2022-ben a Magyar Vöröskereszt az IFRC (Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége) támogatásával megkezdte országos humanitárius válaszreakcióját, amelynek célja és fókusza az évek során folyamatosan követte a szükségleteket: az azonnali sürgősségi segítségnyújtás felől a hosszú távú integráció és reziliencia támogatásának irányába mozdult.

Főbb tevékenységek és eredmények

Azonnali humanitárius segítségnyújtás

A Magyar Vöröskereszt 2022-ben azonnali reakcióként mozgósította országos hálózatát:

• segélycsomagokat, élelmiszert és higiéniai termékeket osztott,
• átmeneti szállásokat működtetett,
• egészségügyi és pszichoszociális támogatást nyújtott,
• valamint készpénzes támogatási programot indított a menekültek számára.

A készpénzes támogatás különösen innovatív elem volt: közel 10.000 menekült részesült többcélú pénzügyi segítségben, amelyet lakhatásra, élelmiszerre, közlekedésre és egészségügyi kiadásokra használhattak fel.

Egészségügyi és mentálhigiénés támogatás

A Magyar Vöröskereszt egészségügyi szűréseket, közösségi egészségfejlesztési programokat szervezett, valamint pszichoszociális támogatást biztosított. 2022 és 2025 között:

• több mint 94 ezer ember részesült egészségügyi ellátásban vagy vett részt szűrőprogramokon,
• közel 86 ezer fő részesült mentálhigiénés és pszichoszociális támogatásban.

Külön figyelmet kaptak a gyermekek, az idősek, a fogyatékkal élők és az egyedülálló anyák.

Integráció és társadalmi befogadás

2023-tól a hangsúly fokozatosan az integrációra helyeződött: a szervezet magyar nyelvtanfolyamokat indított, gyermekbarát tereket és felzárkóztató oktatást biztosított, valamint közösségi programokat szervezett a menekültek és a befogadó közösségek kapcsolatának erősítésére.

A SEM projekt (Menedékkérők, menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek integrációjának támogatása Magyarországon) keretében a Magyar Vöröskereszt országszerte integrációs és felzárkóztató programokat biztosított a célcsoport számára.

Védelem és esélyegyenlőség

A Magyar Vöröskereszt kiemelt figyelmet fordított a legkiszolgáltatottabb csoportokra, így a roma közösségekre, a krónikus betegekre, a fogyatékkal élőkre és a jogi bizonytalanságban élő menekültekre.

A szervezet gyermekvédelmi és Safeguarding (védelmező) rendszereket fejlesztett, valamint panaszbejelentő felületeket és visszajelzési mechanizmusokat vezetett be.

Szervezeti fejlődés és innováció

A menekülthelyzet a körülményekhez való alkalmazkodást is megkövetelte, amelynek részeként a Magyar Vöröskereszt belső intézményi fejlődésen is keresztülment. A humanitárius segítségnyújtást elősegítő digitális rendszereket (AccessRC, Digital Engagement Hub) vezettek be, megerősítették az önkéntes-hálózatot, fejlesztették az adatkezelési és visszajelzési rendszereket, valamint megerősítették az országos készenléti és reagálási kapacitásokat.

A Magyar Vöröskereszt összehangolt reakciót adott: mind a 20 vármegyei, illetve fővárosi szervezete részt vett a menekültek támogatásában, és országszerte több ezer önkéntest mozgósított.

Fő kihívások

A 2022 és 2025 közötti időszakban számos külső kihívás nehezítette a humanitárius munkát. A vizsgált éveket jelentős infláció és emelkedő lakhatási költségek jellemezték, és időről időre további finanszírozási bizonytalanságok merültek fel. A menekültek jogi helyzete Magyarországon ebben az időszakban nem volt állandó, a változásokhoz pedig mind az érintett közösségeknek, mind a humanitárius szereplőknek alkalmazkodniuk kellett. Egy menekülthelyzetben sokszor jellemző, hogy a szereplők nyelvi akadályokba, valamint a hosszú távú integrációval járó nehézségekbe ütköznek, ezek alól az ukrán menekülthelyzet sem jelentett kivételt.

