A történetüket bemutató angol nyelvű cikk ezen a linken olvasható el.

The post Egy ukrajnai anya útja a biztonság, a támogatás és a közösség felé appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Négy ország vöröskeresztes nemzeti társasága, köztük a Magyar Vöröskereszt is nyelvtanulást támogató programokkal segíti azokat az ukrán embereket, akik a 2022-es nemzetközi fegyveres konfliktus következtében új helyen kényszerültek folytatni az életüket.

Bár a biztonság megtalálása az első és legfontosabb lépés, a nehezebb út gyakran csak ezután kezdődik: új életet kell építeni egy idegen országban, ismeretlen nyelvi és kulturális környezetben.

The post Eszköz az újrakezdéshez: nyelvi kurzusok segítik a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereket appeared first on Magyar Vöröskereszt.

The post A befogadás mindenki javát szolgálja – menekültek világnapja, 2025. appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Világszerte több mint 160 Vöröskereszt és Vörösfélhold nemzeti társaság dolgozik azon, hogy segítséget nyújtson a menekülteknek, jogi státuszuktól függetlenül. A támogatás nem csak az olyan alapvető szükségletek kielégítésére terjed ki, mint az élelem, az információszolgáltatás, az egészségügyi ellátás vagy a védelem, hanem komplexebb szolgáltatásokkal is támogatja a rászorulókat újratelepítés, családegyesítés, közösségi szponzoráció és humanitárius vízumok biztosítása által.

Míg egyes menekültek sikeresen beilleszkednek új közösségeikbe, sokan szörnyű kihívásokkal néznek szembe. Elveszíthetik családi kapcsolataikat, és gyakran nélkülözniük kell az alapvető egészségügyi és szociális szolgáltatásokat. Útjuk során sokan az emberkereskedelem, kizsákmányolás vagy a fogva tartás akadályával találkozhatnak. A nők, gyermekek és fogyatékkal élők különösen veszélyeztetett helyzetben vannak. Az IFRC hálózata arra törekszik, hogy védelmet nyújtson nekik, csökkentse sérülékenységüket és lehetőséget biztosítson számukra, hogy befogadó társadalmakban boldoguljanak.

A 2022 februárjában kirobbant ukrajnai konfliktus elől menekülők közül sokan Európában találtak menedéket, és közösségek, családok fogadták be őket otthonaikba. Az ilyen magánszállások létfontosságú támogatást jelentettek a menekülteknek. A „Safe Homes” program, amelynek megvalósításában több nemzeti társaság mellett a Magyar Vöröskereszt is részt vett, ezt a modellt kutatta vagy alkalmazta kilenc európai országban, segítve a menekültek és a befogadó családok közötti kapcsolatok kialakítását. A program tapasztalatai alapján megfogalmazott tanulságok fontos iránymutatásként szolgálhatnak a jövőbeni hasonló kezdeményezések számára. További részleteket az IFRC menekültek világnapja alkalmából megjelent cikke tartalmaz.

Tisztában vagyunk azzal, hogy milyen borzasztó érzelmi traumát okoz, ha valakinek egy közeli hozzátartozójával hirtelen megszakad a kapcsolata, és nem tudnak kommunikálni sem személyesen, sem telefonon, sem üzenet vagy levél formájában. Néha azt sem tudjuk, hogy mi okozta a kapcsolat hirtelen megszakadását, mi lett a szeretett hozzátartozónk sorsa. Akiket valamilyen külső ok kényszerít arra, hogy elhagyják a hazájukat, ők még könnyebben kerülhetnek ilyen helyzetbe. A Magyarországra menekült külföldi állampolgárokat a Magyar Vöröskereszt keresőszolgálata segíti abban, hogy ismét felvehessék a kapcsolatot a hozzátartozójukkal, vagy megismerjék eltűnt hozzátartozójuk sorsát.

Az IFRC és partnerei világszerte arra törekszenek, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akik elhagyni kényszerültek otthonaikat, és támogassák őket abban, hogy új életet kezdhessenek biztonságban és méltóságban. A menekültek világnapja emlékeztet minket arra, hogy a menekültek támogatása közös felelősségünk, és mindannyian hozzájárulhatunk egy befogadóbb és emberségesebb világ megteremtéséhez.

