A Magyar Vöröskereszt a „Közösségi Reziliencia Városi Környezetben” (CRUA) elnevezésű Európai Uniós projekt keretében „Komoly Játékok – Ismeretterjesztő társasjátékok az éghajlatváltozásról és a természeti katasztrófákról” címmel elektronikus játékgyűjteményt adott ki.

A kiadvány a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének Éghajlati Központja által kifejlesztett játékok mellett egy hazai játékkal is kiegészült. A kiadvány elkészítésében a szervezet együttműködője az F6 Fenntarthatóságért Egyesület volt.

A játékgyűjtemény célja, hogy segítse azon vöröskeresztes munkatársakat és önkénteseket, akik tevékenységeik során helyi közösségek katasztrófahelyzetekre történő felkészítésében is részt vesznek. A játékok alkalmasak arra, hogy segítsék a résztvevőket a különböző nehezen megfogható jelenségek, mint például a valószínűség vagy a kockázat megértésében. A „komoly játékok” magyarországi alkalmazására az eddigiekben is volt példa: a BME Egyetemi Zöld Kör 2014-ben rendezett egy teszt-játékot a közösség tagjainak részvételével, a Magyar Vöröskereszt pedig Katasztrófavédelmi Ifjúsági Táborában végzett kísérleteket a „Készen állok!” és az „Előrejelzések ára” című játékokkal 2014-ben és 2015-ben. A CRUA projekt során a szervezetnek lehetősége nyílt egy kifejezetten városi közösségek számára kifejlesztett foglalkozás bemutatására is, valamint a játékok további tesztelésére is.

„A Komoly játékok kiadványban bemutatott játékok segítségével a jövőben önkénteseink és munkatársaink felkészítését tudjuk színesíteni. Ezek olyan aktív részvételen alapuló társasjátékok, amelyek jól beépíthetőek a különböző felkészítő-foglalkozásokba vagy képzésekbe, s akár környezeti nevelők vagy pedagógusok számára is értékes erőforrásul szolgálhatnak.” – ismertette a kiadványt Molnár András, projektmenedzser.

A kiadvány elérhető az alábbi linken: https://www.dropbox.com/s/9gotzo73jlkulwq/komolyjatekok.pdf?dl=0

A Közösségi Reziliencia Városi Környezetben (Community Resilience in Urban Areas – CRUA) projekt a Brit Vöröskereszt Észak-ír szervezete által vezetett, a Dán Vöröskereszt, a Magyar Vöröskereszt, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének Pszichoszociális Segítésnyújtást Módszertani Központja és a Nemzetközi Szövetség Éghajlatváltozási Módszertani Központja partnerségében indított kezdeményezés, amelynek célja a városokban élő árvizekkel veszélyeztetett lakosság felkészítésével kapcsolatos módszertanok fejlesztése, a lakosság rezilienciáját érintő tevékenységek nemzetközi összehasonlítása és a jó gyakorlatok felderítése. A projekt az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtás és Polgári Védelem Főigazgatóságának (DG ECHO) társ-finanszírozásával valósul meg a három érintett országban. Magyarországon 4 mintaterület kerül bevonásra, ahol a szervezet a következő hónapokban helyi közösségek bevonásával vizsgálja meg az eddigi tapasztalatokat és azonosítja a fejlesztési lehetőségeket.

The post Komoly játékok appeared first on Magyar Vöröskereszt.

„Katasztrófahelyzetek esetén igen gyakran fordul elő, hogy a hivatásos szervezetek a Magyar Vöröskereszt önkénteseinek segítségét kérik befogadóhelyek üzemeltetéséhez.
A 2013-as Dunai Árvíz és a márciusi hóhelyzet, valamint számtalan előtalált világháborús bomba miatti kitelepítés csak néhány példa.” – mondta Molnár András projektmenedzser. Elmondta: katasztrófahelyzetekben saját biztonságunk érdekében gyakran el kell hagynunk otthonunkat vagy épp a hazajutásunkat akadályozza valami. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy mindaddig, amíg jobbra nem fordul a helyzet olyan biztonságos helyen legyünk, ahol létfeltételeink biztosítottak és ahol a lehető legnagyobb biztonságban érezhetjük magunkat. Ez a fizikai szükségletek lefedésén túl számos további feladatot jelent az önkéntes segítők számára.