Komplex humanitárius szerepvállalás

A Magyar Vöröskereszt 2022 és 2025 között meghatározó szerepet vállalt az Ukrajnából menekülni kényszerülő emberek magyarországi humanitárius helyzetének enyhítésében, miközben hozzájárult a társadalmi és szociális terhek csökkentéséhez is. A szervezet nemcsak sürgősségi segítséget nyújtott több tízezer menekült számára, hanem hosszabb távú integrációs, egészségügyi és közösségi programokat is megvalósított. Az időszak egyben jelentős szervezeti modernizációt és kapacitásfejlesztést is eredményezett, amely tovább erősítette a Magyar Vöröskereszt jövőbeli humanitárius reagálóképességét.

A teljes riport IDE KATTINTVA letölthető.

A tevékenységek az IFRC által biztosított „Ukrajna és az érintett országok számára szóló sürgősségi felhívás” keretében keretében valósultak meg.

Borítókép: magyar nyelvóra; fotó: Magyar Vöröskereszt Tolna Vármegyei Szervezete

The post Segítségnyújtás az Ukrajnából menekülni kényszerülők számára: a Magyar Vöröskereszt szerepvállalása a 2022 és 2025 közötti menekülthelyzet során appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC, International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies) által összeállított, 2026 márciusában megjelent World Disasters Report 2026 arra figyelmeztet, hogy a káros információk és a dehumanizáló kommunikáció következményei súlyosak: alááshatják a bizalmat, és veszélybe sodorhatják a humanitárius dolgozók és a közösségek biztonságát.

The post „A bizalom megőrzése nem választás kérdése, hanem humanitárius szükségszerűség” – Megjelent a World Disasters Report 2026 appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Magyarország magas szinten képviselteti magát: a Genfi Állandó Képviselet munkatársai, a nagykövet, a Honvédelmi Minisztérium delegált képviselői, valamint a külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter is részt vesz az eseményen. A külügyminiszter október 30-án találkozott és egyeztetett az ICRC és IFRC elnökeivel, Mirjana Spoljaric Eggerrel és Kate Forbesszal, mely találkozón a Magyar Vöröskeresztet Kardos István főigazgató képviselte.

The post Magyar delegáció a 34. Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Konferencián appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Fotó: Jabir Ben Bachir

The post Csaknem 200 ország ülésezett együtt a humanitárius célok elérése érdekében appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A főtitkár budapesti útja során a Magyar Vöröskereszt székházába is ellátogatott. Érkezése időpontjában integrációs gyermekprogram zajlott ukrán menekültek számára a szervezet központjában található Empathy közösségi térben. Jagan Chapagain a július 22-i programon megismerhette a művészetterápiás foglalkozás kreatív módszereit, céljait, távlatait és résztvevőit. A főtitkár a látogatás során a Magyar Vöröskereszt munkatársai és vezetői, Fodor Antalné dr. elnök és Kardos István főigazgató társaságában szerezhetett személyes élményeket a humanitárius szervezet mindennapjaival, tevékenységével kapcsolatban.

Jagan Chapagain magyarországi hivatalos útjának második napján, július 23-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közösen adta át az IFRC Európai Regionális Irodájának kibővített budapesti irodáját.

Fotó: Kerényi Dóra

The post Hazánkban járt az IFRC főtitkára appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Világszerte több mint 160 Vöröskereszt és Vörösfélhold nemzeti társaság dolgozik azon, hogy segítséget nyújtson a menekülteknek, jogi státuszuktól függetlenül. A támogatás nem csak az olyan alapvető szükségletek kielégítésére terjed ki, mint az élelem, az információszolgáltatás, az egészségügyi ellátás vagy a védelem, hanem komplexebb szolgáltatásokkal is támogatja a rászorulókat újratelepítés, családegyesítés, közösségi szponzoráció és humanitárius vízumok biztosítása által.

