alakulatok és intézmények, valamint az utóbbiak személyzetének és felszerelésének védelmére vagy megjelölésére használható.
(4) A Vöröskereszt béke idején kivételesen – a nemzetközi egyezményekben meghatározott célokra – engedélyezheti a jelvénynek, valamint annak utánzását jelentő minden jelnek vagy elnevezésnek használatát arra nem jogosult magánszemélynek vagy szervezetek számára.
(5) A jelvénynek a (3), (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő használata – külön jogszabályban meghatározott – szabálysértésnek minősül.”
Jogosulatlan használat
Háromféle visszaélés létezik:
- az utánzás, ami olyan jelzés használatát jelenti, amely alakjánál és/vagy színénél fogva az emblémával összetéveszthető;
- a bitorlás, vagyis az embléma olyan testület vagy személyek általi használata, akik arra nem jogosultak (kereskedelmi cégek, gyógyszerészek, magánpraxisú orvosok, nem-kormányzati szervezetek és közönségs egyének, stb.);
- és az álcázás, vagyis összeütközés idején az embléma harcosok vagy katonai védelmére történő felhasználása; az embléma álcázó felhasználása a nemzetközi humanitárius jog „súlyos megsértésének”, más szavakkal háborús bűncselekménynek minősül.
Az emblémával védelmi célokra történő visszaélés veszélyezteti a nemzetközi humanitárius jog által biztosított védelmi rendszert.
Az emblémával jelzésként történő visszaélés a közvélemény előtt aláássa a jelképet, és ebből adódóan háborús időben csökkenti annak védő erejét.
A Genfi Egyezmények részes államai vállalták, hogy büntető intézkedéseket vezetnek be azzal a céllal, hogy mind háborús, mind békeidőben megelőzzék és visszaszorítsák az emblémával való visszaélést.