A közösség önsegítő- és ellenálló-képességének fejlesztése céljából az augusztus 16-án megtartott workshop során a résztvevők megismerték a befogadóhelyek üzemeltetésének mikéntjét, a kialakítandó helyiségeket és berendezésüket valamint a különböző funkciókat. A rendezvény fontos eleme volt a befogadóhelyen dolgozó különböző szereplők feladatainak bemutatása, az együttműködés és a koordináció ismertetése.

A Közösségi Reziliencia Városi Környezetben (Community Resilience in Urban Areas – CRUA) projekt a Brit Vöröskereszt Észak-ír szervezete által vezetett, a Dán Vöröskereszt, a Magyar Vöröskereszt, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének Pszichoszociális Segítésnyújtást Módszertani Központja és a Nemzetközi Szövetség Éghajlatváltozási Módszertani Központja partnerségében indított kezdeményezés, amelynek célja a városokban élő árvizekkel veszélyeztetett lakosság felkészítésével kapcsolatos módszertanok fejlesztése, a lakosság rezilienciáját érintő tevékenységek nemzetközi összehasonlítása és a jó gyakorlatok felderítése. A projekt az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtás és Polgári Védelem Főigazgatóságának (DG ECHO) társ-finanszírozásával valósul meg a három érintett országban. Magyarországon 4 mintaterület kerül bevonásra, ahol a szervezet a helyi közösségek bevonásával vizsgálja meg az eddigi tapasztalatokat és azonosítja a fejlesztési lehetőségeket.

The post Befogadóhely-kezelési workshop Nyegesújfalun appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ (MH CKELMK) meghívására szervezetünk két fővel részt vett a „Soft Caps 2016” elnevezésű gyakorlaton. A különböző külföldi missziók során a Magyar Honvédség rendszeresen együttműködik helyi és nemzetközi humanitárius szervezetekkel. A gyakorlat során a résztevők egy képzelt elhúzódó konfliktussal, menekült-válsággal és hirtelen jelentkező természeti katasztrófával (árvíz) sújtott területen dolgoztak. A Magyar Vöröskereszt képviseletében jelen levő kollégák, Psenkó Ferenc főápoló és Molnár András projektmenedzser az első kapcsolatfelvételt szimulálta, valamint részt vett a szervezetek közötti koordinációt segítő ún. klasztertalálkozón is.

A Magyar Vöröskereszt számára kiemelten fontos a társszervekkel és szervezetekkel való együttműködés folyamatos fejlesztése, amelyet az éles interakciók elemzése mellett a különböző gyakorlatokon való részvétellel támogatjuk. „A gyakorlat remek lehetőséget jelentett a Magyar Honvédséggel és a Baptista Szeretetszolgálat kollégáival való eszmecserére, amely mind a hazai munkánkat, mind esetleges külföldi szerepvállalásunkat erősíti.” – mondta Molnár András. A projektmenedzser felhívta a figyelmet arra, hogy míg februárban a „Közösségi Reziliencia Városi Környezetben” című projekt keretében a lakosságfelkészítés témáját járták körül a résztvevők, ez alkalommal egy komplex humanitárius helyezet enyhítése során végzett koordináción volt a hangsúly. „A gyakorlat során játszott szerepünkben az egyik legfontosabb szempont Mozgalmunk alapelveinek, különösen a semlegesség és pártatlanság alapelveinek képviselete volt, mivel egy fegyveres konfliktus esetén az alapelveink biztosítják a rászorulók egyenlő elérését a különböző szemben álló felek ellenőrzése alatt lévő területeken. Különös tapasztalat volt megismerni a különböző szervezetek előírásait és azok különbségeit is. Az egyik tárgyalás során például szimulált támadás érte a találkozó helyszínéül szolgáló tábort. Egy ilyen helyzetben a vendéglátóink kiemelt felelősséget éreznek biztonságunk iránt és szavatolni akarják azt, azonban nekünk ilyenkor azonnal el kell hagynunk a helyszínt egy biztonságos alternatív útvonalon. Bár a gyakorlaton első sorban az elképzelt szituációra reagáltunk, a személyes beszélgetések során sok szó esett azokról a határainkon belül jelentkező kihívásokról, amelyek minden jelen lévő szervezet számára feladatot jelentenek.” – tette hozzá a projektmenedzser.