Míg egyes menekültek sikeresen beilleszkednek új közösségeikbe, sokan szörnyű kihívásokkal néznek szembe. Elveszíthetik családi kapcsolataikat, és gyakran nélkülözniük kell az alapvető egészségügyi és szociális szolgáltatásokat. Útjuk során sokan az emberkereskedelem, kizsákmányolás vagy a fogva tartás akadályával találkozhatnak. A nők, gyermekek és fogyatékkal élők különösen veszélyeztetett helyzetben vannak. Az IFRC hálózata arra törekszik, hogy védelmet nyújtson nekik, csökkentse sérülékenységüket és lehetőséget biztosítson számukra, hogy befogadó társadalmakban boldoguljanak.

A 2022 februárjában kirobbant ukrajnai konfliktus elől menekülők közül sokan Európában találtak menedéket, és közösségek, családok fogadták be őket otthonaikba. Az ilyen magánszállások létfontosságú támogatást jelentettek a menekülteknek. A „Safe Homes” program, amelynek megvalósításában több nemzeti társaság mellett a Magyar Vöröskereszt is részt vett, ezt a modellt kutatta vagy alkalmazta kilenc európai országban, segítve a menekültek és a befogadó családok közötti kapcsolatok kialakítását. A program tapasztalatai alapján megfogalmazott tanulságok fontos iránymutatásként szolgálhatnak a jövőbeni hasonló kezdeményezések számára. További részleteket az IFRC menekültek világnapja alkalmából megjelent cikke tartalmaz.

Tisztában vagyunk azzal, hogy milyen borzasztó érzelmi traumát okoz, ha valakinek egy közeli hozzátartozójával hirtelen megszakad a kapcsolata, és nem tudnak kommunikálni sem személyesen, sem telefonon, sem üzenet vagy levél formájában. Néha azt sem tudjuk, hogy mi okozta a kapcsolat hirtelen megszakadását, mi lett a szeretett hozzátartozónk sorsa. Akiket valamilyen külső ok kényszerít arra, hogy elhagyják a hazájukat, ők még könnyebben kerülhetnek ilyen helyzetbe. A Magyarországra menekült külföldi állampolgárokat a Magyar Vöröskereszt keresőszolgálata segíti abban, hogy ismét felvehessék a kapcsolatot a hozzátartozójukkal, vagy megismerjék eltűnt hozzátartozójuk sorsát.

Az IFRC és partnerei világszerte arra törekszenek, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akik elhagyni kényszerültek otthonaikat, és támogassák őket abban, hogy új életet kezdhessenek biztonságban és méltóságban. A menekültek világnapja emlékeztet minket arra, hogy a menekültek támogatása közös felelősségünk, és mindannyian hozzájárulhatunk egy befogadóbb és emberségesebb világ megteremtéséhez.

The post Június 20. a menekültek világnapja appeared first on Magyar Vöröskereszt.

„A projekt az Ukrajnából Európa csaknem minden országába áramló emberek érdekében végzett munkának egy fontos aspektusát dolgozta fel. Azt vizsgálta, hogyan alakult a sokszor spontán, de több helyen állami támogatással megvalósuló lakhatásuk a befogadó lakosság körében, az ő segítségükkel” – osztotta meg Waller-Fekete Judit, a Magyar Vöröskereszt szociális szakmai vezetője. – „Arra kereste a válaszokat, hogy milyen szociális munkával és egyéb szolgáltatásokkal, támogatással, akár civil segítséggel járt együtt, mik a leszűrt tanulságok, hogyan célszerű a jövőben befogadó lakhatási programokat megtervezni. A Magyarországon megfigyelhető gyakorlatról, tapasztalatokról készült kutatás eredményeit annak érdekében tárjuk a szélesebb nyilvánosság elé, hogy tanulni, fejlődni tudjunk belőle.”

