Cornelio Sommaruga (1932-2024), római születésű svájci jogász és diplomata 1987-től 1999 végéig vezette a genfi székhelyű Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC-t). A tizenkét éven át tartó elnökségét világszinten is történelmi léptékű változások kísérték: a hidegháború lezárulása mellett tanúja volt a berlini fal lebontásának, a Szovjetunió összeomlásának és a keleti blokk felbomlásának. Eszmeisége és kiemelkedő humanitárius tettei mindannyiunk számára példaértékűek.

Az ICRC vezetőjeként Sommaruga számára a Vöröskereszt hat munkatársának 1996 decemberében, Csecsenföldön történt meggyilkolása jelentette a legkeményebb próbatételt. A humanitárius szervezetek munkatársainak jobb védelme érdekében intenzív párbeszédet folytatott a nemzetközi konfliktusok résztvevőivel. Tevékenysége során eltökélten küzdött a nemzetközi humanitárius jogok megerősítéséért, és hogy mindenáron megakadályozza a humanitárius munka politizálódását, ezen törekvését utódjának is örökül hagyta.

Nevéhez fűződik a mozgalom kiterjesztésének egyik mérföldköve. 1992-ben tett javaslatot arra, hogy a vörös kereszt és a vörös félhold mellett olyan szimbólumot is használjon a mozgalom, amely mentes valamennyi nemzeti, vallási vagy politikai konnotációtól. Nézete szerint a mozgalom ezáltal a szimbólum által válhatott elérhetővé azon államok és nemzeti társaságok számára, amelyek nem tudták elfogadni a meglévő szimbólumok egyikét sem. Tárgyalások 15 évig tartó sorozata után ezt az emblémát végül vörös kristály néven fogadták el 2006-ban, a Vöröskereszt és Vörösfélhold 29. Nemzetközi Konferenciáján.

Elnöksége kezdetén 3500 személy alkotta az ICRC munkatársi körét. Sommaruga 1999-re ezt a létszámot 10.000 küldöttre gyarapította, vezetése alatt a svájci származású munkatársak mellett több nemzetből, színes háttérrel rendelkező emberek is érkeztek a szervezethez.

Élete végéig a humanitárius ügyek szolgálatában állt

Céljaitól akkor sem távolodott el, miután távozott az ICRC éléről: 2000 májusától Sommaruga töltötte be a genfi Nemzetközi Humanitárius Aknamentesítési Központ (CIDHG) elnöki posztját. Idős koráig aktív maradt, a zugi Karl Popper Alapítvány elnökeként és a budapesti Nyílt Társadalom Intézet kuratóriumának tagjaként is működött. 2002-ben a Montreux melletti Caux-ban a Változás Kezdeményezése Nemzetközi Szövetségének elnöke lett. Tagja volt a Felelős Üzleti Kezdeményezés Bizottságának is.

Cornelio Sommarugát diplomáciai és humanitárius munkájáért számos kitüntetéssel, többek között több díszdoktori címmel tüntették ki. Genfben élt, hat gyermek édesapja volt.

Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága által kiadott, magyar nyelvre lefordított nekrológot itt olvashatja el.

(Borítókép: Salvatore Di Nolfi)