A Zrínyi média gyakorlaton készült rövidfilmje elérhető itt: http://www.honvedelem.hu/cikk/57926_eroszakmentes_megoldasra_torekedve_video_nelkul

The post Együttműködés nehéz időkben is appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) Közösségi és Képző Központjában március 23-án megtartott rendezvényt a Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei szervezete a humanitárius szervezet Országos Igazgatóságával és a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal együttműködésben valósította meg. A Mohács városában élő lakossággal kapcsolatos ismeretekről Oláh Tibor tű. ezredes, a településért felelős polgári védelmi felügyelő tartott előadást. Előadásában kitért a katasztrófákkal és természeti veszélyekkel kapcsolatos általános ismeretekre, hazánk veszélyeztetettségére és az érintett járás sajátosságaira is. Ezt követően Molnár András projektmenedzser ismertette a Magyar Vöröskereszt katasztrófavédelmi tevékenységeit és számolt be a településen várható eseményekről, aktivitásokról. A rendezvény végén a résztvevők ún. menekülőcsomagot kaptak ajándékba, melyben többek között dinamós elemlámpa is volt.

A projektmenedzser a rendezvényt figyelemmel kísérő helyi média kérdésére elmondta: az esemény egy Brit-Dán-Magyar árvízi felkészüléssel foglalkozó projekt keretében került megvalósításra. Kiemelte: a Közösségi Reziliencia Városi Környezetben elnevezésű kezdeményezés erőssége, hogy a célterületek környezete nem csak a külföldi partnerországok között különbözik, de hazánkban is jelentős különbségek vannak a négy bevont terület vízrajzi és társadalmi hátterében, ez pedig széles körben felhasználható eredményeket tehet lehetővé. „Az ajándékba adott alap menekülőcsomag segít abban, hogy a résztvevők otthon azt saját eszközeikkel kiegészíthessék. A menekülőcsomag célja, hogy előre összekészítsünk olyan dolgokat, amelyekre szükségünk lehet, ha hirtelen el kell hagynunk otthonunkat – ilyenek lehetnek például a mindennap szedett gyógyszereink, váltóruhánk vagy hozzátartozóink telefonszámai egy kis papíron összeírva. A táskát a bejárati ajtó közelében, könnyen elérhető helyen érdemes tartani. Apró lépés ez, de jelentős mértékben növeli az egyéni felkészültségünket. Bombák előtalálásakor kialakított befogadóhelyeken sajnos gyakran szembesülünk azzal, hogy az érkező lakosok nem rendelkeznek menekülőcsomaggal.” Hozzátette: a Magyar Vöröskereszt több kiadványában, így a Ne érje váratlanul! című felkészítő füzetében is ajánlásokat fogalmaz meg a menekülőcsomag tartalmával kapcsolatban.

A Közösségi Reziliencia Városi Környezetben (Community Resilience in Urban Areas – CRUA) projekt a Brit Vöröskereszt Észak-ír szervezete által vezetett, a Dán Vöröskereszt, a Magyar Vöröskereszt, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének Pszichoszociális Segítésnyújtást Módszertani Központja és a Nemzetközi Szövetség Éghajlatváltozási Módszertani Központja partnerségében indított kezdeményezés, amelynek célja a városokban élő, árvizekkel veszélyeztetett lakosság felkészítésével kapcsolatos módszertanok fejlesztése, a lakosság rezilienciáját érintő tevékenységek nemzetközi összehasonlítása és a jó gyakorlatok felderítése. A projekt az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtás és Polgári Védelem Főigazgatóságának (DG ECHO) társ-finanszírozásával valósul meg a három érintett országban. Magyarországon 4 mintaterület került kijelölésre, ahol a szervezet a következő hónapokban helyi közösségek bevonásával vizsgálja meg az eddigi tapasztalatokat és azonosítja a fejlesztési lehetőségeket.