Waller-Fekete Judit, a Magyar Vöröskereszt szociális szakmai vezetője (Fotó: Dr. Barta Ágnes)

A szívességi lakhatásról, mint menekültellátási formáról

A Magyar Vöröskereszt a szívességi lakhatáshoz kapcsolódó kutatás megvalósításában és az eredmények kiértékelésében vett részt a Safe Homes projekten belül. Szakmai partnere a Szociometrum kutatócég volt. Noha a szívességi lakhatás (befogadás) nincs jelen a magyar menekült-elhelyezési gyakorlatban rendszerszinten, a fegyveres konfliktus után spontán jelent meg lakossági szerepvállalás keretében. Az ehhez kapcsolódó koordinációt kezdetben alulról szerveződő civil szervezetek vállalták magukra, amelyekhez később további segítő szervezetek csatlakoztak.

Zatykó Judit és Schumann Róbert, kutatók (Fotó: Dr. Barta Ágnes)

A kvalitatív és kvantitatív vegyes módszertanú kutatásból az derült ki, hogy a megkérdezett szállásadók 70 százaléka rövidtávon (legfeljebb két hétig) biztosított valamilyen szállást a rászorulóknak, akik jellemzően továbbutaztak Magyarországról, általában teljesen ingyen. A fennmaradók közép- vagy hosszútávon adtak szívességből szállást: kétharmaduk teljesen ingyenesen, egyharmaduk pedig a rezsiköltségek megtérítéséért vagy valamekkora összegért. A valamiféle költségtérítésért szállást adók 70 százaléka alkalmanként legalább 3-4 főt fogadott be ingatlanába.

A befogadókkal folytatott interjúk megmutatták, hogy a szívességi lakhatás megélése vegyes érzéseket keltett. A mély emberi kapcsolat gyors kialakulása, a hosszabb távon családtaggá válás, a kölcsönös bizalom létrejötte mellett, esetenként nehézségek is felbukkantak. Ezeket elsősorban a nyelvi korlátok, a segítő szervezetek támogatásának elmaradásai, a várható tartózkodás hosszának előzetes ismeretlensége, az elszállásoltak – különösen a gyerekek – szorongása, traumatizáltsága és az anyagi természetű kérdések jelentették.

A Magyar Vöröskereszt a kutatási eredményeit szociális szakmai fórumon osztotta meg

A szakmai fórumon a Magyar Vöröskereszt főigazgatója elmondta: „A sok-sok egyéni tapasztalatból csak megosztás révén válhat közös tudás. A kutatás keretében összeálló eredmények jelentősége túlmutat a szakmai fejlődésen, ezek köszönhetően a jövőbeni migrációs krízisek hatékonyabb kezelésére nyílik lehetőség Európa szerte. Ezt mi mind, akik részt veszünk ebben a folyamatban, közösen tesszük lehetővé” – fogalmazott Kardos István.

Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója (Fotó: Dr. Barta Ágnes)

Az ukrajnai háború elől menekülők 40 százaléka magánlakásokban-magánházakban, negyede valamilyen közösségi szálláson, 20 százaléka pedig munkásszálláson lakott Magyarországra érkezésekkor. Ezek az arányok a felmérés idejére (2023 decembere) átstrukturálódtak: a magánlakásokban-magánházakban élők mintegy 75 százalék súlyt képviseltek, a valamilyen közösségi szállásokon élők csoportja 12 százalékra, a munkásszállásokon élőké pedig 8 százalékra olvadt.

A kutatásból kiderül, hogy a szívességi befogadások a konfliktus kirobbanása után mintegy másfél évvel sem értek még teljesen véget. A szívességi lakhatásban valamilyen módon érintett válaszadók csaknem 60 százaléka a saját albérletben él jelenleg, 40 százalék viszont vagy már ideérkezésétől számítva is szívességi befogadottként lakik, vagy ittlétük alatt került szívességi lakhatással fedél a fejük fölé.

