A humanitárius egyik legfontosabb kihívása századunkban az éghajlatváltozás hatásaival való küzdelem ill. a különböző közösségek segítése az azokkal szembeni alkalmazkodásban. A természeti folyamatok változása következtében egyre gyakoribbá válnak a szokatlan és romboló időjárási események, közöttük a hazánkat is sújtó árvizek, hőségnapok és viharok. A Vöröskereszt és Vörös Fél Hold Mozgalom globálisan az egyik meghatározó szereplője a katasztrófákkal szembeni válaszadásnak. A Nemzetközi Szövetség ezért aa kétezres évek során az összegyűlt tapasztalatok és az azonosított szükségletek miatt az éghajlati alkalmazkodás, a megelőzés és a helyi közösségek felkészítése felé fordult.

Magyar Vöröskereszt ennek keretében vett részt a Vöröskereszt és Vörös Félhold Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFRC) által rendezett éghajlati alkalmazkodás kapacitásbővítő tréningjén. Az IFRC utoljára 2012-ben tartott hasonló tréninget Budapesten, az eltelt idő alatt összegyűlt tapasztalatok fontos alapot képeztek a diskurzushoz. A tréningre, amelynek célja a nemzeti társaságok alkalmazkodásban kifejtett munkájának segítése az Európai és Közép-Ázsiai országok Vöröskereszt és Vörös Félhold társaságaiból érkeztek kollégák. Az öt napos programon a résztvevők megismerhették a különböző országokban összegyűlt tapasztalatokat és tevékenységeket, valamint képet kaphattak a munkájukat segítő jelenleg rendelkezésre álló és a jövőben kifejlesztendő segédanyagokról.

A rendezvényen szervezetünk képviseletében Molnár András projektmenedzser ismertette a Magyar Vöröskereszt elmúlt négy évet érintő éghajlatváltozással kapcsolatos erőfeszítéseit. Elmondta, a Budapesti Szervezet 2013-ben a XIII. kerületi környezetvédelmi alapból valósított meg komplex lakosságfelkészítést, míg a Baranya megyei szervezet 2015-ben adta ki a helyi közösségek bevonásával készített „Fenntartható Pécs” c. térképét. A szervezet katasztrófavédelmi területe a helyi önkormányzati források bevonása mellett országos programok során is kiemelten foglalkozik a kérdéssel. A történelmi árvizet követő Duna’13 projekt során is bevezette a lakosságfelkészítési programokba éghajlatváltozás szempontjait. A lakossági fórumok és az elsősegélynyújtás és pszichoszociális segítésgnyújtással kapcsolatos képzések a helyi lakosság ellenálló-képességének fejlesztését szolgálják. A Duna’13 projekt keretében továbbá átadásra került a bajai Petőfi-szigeten egy kültéri fitnesz-park, amely amellett, hogy az időjárási veszélyekkel kapcsolatos ismereteket tartalmazó tájékoztató-táblával egészült ki, a rendszeres testmozgás népszerűsítésével túllép a passzív szemléletformáláson. „Fontos kiemelnünk továbbá a jelenleg futó, Közösségi Ellenálló-képesség városi környezetben című Északír-Dán-Magyar projektünket is, amelyben a három országon belül kijelölt célterületeken vizsgáljuk meg a közösségeket segítő és felkészítő módszerek alkalmazhatóságát. A projekt keretében együtt dolgozunk az IFRC Éghajlatváltozási Központjának kollégáival, ők azok, akik ezt a tréninget is megvalósították.” – mondta Molnár András.

A Közösségi Reziliencia Városi Környezetben (Community Resilience in Urban Areas – CRUA) projekt a Brit Vöröskereszt Észak-ír szervezete által vezetett, a Dán Vöröskereszt, a Magyar Vöröskereszt, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének Pszichoszociális Segítésnyújtást Módszertani Központja és a Nemzetközi Szövetség Éghajlatváltozási Módszertani Központja partnerségében indított kezdeményezés, amelynek célja a városokban élő árvizekkel veszélyeztetett lakosság felkészítésével kapcsolatos módszertanok fejlesztése, a lakosság rezilienciáját érintő tevékenységek nemzetközi összehasonlítása és a jó gyakorlatok felderítése. A projekt az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtás és Polgári Védelem Főigazgatóságának (DG ECHO) társ-finanszírozásával valósul meg a három érintett országban. Magyarországon 4 mintaterület kerül bevonásra, ahol a szervezet a következő hónapokban helyi közösségek bevonásával vizsgálja meg az eddigi tapasztalatokat és azonosítja a fejlesztési lehetőségeket.