The post Fókuszban a megelőzés – árvízi felkészítés Mohácson appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A 16 fős fókuszcsoportra meghívottak között érintett károsultak és aktív segítők egyaránt szerepeltek. A vezetett beszélgetés két fő témát érintett: egyrészről feltárásra kerültek az árvíz helyi közösségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatásai, másrészről lejegyzésre kerültek a meglévő jó gyakorlatok és a felmerülő ötletek. A rövid távú hatásokat illetően elhangzott, hogy a legjelentősebb az időnyomás volt, vagyis a versenyfutás az emelkedő vízszinttel jelentette a stressz legnagyobb forrását az áradás napjaiban. A mérleg másik tányérját a közösség példa nélküli összefogása, a szomszédok, barátok és távolról érkezett idegenek segítsége töltötte meg.

A Művelődési Házban tartott rendezvényen a hosszú távú hatásokkal kapcsolatban többször szóba került, hogy a 2013-as Dunai Árvíz minden eddigi szintet meglépett és olyan területeken okozott problémát a városban, ahol korábbi árvizek még nem jelentettek kockázatot. A katasztrófa során tehát a közösség olyan tagjai is érintetté és veszélyeztetettekké váltak, akik korábban nem voltak azok. A beszélgetés alapján a résztvevők jól ismerik az éghajlatváltozás következményeit és az extrém helyzetek gyakoribb és intenzívebb jelentkezésére számítanak. A fókuszcsoport szerint a 2013-as Dunai Árvíz fontos hosszú távú következménye a jövő potenciális árvizeivel és azok hatásaival kapcsolatos bizonytalanság megjelenése, fokozódása.

A jó gyakorlatokkal és javaslatokkal kapcsolatos beszélgetés során több, a három évvel ezelőtti eseményeket érintő tapasztalat is szóba került. A résztvevők kiemelték, hogy a településen látott összefogás nem csak a helyi lakosságot foglalta magába, de kiterjedt az ott működő gazdálkodó szervezetekre is: a vállalatok gyakran kérés nélkül rendelkezésre bocsátották eszközeiket és kapacitásaikat, ahogy a lakók is összefogtak egy-egy vállalkozás telephelyének megóvása érdekében. Ennek az összefogásnak az élménye még évekkel az eseményeket követően is pozitívan él az érintettekben és így nem csak a katasztrófa napjaiban tartotta bennük a reményt, de ezek az emlékek, élmények segítik a hosszú távú megbirkózást is. A résztvevők kiemelték továbbá, hogy az áradás levonulását követően a segélyezési és helyreállítási műveleteket a területen aktív Magyar Vöröskereszt házról-házra járva valósította meg, ez pedig lehetőséget adott a rendszeres beszélgetésre, kapcsolattartásra, biztosítva a fizikai szükségletek támogatása mellett a pszichoszociális segítségnyújtást is. A lejegyzett jó gyakorlatok között szerepel továbbá az önkéntesek képzése, elismerése valamint a segítők és érintettek között kialakult bizalmon alapuló személyes kapcsolat.

A Közösségi Reziliencia Városi Környezetben (CRUA) projekt keretében a fókuszcsoport megfigyeléseit és javaslatait szervezetünk megosztja a Vöröskereszt és Vörös Félhold Pszichoszociális Segítségnyújtás Referencia Központjával, ahol a projekt által érintett négy országban lejegyzett tapasztalatokból és ajánlásokból egy árvízi segítségnyújtásra fókuszáló kézikönyvet fogalmaznak meg a szervezet szakemberei.

