„Egy-egy család története és a bennük tátongó űr végül megnyugtató lezárást kaphat” – interjú Gyorgyovich Andrással, a Magyar Vöröskereszt keresőszolgálatának szakmai vezetőjével

Sokan talán nem tudják pontosan, mivel foglalkozik a Magyar Vöröskereszt keresőszolgálata. Elmeséled nekünk?

A legfontosabb feladatunk, hogy a humanitárius katasztrófák, természeti csapások vagy fegyveres konfliktusok miatt egymástól elszakadt közeli hozzátartozókat megpróbáljuk újra összekötni egymással. Emellett felderítjük és hírül adjuk az ilyen horderejű események miatt eltűnt személyek sorsát a családtagjaiknak. Tehát nem feltétlenül csak két élő embert kötünk össze: van, hogy egy tragédia áldozatának sorsáról tudunk csak megnyugtató, vagy legalábbis lezárást jelentő információt adni.

Minden tevékenységünk ezen alapfeladat köré szerveződik. A mai napig igyekszünk feltárni az első és második világháború, illetve az 1956-os forradalom következtében megszakadt családi kapcsolatokat és az akkori eltűntek sorsát. Emellett foglalkozunk a 2015-ben megindult ázsiai és észak-afrikai migrációs hullám miatt elszakadt családok egyesítésével is. Szintén ide tartoznak a kivételes, humanitárius indokból elfogadott ügyek: például amikor valakinek egy külföldön élő, beteg vagy idősotthonba került családtagjával szakad meg a korábban szoros érzelmi kapcsolata, mi segítünk a szálak újbóli felvételében.

Konkrétan mi a te feladatod ebben a folyamatban, és hogyan épül fel a csapatotok?

Én nyolc éve vagyok a szervezetnél. Korábban minden munkatárs mindenféle ügytípussal párhuzamosan foglalkozott, ma már azonban a hatékonyság érdekében megosztjuk a feladatokat, jelenleg a projektmenedzser munkatársammal. Én szakmai vezetőként összefogom a munkát és rálátok minden ügyre, de operatív szinten főként a világháborús, az ’56-os, valamint az egyéb humanitárius okokból indított keresésekre fókuszálok. Az én feladatom továbbá a szakági adminisztráció, a statisztikák gyűjtése és a vezetőség felé történő jelentés is. A programmenedzser kolléganőm elsősorban az ukrajnai konfliktushoz kapcsolódó esetekkel foglalkozik.

Végeztek terepmunkát is a keresések során?

Igen, az ukrajnai fegyveres konfliktus 2022. februári eszkalálódása óta végeztünk jelentős terepmunkát. Kollégáink személyesen keresték fel a menekültszállókat, gyűjtőközpontokat, munkaerő-közvetítő irodákat és a helyi kormányhivatalokat, hogy segítsenek az ideérkező ukrán menekülteknek. Bár mára sokan beilleszkedtek a társadalomba, és a menekültszállók helyett egyéni lakhatást találtak, a kérelmek száma az utóbbi időszakban ismét enyhe növekedést mutat. Ezek az ügyek nálunk prioritást élveznek. A programmenedzser kolléganőnk kiválóan beszél oroszul és ukránul, így személyes interjúk keretében veszi fel az adatokat és a keresési kérelmeket, ami kulcsfontosságú a pontos és hatékony segítségnyújtáshoz.

Milyen eszközökkel kutatjátok fel a keresett személyeket?

Szorosan együttműködünk a hatóságokkal. A kereséseket két nagy csoportra oszthatjuk: belföldről keresnek külföldön élő hozzátartozót, vagy fordítva, külföldről érkezik kérés magyarországi keresésre.

Ha valaki belföldön keres belföldi hozzátartozót, azt általában a kormányhivatalokhoz irányítjuk, de minden esetben ellátjuk a megfelelő tanácsokkal. Ha külföldön élő rokont keresnek, a legnagyobb erősségünk a világméretű Vöröskereszt és Vörösfélhold hálózat: a partner nemzeti társaságok bevonásával szinte a világ bármely pontján tudunk kutatni.

Ha külföldről keresnek nálunk valakit, annak szigorú feltétele, hogy a kérés egy ottani vöröskeresztes társaságon keresztül érkezzen hozzánk. Magánszemélyektől közvetlenül érkező külföldi megkereséseket adatvédelmi okokból, valamint az illető szándékainak ellenőrizhetetlensége miatt nem fogadunk be.

Amikor hivatalos csatornán elindul egy magyarországi keresés, több állami szervhez is fordulhatunk. A lakcímadatokért a Belügyminisztériumhoz, migrációs ügyekben (például ha valaki menedéket kért hazánkban vagy illegálisan lépte át a határt) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz. Világháborús esetekben a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Levéltárával, illetve különféle levéltárakkal, adatbázisokkal dolgozunk együtt.

Van meghatározó személyes élményed, ami nagyon megmaradt benned?

Vannak nagyon szép, érzelmes ügyeink. Nemrég például a Német Vöröskereszt segítségével találtuk meg egy magyarországi hölgy Németországban élő unokahúgát, akiknél már a személyes találkozó is tervben van, aminek mindkét fél mérhetetlenül örült.

De volt egy rendkívül érdekes második világháborús esetünk is. Egy idős, magyar származású, németországi úr 2021-ben azzal a kéréssel fordult hozzánk – kivételesen közvetlenül, amit a speciális helyzetre és a magyar nyelvű kommunikációra való tekintettel elfogadtunk –, hogy segítsünk megtalálni a háborúban Magyarországon elhunyt édesapja sírját. A Honvédelmi Minisztérium segítségével beazonosítottuk a települést, ahol az édesapát vélhetően egy tömegsírba temették. Ezt az eredményt annak idején közöltük is az idős úrral.

A napokban azonban újra megkeresett minket a HM azzal a hírrel, hogy az adott településen kihantoltak egy tömegsírt, és sikerült azonosítaniuk a keresett katona földi maradványait. Mivel mi az adatokat korlátlan ideig megőrizzük, vissza tudtuk keresni a férfi elérhetőségeit. Fel is hívtuk, hogy megoszthassuk vele a kereséssel kapcsolatos fejleményeket. Hozzájárult az adatai átadásához, így a HM közvetlenül felvehette vele a kapcsolatot. Végül a ma már 92 éves úr gyermeke jön el Magyarországra a nagypapa újratemetésére. 

Ez az eset gyönyörűen példázza a munkánk lényegét: ha évek vagy akár évtizedek telnek is el, a nálunk rögzített adatok révén egy-egy eltűnt személy sorsa még ekkor is tisztázódhat, és a családja megnyugtató választ kaphat.

Gyorgyovich Andrással Szemerédy Dániel beszélgetett.