Az IFRC nemzetközi projektjének tanulsága szerint a szívességi lakhatás valamilyen anyagi támogatás mellett jól működő, alternatív kiegészítő megoldás lehetne egy jövőben bekövetkező, humanitárius katasztrófa miatt előálló lakhatási válság esetén.

A projekt az Európai Unió megbízásából és finanszírozása által valósult meg.

A fotókat Dr. Barta Ágnes készítette.

The post Lezárult az Ukrajnából idemenekülők lakhatását vizsgáló Vöröskereszt-kutatás appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Az elnököt 192 Vöröskereszt és Vörösfélhold nemzeti társaság képviselői választották meg az IFRC Közgyűlésének Genfben tartott 23. ülésszakán.

Amint újraválasztásakor tett nyilatkozatában Francesco Rocca kifejtette, „Rendkívül viharos időket élünk. A globális gazdasági instabilitás, az élelmiszerhiány, az éghajlati válság és az egészségügyi veszélyhelyzetek kiszámíthatatlan útkereszteződései példátlan kockázatot jelentenek a világ számára. Büszkén vállalom továbbra is ezt a kihívást a Vöröskereszt és Vörösfélhold 14 millió önkéntesével együtt, akik jelenleg is mindent megtesznek azért, hogy közösségeiket szolgálják.”

Az elnök hangsúlyozta a helyi szereplők tevékenységének fontosságát a humanitárius segélyműveletekben, és megígérte, hogy továbbra is a közösségi szintű cselekvések előmozdításán fog dolgozni: „A pandémia megmutatta a világnak a helyi szereplők, köztük a Vöröskereszt és a Vörösfélhold önkénteseinek kritikus fontosságú szerepét a válságokra történő reagálásban. A humanitárius segítségnyújtás lokalizálása elsődleges az életmentésben, ugyanakkor a biztonságosabb, erősebb, egészségesebb közösségek kialakításának egyedülálló és leghatékonyabb módja.”

Az IFRC újraválasztott elnöke szerint napjaink ​​három legfontosabb prioritása a klímaválság növekvő humanitárius hatásainak kezelése, a fokozódó egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a menekültek támogatása és védelme.

Francesco Rocca arra ösztönzi a nemzetközi közösséget, hogy helyezzék előtérbe a globális szolidaritást és váltsák azt tettekre is: „Ha van politikai akarat, nyílt párbeszéd és többoldalú döntések születnek, akkor minden lehetséges. Az ukrajnai válságra adott politikai, közéleti és humanitárius válasz megmutatta, mit lehet tenni, ha az emberiesség és a méltóság az első, ha megvan a globális szolidaritás és az emberek segítésére és védelmére irányuló akarat.”

A Nemzetközi Vöröskereszt (IFRC) elnöke önkéntes szerepet tölt be a szervezet élén. Francesco Rocca a menedékkérőkkel és menekültekkel folytatott önkéntes segítő munkát Olaszországban az 1980-as évek végétől. 2007-ben csatlakozott az Olasz Vöröskereszthez, majd 2013-ban a szervezet elnökévé választották. Az IFRC-nél korábban a Vezető Testület tagjaként és Európáért felelős alelnökként tevékenykedett. Az ügyvéd végzettségű Francesco Rocca szakmai pályafutását a szervezett bűnözés elleni küzdelemben kezdte. Ezt követően az egészségügyi közigazgatásban töltött be pozíciót.

Az IFRC egyes földrajzi régióit képviselő négy új alelnököt és a Vezető Testület 20 tagját is megválasztották.

Forrás: IFRC

The post Ismét Francesco Rocca-t választották az IFRC elnökévé appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete 2019 tavaszán nyitotta meg első társadalmi vállalkozását Mezőcsáton. A Kis-Hortobágy Major egyszerre kisüzemi sajtmanufaktúra és állatgazdaság is, ahol a finomságok helyben készülnek, a környékre jellemző hagyományos receptek alapján, a majorban élő kecskék tejének felhasználásával.