A Közösségi Reziliencia Városi Környezetben (Community Resilience in Urban Areas – CRUA) projekt a Brit Vöröskereszt Észak-ír szervezete által vezetett, a Dán Vöröskereszt, a Magyar Vöröskereszt, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének Pszichoszociális Segítésnyújtás Módszertani Központja és a Nemzetközi Szövetség Éghajlatváltozási Módszertani Központja partnerségében indított kezdeményezés, amelynek célja a városokban élő, árvizekkel veszélyeztetett lakosság felkészítésével kapcsolatos módszertanok fejlesztése, a lakosság rezilienciáját érintő tevékenységek nemzetközi összehasonlítása és a jó gyakorlatok felderítése. A projekt az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtás és Polgári Védelem Főigazgatóságának (DG ECHO) társ-finanszírozásával valósul meg a három érintett országban. Magyarországon 4 mintaterület került kijelölésre, ahol a szervezet a következő hónapokban helyi közösségek bevonásával vizsgálja meg az eddigi tapasztalatokat és azonosítja a fejlesztési lehetőségeket.

The post A bizonytalanság okozza a legnagyobb stresszt appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A Nyergesújfalui Művelődési Házban tartott rendezvényt a Magyar Vöröskereszt Komárom-Esztergom Megyei szervezete a humanitárius szervezet Országos Igazgatóságával és a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságával együttműködésben valósította meg. Az eseményen megjelenteket Fleith Péterné önkormányzati képviselő köszöntötte és felkérte Sikrai Attila tű. alezredes, megyei polgári védelmi főfelügyelő urat előadása megtartására. A települési koczkázat-besorolás hátterének és az elvégzett elemzések ismertetését követően a polgári védelmi főfelügyelő úr közérthető módon, hétköznapi példákkal színesítve adta át a Nyergesújfalu lakossága számára legfontosabb ismereteket a veszélyeztető tényezőkről valamint az esetleg bekövetkező veszélyhelyzetek során való teendőkről. Ezt követően Molnár András, a Magyar Vöröskereszt projektmenedzsere ismertette a szervezet Nyergesújfalun végzett tevékenységét és a „Közösségi Reziliencia Városi Környezetben” c. projekt várható eseményeit.

„Nyergesújfalu a Magyar Vöröskereszt katasztrófa-felkészítési projektje számára az egyik legfontosabb célterület. A Duna-menti városban nagyon erős az önkéntesség jelensége, ami szerencsés környezetet teremt közösségi tevékenységeink számára. A 2013-as árvizet követően szervezetünk részt vett a károsultak segélyezésében és az elöntött ingatlanok helyreállításában, valamint elsősegélynyújtással és pszichoszociális segítségnyújtással kapcsolatos tréningeket tartottunk a nyergesújfalui lakosok számára. A település árvízi veszélyeztetettsége és az emberi tevékenységekből eredő kockázatok miatt különösen fontosnak tartjuk azt, hogy a lehető legtöbb segítséget megadjuk a helyi közösségeknek rezilienciájuk, ellenálló-képességük fejlesztéséhez.” – mondta Molnár András projektmenedzser, katasztrófa-készenléti referens. Kiemelte, az ilyen jellegű tevékenységek sikeréhez elengedhetetlen a Katasztrófavédelem szakmai együttműködése valamint a település vezetőinek olyan pozitív, támogató hozzáállása és a lakosság nyitottsága, fogadókészsége, melyek Nyergesújfalun rendelkezésre állnak.

A Közösségi Reziliencia Városi Környezetben (Community Resilience in Urban Areas – CRUA) projekt a Brit Vöröskereszt Észak-ír szervezete által vezetett, a Dán Vöröskereszt, a Magyar Vöröskereszt, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének Pszichoszociális Segítésnyújtást Módszertani Központja és a Nemzetközi Szövetség Éghajlatváltozási Módszertani Központja partnerségében indított kezdeményezés, amelynek célja a városokban élő, árvizekkel veszélyeztetett lakosság felkészítésével kapcsolatos módszertanok fejlesztése, a lakosság rezilienciáját érintő tevékenységek nemzetközi összehasonlítása és a jó gyakorlatok felderítése. A projekt az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtás és Polgári Védelem Főigazgatóságának (DG ECHO) társ-finanszírozásával valósul meg a három érintett országban. Magyarországon 4 mintaterület került kijelölésre, ahol a szervezet a következő hónapokban helyi közösségek bevonásával vizsgálja meg az eddigi tapasztalatokat és azonosítja a fejlesztési lehetőségeket.