The post Együtt az alkalmazkodásért appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) Közösségi és Képző Központjában március 23-án megtartott rendezvényt a Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei szervezete a humanitárius szervezet Országos Igazgatóságával és a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal együttműködésben valósította meg. A Mohács városában élő lakossággal kapcsolatos ismeretekről Oláh Tibor tű. ezredes, a településért felelős polgári védelmi felügyelő tartott előadást. Előadásában kitért a katasztrófákkal és természeti veszélyekkel kapcsolatos általános ismeretekre, hazánk veszélyeztetettségére és az érintett járás sajátosságaira is. Ezt követően Molnár András projektmenedzser ismertette a Magyar Vöröskereszt katasztrófavédelmi tevékenységeit és számolt be a településen várható eseményekről, aktivitásokról. A rendezvény végén a résztvevők ún. menekülőcsomagot kaptak ajándékba, melyben többek között dinamós elemlámpa is volt.

A projektmenedzser a rendezvényt figyelemmel kísérő helyi média kérdésére elmondta: az esemény egy Brit-Dán-Magyar árvízi felkészüléssel foglalkozó projekt keretében került megvalósításra. Kiemelte: a Közösségi Reziliencia Városi Környezetben elnevezésű kezdeményezés erőssége, hogy a célterületek környezete nem csak a külföldi partnerországok között különbözik, de hazánkban is jelentős különbségek vannak a négy bevont terület vízrajzi és társadalmi hátterében, ez pedig széles körben felhasználható eredményeket tehet lehetővé. „Az ajándékba adott alap menekülőcsomag segít abban, hogy a résztvevők otthon azt saját eszközeikkel kiegészíthessék. A menekülőcsomag célja, hogy előre összekészítsünk olyan dolgokat, amelyekre szükségünk lehet, ha hirtelen el kell hagynunk otthonunkat – ilyenek lehetnek például a mindennap szedett gyógyszereink, váltóruhánk vagy hozzátartozóink telefonszámai egy kis papíron összeírva. A táskát a bejárati ajtó közelében, könnyen elérhető helyen érdemes tartani. Apró lépés ez, de jelentős mértékben növeli az egyéni felkészültségünket. Bombák előtalálásakor kialakított befogadóhelyeken sajnos gyakran szembesülünk azzal, hogy az érkező lakosok nem rendelkeznek menekülőcsomaggal.” Hozzátette: a Magyar Vöröskereszt több kiadványában, így a Ne érje váratlanul! című felkészítő füzetében is ajánlásokat fogalmaz meg a menekülőcsomag tartalmával kapcsolatban.

A Közösségi Reziliencia Városi Környezetben (Community Resilience in Urban Areas – CRUA) projekt a Brit Vöröskereszt Észak-ír szervezete által vezetett, a Dán Vöröskereszt, a Magyar Vöröskereszt, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének Pszichoszociális Segítésnyújtást Módszertani Központja és a Nemzetközi Szövetség Éghajlatváltozási Módszertani Központja partnerségében indított kezdeményezés, amelynek célja a városokban élő, árvizekkel veszélyeztetett lakosság felkészítésével kapcsolatos módszertanok fejlesztése, a lakosság rezilienciáját érintő tevékenységek nemzetközi összehasonlítása és a jó gyakorlatok felderítése. A projekt az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtás és Polgári Védelem Főigazgatóságának (DG ECHO) társ-finanszírozásával valósul meg a három érintett országban. Magyarországon 4 mintaterület került kijelölésre, ahol a szervezet a következő hónapokban helyi közösségek bevonásával vizsgálja meg az eddigi tapasztalatokat és azonosítja a fejlesztési lehetőségeket.