Az ott dolgozóknak ez a hely azonban ennél sokkal többet jelent! A nem mindennapi kezdeményezés a térség hátrányos helyzetű lakói számára teremt lehetőséget arra, hogy munkát vállaljanak és saját keresetükből képesek legyenek magukat ellátni, miközben a környékre jellemző ínyenc sajtokat és egyéb tejtermékeket állítanak elő.

A többségében megváltozott munkaképességű vagy fogyatékkal élő dolgozók az elmúlt másfél évben családdá kovácsolódtak, melyet az üzem vezetője, a helyi véradásszervezőből és szociális munkásból sajtmesterré vált Molnárné Tomi Tünde fog össze.

A Vöröskereszt és Vörös Félhold Szervezetek Nemzetközi Szövetségének (IFRC) 192 országban elérhető magazinja, az RCRC Magazine idén ősszel, az október 16-i Élelmezési Világnap kapcsán egy négy részes sorozatot indított „Recipies for Resilience” címmel. Ennek keretében olyan, a Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezetekhez köthető kezdeményezéseket mutatnak be, amelyek megoldást kínálhatnak a helyi közösségeknek a környezet katasztrófák, járványok és klímaváltozás okozta társadalmi kihívásokra.  A sorozat részeként készült rövidfilmben Tünde történetén keresztül ismerhetjük meg a Kis-Hortobágy Majort és dolgozóit, akik egy tovább recept videóban egy kecskesajtos-áfonyás pite elkészítésének lépéseit is bemutatják.

Az alábbi szöveg a Red Cross Red Crescent Magazine « From Goats to Gourmet » című cikkének magyar fordítása.

Magyarország északkeleti részén egy kis farm a nehéz sorsú embereket segíti, miközben a helyben gyártott sajtokat is felhelyezi az ínyencek-térképére. Molnárné Tomi Tünde gyermekkora jelentős részét nagyanyja mellett töltötte a konyhában, közben pedig megismerte a helyi ételeket valamint azokat az alapanyagokat, melyeket az észak-kelet magyarországi emberek generációk óta használtak.

A térség lakói a helyi gazdag termőföldeket megművelve jutottak terményekhez, de azt is tudták, hogy a környéken hol találhatók a természetben előforduló különleges alapanyagok. Akkoriban majdnem minden háztartáshoz tartozott kert és pár háziállat, jellemzően birkák vagy kecskék. Később, a gazdasági és társadalmi változások egymást követő hullámainak hatására a helyiek életmódja is átalakult, és sokan a földjüktől távol, munka nélkül találták magukat. A háztáji, növényi és állati alapanyagok kiszorulásával a korábbi ízletes fogások feledésbe merültek, és a lakosság többnyire csak a nagyipari körülmények között előállított élelmiszereket engedhette meg magának.Ennek tükrében nem csoda, hogy még ez az energikus és dinamikus asszony – aki tetteivel a helyi közösség igazi hajtóerejévé vált –, sem gondolta soha, hogy idővel sajtmesterként segíti majd a környezete és a vidék gasztronómiájának talpra állását.

Molnárné Tomi Tünde

„Mindig szerettem a sajtokat” – meséli Tünde. – „De sosem álmodtam arról, hogy egyszer majd készítem is őket“.

Tünde eredetileg szociális munkás volt, sosem tevékenykedett szakácsként. Környezetében már korábban is jól ismerték, mint a Magyar Vöröskereszt alkalmazottját, aki véradóeseményeket szervez és támogatja a rászorulókat, segítő programokat valósít meg.

