Az éghajlatváltozás következtében Magyarországon is egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek a hőhullámok. A Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) hangsúlyozza, hogy a szélsőséges hőség már nem csupán rendkívüli esemény, hanem olyan növekvő kockázat, amelyre a közösségeknek, a családoknak és az egyéneknek egyaránt fel kell készülniük. Az IFRC a megelőzést, az alkalmazkodást, a korai felkészülést és a helyi közösségek ellenálló képességének növelését tekinti a legsikeresebb védekezési módnak. Az IFRC klímaadaptációs megközelítése nemcsak az energiatudatosságot, hanem a természeti erőforrások, különösen az ivóvízkészletek felelős használatát is hangsúlyozza. A hőhullámok idején ugyanis egyszerre nő a vízigény, miközben a szárazság és az alacsony vízállás fokozza a vízellátó rendszerek sérülékenységét. A Magyar Vöröskereszt arra kéri a lakosságot, hogy a saját egészségének védelme mellett járuljon hozzá a villamosenergia-rendszer biztonságos működéséhez is, hiszen a rendkívüli hőség jelentősen növeli az energiafelhasználást.
A Nemzetközi Vöröskereszt szerint a klímaváltozás okozta veszélyekkel szemben három alapelv mentén kell cselekednünk:
A hőhullámokra még azok bekövetkezése előtt fel kell készülni! A tudatos energiafelhasználás csökkenti a hálózat túlterhelésének kockázatát, és hozzájárul az alapvető szolgáltatások folyamatos működéséhez.
Különös figyelmet kell fordítani az idősekre, a várandósokra, a kisgyermekekre, a krónikus betegekre, a fogyatékossággal élőkre és azokra az egyedül élő, sérülékeny embertársainkra, akik a szélsőséges hőhatásoknak fokozottan ki vannak téve!
Az IFRC szerint minden közösségnek alkalmazkodnia kell a gyakoribb extrém időjárási helyzetekhez. Ennek része az energiatakarékos és felelős fogyasztói magatartás, valamint a klímakockázatok figyelembevétele a mindennapi döntések során.
Mit tehetünk a biztonságos energia- és vízfelhasználás érdekében?
A villamosenergia-hálózat terhelése jellemzően a késő délutáni és esti órákban a legnagyobb.
Ezért lehetőség szerint:
A tartós hőségben az elektromos hálózatok és készülékek fokozott igénybevételnek vannak kitéve.
Az extrém hőség idején a megfelelő folyadékpótlás létfontosságú, ugyanakkor közös felelősségünk az ivóvízkészletek megóvása is. A klímaváltozás hatására gyakoribbá váló aszályos időszakok miatt az IFRC kiemelten támogatja a vízbiztonságot és a fenntartható erőforrás-gazdálkodást.
Mit tehetünk?
Az IFRC egyik alapvető ajánlása a közösségi felkészültség növelése. Ennek részeként:
A víz és az energia összefügg
A tudatos vízhasználat egyben energiatakarékosságot is jelent. Az ivóvíz kitermelése, tisztítása, szállítása, valamint a használati melegvíz előállítása jelentős energiafelhasználással jár. Minden megtakarított liter víz hozzájárul a környezet terhelésének csökkentéséhez és a klímaváltozással szembeni alkalmazkodóképesség erősítéséhez.
Figyeljünk magunkra és egymásra!
A Vöröskereszt mozgalom egyik legfontosabb üzenete, hogy a közösségi összefogás életeket menthet. Az extrém hőség idején rendszeresen keressük fel idős vagy egyedül élő hozzátartozóinkat, szomszédainkat, és győződjünk meg arról, hogy rendelkeznek elegendő ivóvízzel, megfelelő hűtéssel és biztonságos körülményekkel. Hőségriadó idején különösen fontos, hogy az idősek, egyedül élők, hajléktalan emberek és krónikus betegek folyamatosan hozzáférjenek az ivóvízhez. Egy felajánlott palack víz, egy rövid érdeklődő látogatás vagy telefonhívás akár életmentő segítséget jelenthet.
A Magyar Vöröskereszt és a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom arra ösztönöz mindenkit, hogy az extrém hőség időszakában tudatos energia- és vízhasználattal, egymásra figyeléssel és felelős közösségi magatartással járuljon hozzá a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb, biztonságosabb települések kialakításához. A felkészültség, a megelőzés és a szolidaritás ma már a klímaadaptáció legfontosabb eszközei közé tartozik.