Az orvosi hivatása mellett egész életét végigkísérte a vöröskeresztes mozgalomban kifejtett humanitárius tevékenység, a rászoruló emberekért, közösségekért való tenni akarás. 1962 óta a Magyar Vöröskereszt tagja. 1972-től lakóterületi alapszervezet elnökeként, majd az 1970-es évek közepétől járási alelnökként-elnökként tevékenykedett. 1982-től – a járások megszűnésével – városi-területi elnökeként segítette a szervezet munkáját haláláig. 1987-től a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségnek, illetve Végrehajtó Bizottságnak a tagjaként, 1992-től mintegy tíz éven át a Magyar Vöröskereszt alelnökekeként vett részt a szervezet társadalmi irányításában. A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége kezdeményezésére hívta életre a Magyar Vöröskereszt jelenleg legmagasabb elismerési formáját: a Magyar Vöröskereszt Csillagrendjét.

Az országban elsőként ’Együtt a Véradókért – Szentesen’ alapítványt hozott létre, amelynek hozadékát minden esztendőben a kiváló véradók jutalmazására fordítják.

A sokoldalú és szívvel-lélekkel végzett tevékenységét számos elismerés is jelzi, így a Vöröskeresztes Munkáért Bronz, Ezüst, Arany, Gyémánt fokozatai, valamint a Magyar Vöröskereszt Csillagrendje.

Halála megrendített bennünket, emlékét tisztelettel őrizzük.