Egy új megközelítés receptje

A Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete az elmúlt években egy, a szervezet profiljától merőben eltérő kezdeményezést indított, mely megváltoztatta Tünde, és a Kis-Hortobágy néven ismert, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérség néhány hátrányos helyzetű lakójának életét. A központi gondolat egy olyan fenntartható társadalmi vállalkozás kialakítása volt, amely jövedelmet biztosíthat a környékben élő, hátrányos helyzetű emberek (szellemi vagy testi fogyatékosok, egészségügyi problémákkal küzdők, stb. ) számára, egyben pedig lehetőséget kínál arra, hogy új szakképzettségeket szerezzenek, és a társadalom cselekvő tagjainak érezzék magukat. A megyei Vöröskereszt végül úgy döntött, kecske és tehénsajtokat, valamint egyéb tejipari termékeket fog gyártani, kisüzemi körülmények között, az üzemhez tartozó gazdaságban élő kecskék tejének felhasználásával.

„Mezőcsáton ez az első kecskegazdaság. A helyieket meglepte, hogy a Vöröskereszt ilyesmivel is foglalkozik, hiszen a szervezetet itt többnyire csak a véradásról ismerik.” jegyezte meg Tünde

A Kis-Hortobágy Major névre keresztelt sajtüzem és a gazdaság hosszú előkészítés után a Magyar Állam, az Európai Únió, valamint a Magyar Vöröskereszt finanszírozásával indult el 2019 tavaszán. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vöröskereszt munkatársai a sajtüzem ötletével a humanitárius segítségnyújtás, egy új, önfenntartó módját keresték, mellyel hosszú távú perspektívát kínálnak a környék hátrányos helyzetű lakosai számára: adományosztás helyett, munkalehetőséget, mellyel maguknak biztosíthatják a megélhetésüket. A humanitárius megközelítés mellet üzleti szempontok is megjelentek, hiszen a sajtok értékesítésével a szervezet visszaforgathatja a befektetett támogatást, az erre fogékony  vásárlók pedig helyben termelt összetevők felhasználásával (a major minden sajtja tartósító és ízfokozók hozzáadása nélkül készül) előállított sajtok vásárlásával egy nemes ügyet is támogathatnak. A receptet tehát a jó tettek, szolidaritás és nem utolsó sorban az ízletes és egészséges élelmiszer szeretete alkották.

A majorban dolgozók közül többen nem csak a sajtkészítés folyamatát sajátították el, sokuknak ez volt az első alkalom, hogy szakmai tapasztalatot szerezzenek, hiszen ez az első munkahelyük.

A Kis-Hortobágy  Major sajátmárkás termékei 2019 áprilisában jelentek meg a piacon  és mára egyre több helyen lehet őket megvásárolni Miskolctól Budapestig.

A sajtkészítő mesterré válás

Mikor Magyar Vörőskereszt megyei igazgatója felkérte Tündét az üzem vezetésére, szerencsére már volt olyan tapasztalata amit hasznosítani tudott.

„A nagyanyám és a dédnagyanyám valamikor sajtot készítettek” mondja. „Teheneik voltak, tehát mindez nem újdonság számomra.”

Tündének azért volt egy kis házi feladata is: éppen az ötvenedik születésnapjának megünneplése után kellett az alapoktól megtanulnia egy merőben új szakmát, melyhez be kellett vetnie minden gasztronómiai tehetségét! Szerencsére férjének, Tibornak már volt az állatokkal némi tapasztalata és elvállalta a kecskefarm vezetését, miközben Tünde okleveles sajtkészítő mester tanfolyamot szerzett.

„Általában nagyon korán, négy órakor kelünk” mondja. „Megisszuk a kávénkat a férjemmel és ötkor kezdünk dolgozni.  Én a sajt üzemben, míg ő a majorban.”

A modern és akadálymentesített üzemben eleinte tíz ember gondoskodott ötven kecskéről és a sajtok elkészítéséről, mára azonban az anyagilag önellátó Kis-Hortobágy Major 90 kecskének, 200 tyúknak és fürjnek, valamint egy nagy veteményes kertnek ad otthont. Az alkalmazottak pedig a tejtermékek széles választékát készítik, a füstölt sajtoktól az ordán és parenicán át a joghurtokig.