The post Június 20. a menekültek világnapja appeared first on Magyar Vöröskereszt.

„A projekt az Ukrajnából Európa csaknem minden országába áramló emberek érdekében végzett munkának egy fontos aspektusát dolgozta fel. Azt vizsgálta, hogyan alakult a sokszor spontán, de több helyen állami támogatással megvalósuló lakhatásuk a befogadó lakosság körében, az ő segítségükkel” – osztotta meg Waller-Fekete Judit, a Magyar Vöröskereszt szociális szakmai vezetője. – „Arra kereste a válaszokat, hogy milyen szociális munkával és egyéb szolgáltatásokkal, támogatással, akár civil segítséggel járt együtt, mik a leszűrt tanulságok, hogyan célszerű a jövőben befogadó lakhatási programokat megtervezni. A Magyarországon megfigyelhető gyakorlatról, tapasztalatokról készült kutatás eredményeit annak érdekében tárjuk a szélesebb nyilvánosság elé, hogy tanulni, fejlődni tudjunk belőle.”

Waller-Fekete Judit, a Magyar Vöröskereszt szociális szakmai vezetője (Fotó: Dr. Barta Ágnes)

A szívességi lakhatásról, mint menekültellátási formáról

A Magyar Vöröskereszt a szívességi lakhatáshoz kapcsolódó kutatás megvalósításában és az eredmények kiértékelésében vett részt a Safe Homes projekten belül. Szakmai partnere a Szociometrum kutatócég volt. Noha a szívességi lakhatás (befogadás) nincs jelen a magyar menekült-elhelyezési gyakorlatban rendszerszinten, a fegyveres konfliktus után spontán jelent meg lakossági szerepvállalás keretében. Az ehhez kapcsolódó koordinációt kezdetben alulról szerveződő civil szervezetek vállalták magukra, amelyekhez később további segítő szervezetek csatlakoztak.

Zatykó Judit és Schumann Róbert, kutatók (Fotó: Dr. Barta Ágnes)

A kvalitatív és kvantitatív vegyes módszertanú kutatásból az derült ki, hogy a megkérdezett szállásadók 70 százaléka rövidtávon (legfeljebb két hétig) biztosított valamilyen szállást a rászorulóknak, akik jellemzően továbbutaztak Magyarországról, általában teljesen ingyen. A fennmaradók közép- vagy hosszútávon adtak szívességből szállást: kétharmaduk teljesen ingyenesen, egyharmaduk pedig a rezsiköltségek megtérítéséért vagy valamekkora összegért. A valamiféle költségtérítésért szállást adók 70 százaléka alkalmanként legalább 3-4 főt fogadott be ingatlanába.

A befogadókkal folytatott interjúk megmutatták, hogy a szívességi lakhatás megélése vegyes érzéseket keltett. A mély emberi kapcsolat gyors kialakulása, a hosszabb távon családtaggá válás, a kölcsönös bizalom létrejötte mellett, esetenként nehézségek is felbukkantak. Ezeket elsősorban a nyelvi korlátok, a segítő szervezetek támogatásának elmaradásai, a várható tartózkodás hosszának előzetes ismeretlensége, az elszállásoltak – különösen a gyerekek – szorongása, traumatizáltsága és az anyagi természetű kérdések jelentették.

A Magyar Vöröskereszt a kutatási eredményeit szociális szakmai fórumon osztotta meg

A szakmai fórumon a Magyar Vöröskereszt főigazgatója elmondta: „A sok-sok egyéni tapasztalatból csak megosztás révén válhat közös tudás. A kutatás keretében összeálló eredmények jelentősége túlmutat a szakmai fejlődésen, ezek köszönhetően a jövőbeni migrációs krízisek hatékonyabb kezelésére nyílik lehetőség Európa szerte. Ezt mi mind, akik részt veszünk ebben a folyamatban, közösen tesszük lehetővé” – fogalmazott Kardos István.

Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója (Fotó: Dr. Barta Ágnes)

Az ukrajnai háború elől menekülők 40 százaléka magánlakásokban-magánházakban, negyede valamilyen közösségi szálláson, 20 százaléka pedig munkásszálláson lakott Magyarországra érkezésekkor. Ezek az arányok a felmérés idejére (2023 decembere) átstrukturálódtak: a magánlakásokban-magánházakban élők mintegy 75 százalék súlyt képviseltek, a valamilyen közösségi szállásokon élők csoportja 12 százalékra, a munkásszállásokon élőké pedig 8 százalékra olvadt.

