Interjú Balázs Viviennel, a Magyar Vöröskereszt országos élelmiszermentési és segélyezési vezetőjével

Melyik volt a legmeghatározóbb, legemlékezetesebb pillanat a munkád során?

Tavaly előtt az egyik nagy multinacionális céggel volt egy közös projektünk, ahol kifejezetten ételallergiásoknak állítottunk össze élelmiszercsomagokat. Partnereinkkel dolgoztunk együtt, egyeztettünk a tartalomról: volt glutén-, laktóz- és cukormentes csomag. Viszonylag kis mennyiséget tudtunk csak összeállítani, de mintaprojektnek tökéletes volt.

Ehhez kapcsolódóan egy Komárom-Esztergom vármegyei idősek klubjában fotóztunk egy átadást. Rendelkezésre álltak a csomagokhoz zacskók is, de a helyi kollégák az élelmiszermentős dobozokat hasznosították újra, végül azokba készítették össze a mentes csomagokat. A környezetet így élelmiszermentéssel és újrahasznosítással is védtük. Ráadásul igen jól nézett ki a fotókon, ahogy a csomagokat átvevő idős emberek tartották a dobozokat, benne a cukormentes termékekkel – hiszen az idősek közt gyakori a cukorbetegség előfordulása – és a megfelelő étrendet segítő füzettel. Jó hangulatban telt az egész, és nagy élmény volt kint lenni a terepen.

Te részt veszel a terepmunkában?

Én központilag fogom össze a rendszert, általában nem megyek ki az adományátvétel helyszíneire – bár vágyom rá, hogy a saját szememmel is láthassam a folyamatot a gyakorlatban. Az idei évben már tervezem, hogy mikor milyen helyszínre látogatok ki.

Hogyan épül fel, hogyan működik jelenleg a hazai élelmiszermentés rendszere?

Az élelmiszermentés egy nagyon érdekes dolog. A Magyar Vöröskereszt húsz egységre, vármegyei szintre bomlik. Vannak olyan vármegyék, amelyek az Élelmiszerbankon keresztül már korábban is foglalkoztak élelmiszermentéssel. Az Élelmiszerbank sok partnerrel működik együtt, ők koordinálják az üzleteket, viszont az élelmiszer gyakorlati mentését más civil szervezetek hajtják végre. Ilyen formában többek között Somogyban és Borsodban is már több tíz éve működik élelmiszermentési tevékenység.

A 2022-es kapcsolódó törvénymódosítás hatására a nagyobb üzletláncoknak gondoskodniuk kell a nem eladott, ám még fogyasztásra alkalmas élelmiszer megmentéséről. Ennek következménye az is, hogy mi is országos szinten kezdtük koordinálni a szervezet élelmiszermentési tevékenységeit. Jelenleg két országos üzletlánc szerződött partnerei vagyunk.

Mit jelent pontosan az országos koordináció a gyakorlatban? Milyen feladatokkal jár ez napi szinten?

Minden vármegyében van egy élelmiszermentő koordinátor, akik helyben tartják az üzletekkel a kapcsolatot. Ha valami probléma van, ők jelzik felém az esetleges történéseket.

Sokszor vannak fennakadások: előfordul például, hogy véletlenül a selejt lesz kikészítve az adományos helyre, az adományt pedig elviszi a selejtes kocsi. Adminisztrációs anomáliák is vannak.

Mivel egycsatornás kommunikációs rendszerünk van, a megoldandó helyzeteket felém jelzik a kollégák, én pedig a partner CSR-koordinátorokkal tartom a kapcsolatot. Tehát a szerződéskötéstől kezdve a problémamegoldásig sok mindent én viszek – ezek állandó szervezési és kapcsolattartói feladatokat jelentenek.

Mennyire kiszámítható, hogy miből mennyi adomány érkezik?