A kecskék teje egyből a sajtüzembe kerül

Növekvő gazdaság, bővülő „család”.

 „Sose dolgoztam még gazdaságban, de szeretem,” mondja Norbi, az egyik alkalmazott akinek napi feladatai közé tartozik a csirkék etetése, a kecskék megfejése és a veteményes kert gondozása is.

Egy másik, szintén az üzemben dolgozó asszony, azt meséli, hogy sok új képességet tanult az itt töltött idő alatt:

„Megtanultam, hogy hogyan készül a sajt, azelőtt fogalmam sem volt róla” mondja.

Amellett hogy a Kis-Hortobágy Major munkát ad azoknak akiknek igazán szüksége van rá, a társadalmi vállalkozás szorosan kapcsolódik ahhoz az egyre népszerűbb irányzathoz, mely helyben termelt, kézműves termékek segítségével igyekszik megoldást találni társadalmi és környezeti kihívásokra.

Az ott dolgozóknak azonban a major ennél is többet jelent. „Számomra ez nem csak egy munkahely, inkább olyan, mint egy család” meséli a major egyik munkása.

Ez a családias hangulat tetten érhető azon étkezések alkalmával, amikor a csapat tagjai leülnek, hogy munkájuk gyümölcsét megosszák egymással. Az ilyenkor tálalt ételekhez természetesen a saját maguk által termelt sajtokat használják, melyek sok helyi recept részét képezik a süteményektől a húsételekig. Ezt a társadalmi vállalkozást nem csak Tünde konyhai fortéllyai teszik sikeressé: elhivatottsága és korábbi munkatapasztalatai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Kis-Hortobágy Major egy különleges munkahely lehessen az ott dolgozók számára.

. „Nem tekintem főnöknek”, mondja a sajtüzem egyik munkása. „Inkább barátként gondolok rá. Nagyon jó vele dolgozni. Meghallgat és segít az élet minden terén. ”

A kecskemajorban és az üzemben dolgozni többet jelent egy egyszerű munkalehetőségnél.

A „From goats to gourmet” cikket fordította Dávid András és Oxer Katalin. Lektorálta: Oxer Katalin

Videó: Farkas Péter /IFRC

Fotók: Péter Nóra / IFRC, Farkas Péter

The post A kecskéktől az ínyencségekig appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete lakossági bejelentés alapján értesült róla, hogy a valakik a Magyar Vöröskereszt nevében, jogosulatlanul gyűjtenek pénzadományt a koronavírus elleni intézkedésekre a www.koronavírus.hu weboldalon.

Frissítés (2020.03.24.): Az említett csaló weboldal a figyelemfelhívás után átalakításon esett át. A Magyar Vöröskereszt adományozó felülete helyett, jelenleg a Magyar Kormány hivatalos tájékoztató oldalára irányít át.

A Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) által indított, a koronavírus elleni globális adományfelhíváshoz, február végén a Magyar Vöröskereszt is csatlakozott, azonban gyűjtőakcióinkról minden esetben weboldalunkon vagy a médián keresztül értesítjük a lakosságot. Arra kérünk mindenkit, aki érintett vagy hasonló esettel találkozik, tegyen bejelentést a rendőrségen.

A Magyar Vöröskereszt az ügy kapcsán megtette a szükséges jogi lépéseket.

A „Összefogás a koronavírus ellen” hivatalos kampányunkat az alábbi linken keresztül lehet támogatni:

https://voroskereszt.hu/adomanyozas/kampany-tamogatasa/felkeszules-a-koronavirus-ellen/

Amennyiben úgy gondolja, hogy Ön is tud olyan csalásról, melyben a Magyar Vöröskereszt nevét jogosulatlanul felhasználják, lépjen kapcsolatba az országos vagy megyei szervezeteinkkel: www.voroskereszt.hu/rolunk/elerhetosegeink

The post Figyelem! Visszaélnek a Vöröskereszt nevével appeared first on Magyar Vöröskereszt.