A kutatásból kiderül, hogy a szívességi befogadások a konfliktus kirobbanása után mintegy másfél évvel sem értek még teljesen véget. A szívességi lakhatásban valamilyen módon érintett válaszadók csaknem 60 százaléka a saját albérletben él jelenleg, 40 százalék viszont vagy már ideérkezésétől számítva is szívességi befogadottként lakik, vagy ittlétük alatt került szívességi lakhatással fedél a fejük fölé.

Az IFRC nemzetközi projektjének tanulsága szerint a szívességi lakhatás valamilyen anyagi támogatás mellett jól működő, alternatív kiegészítő megoldás lehetne egy jövőben bekövetkező, humanitárius katasztrófa miatt előálló lakhatási válság esetén.

A projekt az Európai Unió megbízásából és finanszírozása által valósult meg.

A fotókat Dr. Barta Ágnes készítette.

The post Lezárult az Ukrajnából idemenekülők lakhatását vizsgáló Vöröskereszt-kutatás appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A humanitárius szervezet közel 200 országban van jelen, a partnerek közti találkozók rendszeresek. A mostani látogatás egyik aktualitását az adta, hogy a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete a hazánkban tartózkodó ukrán menekültek és a befogadó közösség tagjai számára tartott egészségügyi szűrővizsgálatot a szervezet székházában.

A vércukorszint-méréstől a vérnyomásmérésen, véroxigén-mérésen át a testtömeg-mérésig számos területen szűrték a résztvevőket a Magyar Vöröskereszt munkatársai, de elérhető volt a főleg gyerekekre fókuszáló gyógytornától a táplálkozási tanácsadásig jó néhány egyéb foglalkozás is. Ahogy társadalmunk egészében, úgy a menekültek esetében is megállapítható, hogy sokan közülük túlsúllyal élnek, magas a vércukorszintjük vagy a koleszterinszintjük. Van azonban egy terület, amely különös figyelmet igényel: a rendkívül nagy stressz. Érthető, hogy ez egy kritikus tényező az Ukrajnából érkezők körében, hiszen mind az itteni újrakezdés nehézségei, mind az otthon maradott szeretteikért való aggodalom hatalmas lelki terhet jelent számukra.

A tanácsadóktól ennek oldására is kaptak használható ötleteket, de természetesen szóba került a testmozgás, megfelelő pihenés és az egészséges táplálkozás témaköre is. A Magyar Vöröskereszt segített nekik átrendezni az étrendjüket úgy, hogy hasonló költségek mellett a bevitt tápanyagok arányát egészségesebb irányba billenthessék.

Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója így számolt be az eseményről: „A Magyar Vöröskereszt korábban már más helyszíneken is szervezett hasonló szűrőprogramokat. Most nem mi vittük házhoz a szűrőprogramot, hanem az ellátottak jöttek ide, ennyiben volt ez az alkalom rendkívüli. Szeretnénk ezeket a programokat rendszeressé tenni, és országosan is kibővíteni. Évtizedek óta nem járt az Amerikai Vöröskereszt felsővezetése a Magyar Vöröskeresztnél. Célunk az volt, hogy megismertessük velük tevékenységeinket, különösen a menekültellátáshoz kapcsolódókat. Azt is szerettük volna megmutatni, hogy jelentős hangsúlyt fektetünk az integrációra.”

A cikk folytatása a Családi Lap júniusi számában tekinthető meg.

(Fotók: Dr. Barta Ágnes)

The post Hazánkba látogatott az Amerikai Vöröskereszt appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Fotók: Victor Lacken

Szilvia

Szilvia eredeti foglalkozását tekintve pedagógus, a Biztos Kezdet Gyerekház vezetőjeként dolgozik, amit a Magyar Vöröskereszt Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete tart fent. Jelenleg azonban a győri befogadóhelyen tevékenykedik fáradhatatlanul. Pihenésre azonban mindenkinek szüksége van. Szilvia azt meséli, a pihenésben is az a legjobb, hogy mikor elköszön a befogadóhelyen ideiglenesen lakó gyermekektől, ők egyből odaszaladnak hozzá, átölelik és csillogó szemekkel kérdezik: mikor jössz vissza?