Ami miatt ezt az egészet szorosan kell koordinálni, az a napi mentés, hiszen ebből termelődik a legtöbb. Zöldség, gyümölcs, pékáru – ezeket folyamatosan, két-három naponta cserélni kell, és az elosztás során fontos a gyorsaság. Tartós élelmiszerből van a legkevesebb adományfelajánlás, hiszen a liszt vagy az olaj sokáig eláll a polcokon, ezalatt a vásárlókhoz kerül, így kevés közeli lejáratú termék marad meg.

Ugyanakkor vannak váratlan helyzetek. Például volt egy eset húsvétkor, amikor egy áruházlánc különböző üzleteiből több száz kilogramm húst ajánlott fel megmentésre. Országszerte szerveződtek a kollégáink, hiszen romlandó termékek esetében különösen fontos a gyorsaság. Végül azonban mégis máshová került az áru, így a tervezettnél jóval kisebb mennyiséget vettünk át. Ebből is látszik, milyen nagy szükség van az élelmiszermentés területén a folyamatos készenlétre, a rugalmasságra és az országos szintű szervezettségre.

Kik osztják ki a megmentett élelmiszert?

Az osztás attól függ, hol vagyunk. Pest vármegye például kirívó, ott legalább 19 aktív üzlet van. Ha közel van az élelmiszerüzlet, akkor az élelmiszert közvetlenül a szociális munkás kolléga veszi át, majd osztja ki a hajléktalanellátó intézményben vagy a családok átmeneti otthonában.

Előfordul, hogy az intézmények számához képest túl sok, túl közeli lejáratú élelmiszer áll rendelkezésre. Ilyenkor a helyi munkatársak bevonnak más, önkormányzati vagy civil fenntartású intézményeket is az átvétel és a kiosztás folyamatába.

Az ünnepek vagy egy-egy extrém hideg téli időszak hogyan befolyásolja az adományozási kedvet?

A mentett élelmiszer mennyisége ilyenkor nem változik, de a külső, nem rendszeres felajánlások mennyisége igen.

Egyszer, egy mínusz fokos téli héten például egy futárcég felajánlotta, hogy meleg ételt szállít ki. Egy másik felajánlás keretében gulyáslevest főztek és azt osztották ki azoknak, akiknek szükségük volt rá. A hideg miatt a meleg készételek iránti szükséglet nagyon megnő, ami nem szokványos év közben.

Magánszemélyek is tudnak csatlakozni a programhoz adományozóként?

Az élelmiszermentés logisztikai folyamatába önkéntesként közvetlenül be lehet kapcsolódni, valamint adományozóként is bárki hozzájárulhat a munkánkhoz. Mind az önkéntesség tervezése, mind élelmiszer-adomány leadása kapcsán érdemes felvenni a kapcsolatot a területi munkatársakkal, és előzetesen egyeztetni az aktuális szükségletekről és további részletekről.

Pénzadománnyal az élelmiszermentés teljes folyamatát lehet támogatni, az élelmiszerek begyűjtésétől és szállításától kezdve egészen a biztonságos tárolásig és elosztásig. Szerencsére évről évre egyre több és egyre változatosabb élelmiszerfelajánlás érkezik hozzánk, ezért folyamatosan fejlesztenünk kell az ehhez szükséges eszközparkot is. Az adományok megfelelő kezeléséhez és tárolásához rendszeresen szükség van például a gyorsan használódó hőtartó és hűtőládák pótlására.

Mit gondolsz, mi az, amit a legtöbben nem tudnak az élelmiszermentésről, pedig fontos része a munkátoknak?

Sokan úgy gondolnak az élelmiszermentésre, mint a megmaradt élelmiszerek egyszerű továbbadására, valójában azonban egy rendkívül összetett logisztikai és segélyezési rendszer működik mögötte. Az, hogy egy közeli lejáratú termék még aznap vagy másnap biztonságosan eljusson a rászorulókhoz, sok ember összehangolt munkáját igényli. Éppen ezért az élelmiszermentés nemcsak a pazarlás csökkentéséről szól, hanem arról is, hogy gyorsan és hatékonyan tudjunk segítséget nyújtani azoknak, akiknek erre a legnagyobb szükségük van.

Balázs Viviennel Szemerédy Dániel beszélgetett.

Fotó: Szalai Csaba