The post Lakossági tájékoztatónap Nyergesújfalun appeared first on Magyar Vöröskereszt.

„A Magyar Vöröskereszt az elmúlt évek során kiemelt figyelmet fordított a különösen veszélyeztetett lakossági csoportok megszólítására és bevonására a felkészülésbe: a Duna-parti településeken közel 1100 fő részvételével valósítottunk meg lakossági fórumokat, de kiemelném a tavaly második éve megrendezett katasztrófavédelmi ifjúsági táborunkat is.” – ismertette Sáfár Brigitta országos katasztrófavédelmi szakmai vezető. Elmondta: a workshop egy Brit-Dán-Magyar közös projekt részeként került megvalósításra, amelyben a három ország Vöröskereszt Nemzeti Társaságai közös ajánlásokat fogalmaznak meg a városi közösségek hatékonyabb felkészítésére vonatkozóan.

A Közösségi Reziliencia Városi Környezetben (Community Resilience in Urban Areas – CRUA) projekt a Brit Vöröskereszt Észak-ír szervezete által vezetett, a Dán Vöröskereszt, a Magyar Vöröskereszt, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének Pszichoszociális Segítésnyújtást Módszertani Központja és a Nemzetközi Szövetség Éghajlatváltozási Módszertani Központja partnerségében indított kezdeményezés, amelynek célja a városokban élő árvizekkel veszélyeztetett lakosság felkészítésével kapcsolatos módszertanok fejlesztése, a lakosság rezilienciáját érintő tevékenységek nemzetközi összehasonlítása és a jó gyakorlatok felderítése. A projekt az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtás és Polgári Védelem Főigazgatóságának (DG ECHO) társ-finanszírozásával valósul meg a három érintett országban. Magyarországon 4 mintaterület kerül bevonásra, ahol a szervezet a következő hónapokban helyi közösségek bevonásával vizsgálja meg az eddigi tapasztalatokat és azonosítja a fejlesztési lehetőségeket.

The post Aktuális kérdés a lakossági felkészítés appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A Magyar Vöröskereszt alapfeladatai közé tartozik az egészségnevelés. A szervezet ezen a területen dolgozó munkatársai és önkéntesei Hajdúszoboszlón gyűltek össze, hogy számba vegyék az eddigi tapasztalatokat és meghatározzák a jövőbeni feladatokat.

A konferencián Szirmai István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának szakmai főtanácsadója, „A Magyar Vöröskereszt lehetséges szerepe a népegészségügy területén” címmel tartott előadást.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Vérellátó Szolgálat, a Magyar Vöröskereszt, valamint a Metropol képviselője pedig a magyarországi egészségkultúráról tanácskoztak.

„Elmondhatjuk, hogy évről évre egyre nagyobb kihívás az egészségfejlesztéssel kapcsolatos programok megszervezése, ezért is szükséges, hogy a pozitív és negatív tapasztalatok megosszuk egymással és kiterjesszük a Magyar Vöröskereszt szerepét a társadalom egészségkultúrájának fejlesztésében” – mondta el Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója.

A konferencia célja elsősorban az volt, hogy olyan kistelepülésekre is eljussanak a Vöröskereszt egészségmegőrzéssel és prevencióval kapcsolatos programjai, ahol az egészségügyi szolgáltatások nehezebben hozzáférhetőek.

„A társadalom igényei, életmódja folyamatosan változik, a Magyar Vöröskeresztnek pedig kötelessége ezekkel a felmerülő változásokkal lépést tartania. Ehhez szükséges, hogy folyamatosan képezzük munkatársainkat és önkénteseinket” – tette hozzá a főigazgató.

The post Jó gyakorlatok egy egészségesebb társadalomért appeared first on Magyar Vöröskereszt.