Zsanett

Zsanett már két éve dolgozik a Magyar Vöröskereszt megyei szervezeténél mint COVID-koordinátor és egészen eddig a lakosság koronavírus tesztelésén dolgozott. Két nappal a háború kitörése után pedig már mentőautókat készített elő arra, hogy szolgálatba álljanak a határ mentén. Hétvégente gyakran önkénteskedik a győri befogadóhelyen, ahol hétköznaponként a napi feladatok ellátását szervezi.

Látogatásunk alkalmával közel 150 menekült lakott a befogadóhelyen, köztük többségében gyermekek és nők.

Étkeztetés a befogadóhelyen

Napi háromszori étkezést biztosítani a befogadóhelyen a vöröskeresztesek, szoros együttműködésben a helyi önkormányzattal és más civil szervezetekkel.

Oktatás a befogadóhelyen

Az oktatás is egy kiemelten fontos szolgáltatás a befogadóhelyen, ahol minden gyermek a korosztályának megfelelő csoportban tanulhat. Mikor az oktatás elindult, a tanítást a Magyar Vöröskereszt Győr-Moson-Sopron megyei Biztos Kezdet Gyerekházainak munkatársai vállalták, ezt a feladatot már átvette tőlük az illetékes tankerület. A képen Zachary Györgyi éppen órát tart a Magyar Vöröskereszt által berendezett tanteremben.

Ági néni

Ági már 24 éve önkénteskedik a Magyar Vöröskeresztnél. Általában véradásokat szervez Csikvándon, ahol aktív tagja a helyi Vöröskereszt Szervezetének. A befogadóhely lakói szerint Ági néninek hatalmas türelme van, még akkor is ha minden nap új nehézségekkel találja szembe magát, ami 70 évesen már kihívás lehet. De még a legnehezebb pillanatokban is az emberségesség motiválja Ágit és azt mondja: ha valaha ilyen helyeztben találná magát, nagyon örülne, ha valaki segítene neki.

Bogi, Csilla (hátul), Jázmin, Katica, Szandi

Csilla és Katica párjai testvérek, akik mindketten Magyarországon dolgoznak. Bogi Katica lánya, míg Jázmin és Szandi Csilla gyermekei. A két család Kisbégányból menekült el, két nappal a háború kitörése után. A határon sokat kellett várakozniuk az átkelésre a hideg időben pedig meg is fáztak kicsit. Már a háború kitörése előtt sem volt könnyű dolguk, a térségben ugyanis kevés munkalehetőség adódott, mégis nem telik el úgy nap, hogy ne vágynának a hazatérésre.

Csilla

Csilla nagyon hálás, hogy végre biztonságban lehet és nem kellett különválnia a családjától. Bár szeretne hazatérni, úgy érzi, hogy a gyermekei érdekeit kell szem előtt tartania és várnia, ameddig újra béke nem lesz országukban.

Katica

Katicának két testvére maradt Ukrajnában, akik nem tudtak átjönni a határon. Azt meséli, hogy igazán félelmetes volt elhagyniuk a hazájukat és elindulni egy idegen helyre, egy idegen városba, nem tudva, hogy mikor less vége a háborúnak. A határon sok embert láttak, akik könnyek között búcsúztak egymástól.

Szandi

Szandi 12 éves és nagyon örül, hogy tanulhat a befogadóhelyen, bár otthon annyira nem szeretett tanulni. Csilla azt mondja, hogy a lányai hatalmas mosollyal az arcukon jönnek ki a tanórákról, annyira élvezték az oktatást.

Bogi és Szimonetta

Szimonetta március 9-én született, azon a napon amikor a győri befogadóhely megnyitotta kapuit. Anyukájának, Boginak egy külön babaszobát rendeztek be, ahol nyugalomban gondoskodhat a kicsiről. Szimonetta császármetszéssel született, így a vöröskeresztes dolgozók és önkéntesek gyors válaszadása a szülés megindulása után életmentőnek bizonyult. A befogadóhelyen több várandós kismamát is ellátnak szakképzett védőnők.

