A Magyar Vöröskereszt Debrecen Területi Szervezetének két munkatársa tavaly nyáron tartott „pénteki” – gyermekprogramot a telepen, hogy jelenlétükkel és segítőkészségükkel megnyugtassák a gyermekeket, és kicsit varázsolják elviselhetőbbé tábori napjaikat.

A körülmények, amelyek között a migránsok élnek egy oda érkező segítő szándékú emberben döbbenetes érzést keltettek. Az emberek matracokon, vagy a földön feküdtek, a higiéniai gondokkal kellett szembesülni. E körülmények között sem figyelem, sem eszköz nem maradt, hogy segítsék a gyermekeket ennek az időszaknak az átvészelésében.

A tábor központi épületének dolgozói segítettek a vöröskereszteseknek megszervezni a foglalkozásokat. Csatlakoztak a programhoz azok a migránsok is, akik jelképes összegért végeztek tábori munkát, és támogatták a szolgálatot.

A tábor lakói folyamatosan cserélődtek, így mindig voltak új gyermekek is a foglalkozáson. Az újonnan érkezők kezdetben távolságtartóak voltak. Sokukat megviselték az útjuk közben átélt nehézségek, és sok esetben voltak atrocitások szemtanúi is. A vöröskeresztes munkatársak türelmesen fogadták őket.

Kisebb-nagyobb csoportokban gyűltek köréjük a gyermekek és szüleik. A négy és tizenkét éves korú gyermekeket csapatjátékokba, kézműves foglalkozásokba vonták be, színeztek, rajzoltak, könyveket nézegettek velük. A kicsik és a serdülők feloldódtak, a vöröskeresztesek mellé kuporodtak, főleg a kisfiúk közeledtek, a kislányok félénkebbek voltak.

A szülők is szóba elegyedtek a munkatársakkal, magyar szavakat tanultak meg tőlük. A gyermekek a vöröskeresztesekhez fordultak sebeikkel, horzsolásaikkal. Munkatársaink elsősegélyt nyújtottak. A táborban élő gyermekeknek ez a törődés pszichológiailag is nagyon fontos.

A foglalkozások végén kis ajándékokkal lepték meg a munkatársak a gyermekeket, akik nagyon örültek a könyveknek, kisautóknak, s a játékoknak. A kezdeti kommunikációs fal hamar eltűnt, az új résztvevők is kinyíltak, és bizalmi kapcsolat alakult ki a tábor kis lakói és a Vöröskereszt dolgozói között.

„A programok sikere energiával töltött fel ugyanúgy bennünket is, ahogyan őket, újabb erőt adva ahhoz, hogy a gyermeki arcok mosolyáért megtegyünk minden tőlünk telhetőt” – elékeznek vissza a foglalkozást tartó munkatársak.

Húsz évvel a megnyitása után a debreceni befogadó állomás, amelyet 1995 nyarán az akkor elmélyülő délszláv konfliktus nyomán hazánkba tömegesen érkező menekülők, elsősorban bosnyákok elhelyezésére nyitottak meg, 2015 októberében bezárt. A tavaly nyári krízis alatt volt olyan időszak, amikor hat-hétezer ember ellátásáról gondoskodtak itt. A debreceni táborban megnyitása óta 73 ezer ember fordult meg, korábban délszláv, majd többségükben afgán, iraki, szír és koszovói migránsok. Debrecenben jó együttműködéssel, szervezett, profi munka folyt a tábor működtetése során, a Magyar Vöröskereszt és Hajdú-Bihar Megyei Szervezete ruhaadományokkal, higiéniai cikkekkel, könyv-, játék-, és más adományokkal segítette az intézmény lakóit éveken át.