Nemzetközi jogi értelemben a menekült olyan, a származási országán kívül tartózkodó személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában üldözés érné faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása (ez utóbbi lehet a neme, hivatása, szexuális irányultsága, nemi identitása, stb.) miatt, és saját állama védelmét nem tudja, vagy az üldözéstől való félelme miatt nem akarja igénybe venni. Üldözés alatt a menedékjog vagy valamilyen kirívóan súlyos jogsértést (kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, rabszolgaság, szolgaság, halállal való fenyegetés, fizikai vagy nemi erőszak stb.), vagy több különböző sérelem összeadódó hatását érti (például súlyos és tartós diszkrimináció az élet több különböző és meghatározó területén). A nemzetközi jogban attól a pillanattól menekültnek számít valaki, hogy helyzete a fenti definíciónak megfelel, az államok a menekült státusz megadásával csak elismerik ezt a tényt.

a magyar jog szerint oltalmazott státuszra az jogosult, aki nem menekült, ugyanakkor fennáll annak a valós veszélye, hogy visszaküldése esetén úgynevezett „súlyos sérelemnek” lenne kitéve. A súlyos sérelem jelentése: halálbüntetés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés (de nem a menekült esetében fennálló okok – faj, vallás, stb. – miatt), illetve civil személy életének vagy személyének fenyegetettsége megkülönböztetés nélküli erőszak miatt, melynek hátterében fegyveres konfliktus (például polgárháború) áll. Az oltalmazottak státusza és jogi helyzete több tekintetben hasonlít a menekültekéhez.

az a külföldi, aki menedékjogi kérelmet terjesztett elő, és ügyében még nem született jogerős döntés. A menedékkérelemnek nincs semmilyen formai követelménye, benyújtható írásban és szóban, bármilyen nyelven. Ezt az az egyszerű tény indokolja, hogy a védelemre szoruló külföldieknek vajmi kevés fogalma van a nemzetközi menedékjogról vagy a magyar közigazgatási eljárás szabályairól, így bármilyen formai követelmény kizárná a leginkább kiszolgáltatott személyeket az őket megillető védelemből. A menedékkérők egy része nemzetközi védelmet (menekült vagy oltalmazott státuszt) kap, míg a többiek kérelmét a hatóságok elutasítják.

Azok a személyek, akik azért hagyják el hazájukat vagy szokásos tartózkodási helyüket, hogy máshol letelepedjenek vagy huzamosabb ideig (például legalább egy évig) tartózkodjanak. Szemben a fenti három kifejezéssel a migráns nem jogi, hanem társadalomtudományi, illetve köznyelvi fogalom, ami magában foglalja az összes migrációs helyzetet – a Magyarországon élő iráni diákoktól és kínai boltosoktól, a Londonban dolgozó magyar állampolgárokon át az Európában vagy Libanonban tartózkodó szír menekültekig.