Iroda

Iroda a befogadóhelyen. A vöröskereszteseknek gyakran igen kevés idő jut az ebédszünetre, annyi feladatuk van. De amikor végre szusszanhatnak egyet, az irodában gyűlnek össze, ahol egyebek közt megbeszélik a napi eseményeket is.

Hajni

Hajni hivatásos szociális munkás, a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének szenvedélybetegekkel foglalkozó intézményében dolgozik. Számára nagyon fontos mindaz, amit a Vöröskereszt képvisel. Azt meséli, hogy először nehéz volt hozzászokni a piros egyenruhához, de amint felveszi, érzi, hogy most valami csodálatos történik.

Ilona

Ilona szociális gondozó és ápoló, emellett pedig rengeteg végzettséggel rendelkezik, azonban jelenleg főállású önkéntesként segíti a Magyar Vöröskeresztet. A befogadóhelyen üzemel egy mini-gyógyszertár, amelynek segítségével a könnyebb lefolyású betegségeket hatékonyan tudják gyógyítani, bármilyen vészhelyzet esetén pedig Ilona elkíséri a pácienseket a kórházba. Hosszas előkészítés után lehetségessé vált, hogy beoltathassák a gyermekeket azokkal a védőoltásokkal, amelyek Ukrajnában nem kötelezőek, viszont Magyarországon azok.

Mivel az épületet olyan 9 évig nem használták napi rendszerességgel, a csövek állapota nem teszi lehetővé az ivóvíz fogyasztását, így egy lajtoskocsi segítségével biztosítják a befogadóhely ivóvíz ellátását. Szilvia pedig arra is figyelmet fordít, hogy a legkisebbek hamar megtanulják, mekkora érték is a víz.

Kun Szilvia, megyei igazgató

Kun Szilvia, a Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezet igazgatója, aki a 2015-ös menekültválság alatt szerzett tapasztalatainak köszönhetően gördülékenyen tudja vezetni a jelenlegi folyamatokat. A befogadóhely működtetése mellett adománygyűjtésekkel és adminisztratív teendőkkel is foglalkoznia kell, de amire igazán büszke, hogy a helyi segítő munkában és koordinálásban kiemelkedő szerepe van a Magyar Vöröskeresztnek.

The post Pillants bele a Magyar Vöröskereszt menekültügyi tevékenységébe! appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A Magyar Vöröskereszt az egyik legjelentősebb humanitárius szervezetként nyújthat segítséget a vidéki befogadó állomásokon.

Ha Te is szeretnél segíteni, és igazak Rád az alábbiak, jelentkezz!

• elmúltál 18 éves
• rendelkezel angol nyelvtudással, vagy egyéb társalgási szintű idegen nyelvtudással
• szociálisan érzékeny,
• proaktív,
• kreatív,
• kezdeményező,
• rugalmas és mobilis vagy

Előnyt jelent, ha

• van már tapasztalatod menekültek segítésében
• van elsősegélynyújtó ismereted

A menekülttáborban a Magyar Vöröskereszt által ellátható feladatok:

• higiénés szerekkel ellátás
• ruhaneművel, lábbelivel történő ellátás
• egészségügyi szolgáltatásból elsősegélynyújtás, v. sürgősségi ellátás
• szociális szolgáltatásból – felvilágosítás
• információs szolgálat egy része – mi hol található, megnyugtatás stb.
• szabadidő hasznos eltöltését segítő programok szervezése
• adminisztráció, koordinálás

A programba bekerült önkéntesek menekült specifikus, elsősegélynyújtó és pszichoszociális segítségnyújtó alap felkészítést kapnak. A szolgálat alatt napi háromszori étkezés, szállás, útiköltség térítés biztosított.

Jelentkezés: küldd el önéletrajzodat Honfi Júlia önkéntes koordinátorunknak az onkentes@voroskereszt.hu e-mail címre „TEAMigration” tárggyal és töltsd ki az alábbi linken található űrlapot: http://goo.gl/forms/2XrYBXVlRFEe5Kvf1

The post Menekültügyi programunkba önkénteseket várunk appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Mindenki, aki felhívja a 1359-es adományvonalat vagy elküldi SMS-ben az ADOMANY szót 250 forinttal járul hozzá a Magyar Vöröskereszt menekültügyi tevékenységéhez.

