„Katasztrófahelyzetek esetén igen gyakran fordul elő, hogy a hivatásos szervezetek a Magyar Vöröskereszt önkénteseinek segítségét kérik befogadóhelyek üzemeltetéséhez.
A 2013-as Dunai Árvíz és a márciusi hóhelyzet, valamint számtalan előtalált világháborús bomba miatti kitelepítés csak néhány példa.” – mondta Molnár András projektmenedzser. Elmondta: katasztrófahelyzetekben saját biztonságunk érdekében gyakran el kell hagynunk otthonunkat vagy épp a hazajutásunkat akadályozza valami. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy mindaddig, amíg jobbra nem fordul a helyzet olyan biztonságos helyen legyünk, ahol létfeltételeink biztosítottak és ahol a lehető legnagyobb biztonságban érezhetjük magunkat. Ez a fizikai szükségletek lefedésén túl számos további feladatot jelent az önkéntes segítők számára.

A közösség önsegítő- és ellenálló-képességének fejlesztése céljából az augusztus 16-án megtartott workshop során a résztvevők megismerték a befogadóhelyek üzemeltetésének mikéntjét, a kialakítandó helyiségeket és berendezésüket valamint a különböző funkciókat. A rendezvény fontos eleme volt a befogadóhelyen dolgozó különböző szereplők feladatainak bemutatása, az együttműködés és a koordináció ismertetése.

A Közösségi Reziliencia Városi Környezetben (Community Resilience in Urban Areas – CRUA) projekt a Brit Vöröskereszt Észak-ír szervezete által vezetett, a Dán Vöröskereszt, a Magyar Vöröskereszt, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének Pszichoszociális Segítésnyújtást Módszertani Központja és a Nemzetközi Szövetség Éghajlatváltozási Módszertani Központja partnerségében indított kezdeményezés, amelynek célja a városokban élő árvizekkel veszélyeztetett lakosság felkészítésével kapcsolatos módszertanok fejlesztése, a lakosság rezilienciáját érintő tevékenységek nemzetközi összehasonlítása és a jó gyakorlatok felderítése. A projekt az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtás és Polgári Védelem Főigazgatóságának (DG ECHO) társ-finanszírozásával valósul meg a három érintett országban. Magyarországon 4 mintaterület kerül bevonásra, ahol a szervezet a helyi közösségek bevonásával vizsgálja meg az eddigi tapasztalatokat és azonosítja a fejlesztési lehetőségeket.