Az összegyűlt pénzből olyan mobil konténerek és felszerelések vásárlását tervezi a szervezet, melyekben megfelelő módon biztosítható a hazánkba érkező menekültek egészségügyi és szociális ellátása. Emellett további higiéniai egységcsomagok összeállítását és az elsősegélynyújtó ügyeletek megerősítését tűzte ki célul a szervezet.

A 1359-es adományvonal felhívása mellett az alábbi számlaszámon várja a pénzadományokat a Magyar Vöröskereszt:

K&H Bank 10405004-00026548-00000009 számlaszámra

(KÖZLEMÉNY: Menekült)

The post 1359: Támogassa menekültügyi munkájánkat! appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A körülmények, amelyek között a migránsok élnek egy oda érkező segítő szándékú emberben döbbenetes érzést keltettek. Az emberek matracokon, vagy a földön feküdtek, a higiéniai gondokkal kellett szembesülni. E körülmények között sem figyelem, sem eszköz nem maradt, hogy segítsék a gyermekeket ennek az időszaknak az átvészelésében.

A tábor központi épületének dolgozói segítettek a vöröskereszteseknek megszervezni a foglalkozásokat. Csatlakoztak a programhoz azok a migránsok is, akik jelképes összegért végeztek tábori munkát, és támogatták a szolgálatot.

A tábor lakói folyamatosan cserélődtek, így mindig voltak új gyermekek is a foglalkozáson. Az újonnan érkezők kezdetben távolságtartóak voltak. Sokukat megviselték az útjuk közben átélt nehézségek, és sok esetben voltak atrocitások szemtanúi is. A vöröskeresztes munkatársak türelmesen fogadták őket.

Kisebb-nagyobb csoportokban gyűltek köréjük a gyermekek és szüleik. A négy és tizenkét éves korú gyermekeket csapatjátékokba, kézműves foglalkozásokba vonták be, színeztek, rajzoltak, könyveket nézegettek velük. A kicsik és a serdülők feloldódtak, a vöröskeresztesek mellé kuporodtak, főleg a kisfiúk közeledtek, a kislányok félénkebbek voltak.

A szülők is szóba elegyedtek a munkatársakkal, magyar szavakat tanultak meg tőlük. A gyermekek a vöröskeresztesekhez fordultak sebeikkel, horzsolásaikkal. Munkatársaink elsősegélyt nyújtottak. A táborban élő gyermekeknek ez a törődés pszichológiailag is nagyon fontos.

A foglalkozások végén kis ajándékokkal lepték meg a munkatársak a gyermekeket, akik nagyon örültek a könyveknek, kisautóknak, s a játékoknak. A kezdeti kommunikációs fal hamar eltűnt, az új résztvevők is kinyíltak, és bizalmi kapcsolat alakult ki a tábor kis lakói és a Vöröskereszt dolgozói között.

„A programok sikere energiával töltött fel ugyanúgy bennünket is, ahogyan őket, újabb erőt adva ahhoz, hogy a gyermeki arcok mosolyáért megtegyünk minden tőlünk telhetőt” – elékeznek vissza a foglalkozást tartó munkatársak.

Húsz évvel a megnyitása után a debreceni befogadó állomás, amelyet 1995 nyarán az akkor elmélyülő délszláv konfliktus nyomán hazánkba tömegesen érkező menekülők, elsősorban bosnyákok elhelyezésére nyitottak meg, 2015 októberében bezárt. A tavaly nyári krízis alatt volt olyan időszak, amikor hat-hétezer ember ellátásáról gondoskodtak itt. A debreceni táborban megnyitása óta 73 ezer ember fordult meg, korábban délszláv, majd többségükben afgán, iraki, szír és koszovói migránsok. Debrecenben jó együttműködéssel, szervezett, profi munka folyt a tábor működtetése során, a Magyar Vöröskereszt és Hajdú-Bihar Megyei Szervezete ruhaadományokkal, higiéniai cikkekkel, könyv-, játék-, és más adományokkal segítette az intézmény lakóit éveken át.

The post Gyermekmosoly és lélekgyógyászat a menekülttáborban appeared first on Magyar Vöröskereszt.