The post Fókuszban a megelőzés – árvízi felkészítés Mohácson appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A képzelt szituáció szerint ad Fest-Ex nevű zenei fesztiválra hatalmas vihar csap le, melynek során a színpadi építményekben, épületekben keletkezik kár, több fa is kidől, valamint egy – a gyakorlatról légi felvételt készítő – kis repülőgép is lezuhan. A vöröskeresztes csapatoknak a bajbajutottak felkutatása, kiszabadítása és a sérüléseik ellátása valamint a sérültek pszichoszociális gondozása lesz a feladata. A Devecser külterületén, Meggyeserdőn bekövetkező katasztrófahelyzetekben a csapatok feladatai között lesz a mentőkutyás személykeresés, az alpin –és búvártechnikával történő keresés, de árvízi védekezési sorversenyen is helyt kell állniuk, ahol egy új, magyar fejlesztésű sátorgátat is kipróbálnak majd. A gyakorlat résztvevőinek a Telenor által biztosított eszközök és technikai háttér is segítségükre lesz.

A gyakorlat nem titkolt célja, hogy az Elsősegélynyújtás Világnapjához (szeptember 12.) közeledvén, felhívja a figyelmet az elsősegélynyújtás fontosságára, mely katasztrófahelyzetekben különösen fontos. Egy-egy katasztrófa idején ugyanis a szakszerű segítség megérkezéséig elengedhetetlen, hogy a laikus segítők felkészültek legyenek és merjenek segíteni. A gyakorlat éppen ezért a Magyar Vöröskereszt önkéntesei és munkatársainak felkészítése mellett, nagy hangsúlyt fektet a helyi lakosság felkészítésére és bevonásra is.

A háromnapos katasztrófavédelmi gyakorlaton mintegy 200 fő lesz jelen Devecserben, ahová külföldi vöröskeresztes egységek is érkeznek.

The post Nagyszabású katasztrófavédelmi gyakorlatot tartunk appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A 16 fős fókuszcsoportra meghívottak között érintett károsultak és aktív segítők egyaránt szerepeltek. A vezetett beszélgetés két fő témát érintett: egyrészről feltárásra kerültek az árvíz helyi közösségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatásai, másrészről lejegyzésre kerültek a meglévő jó gyakorlatok és a felmerülő ötletek. A rövid távú hatásokat illetően elhangzott, hogy a legjelentősebb az időnyomás volt, vagyis a versenyfutás az emelkedő vízszinttel jelentette a stressz legnagyobb forrását az áradás napjaiban. A mérleg másik tányérját a közösség példa nélküli összefogása, a szomszédok, barátok és távolról érkezett idegenek segítsége töltötte meg.

A Művelődési Házban tartott rendezvényen a hosszú távú hatásokkal kapcsolatban többször szóba került, hogy a 2013-as Dunai Árvíz minden eddigi szintet meglépett és olyan területeken okozott problémát a városban, ahol korábbi árvizek még nem jelentettek kockázatot. A katasztrófa során tehát a közösség olyan tagjai is érintetté és veszélyeztetettekké váltak, akik korábban nem voltak azok. A beszélgetés alapján a résztvevők jól ismerik az éghajlatváltozás következményeit és az extrém helyzetek gyakoribb és intenzívebb jelentkezésére számítanak. A fókuszcsoport szerint a 2013-as Dunai Árvíz fontos hosszú távú következménye a jövő potenciális árvizeivel és azok hatásaival kapcsolatos bizonytalanság megjelenése, fokozódása.

A jó gyakorlatokkal és javaslatokkal kapcsolatos beszélgetés során több, a három évvel ezelőtti eseményeket érintő tapasztalat is szóba került. A résztvevők kiemelték, hogy a településen látott összefogás nem csak a helyi lakosságot foglalta magába, de kiterjedt az ott működő gazdálkodó szervezetekre is: a vállalatok gyakran kérés nélkül rendelkezésre bocsátották eszközeiket és kapacitásaikat, ahogy a lakók is összefogtak egy-egy vállalkozás telephelyének megóvása érdekében. Ennek az összefogásnak az élménye még évekkel az eseményeket követően is pozitívan él az érintettekben és így nem csak a katasztrófa napjaiban tartotta bennük a reményt, de ezek az emlékek, élmények segítik a hosszú távú megbirkózást is. A résztvevők kiemelték továbbá, hogy az áradás levonulását követően a segélyezési és helyreállítási műveleteket a területen aktív Magyar Vöröskereszt házról-házra járva valósította meg, ez pedig lehetőséget adott a rendszeres beszélgetésre, kapcsolattartásra, biztosítva a fizikai szükségletek támogatása mellett a pszichoszociális segítségnyújtást is. A lejegyzett jó gyakorlatok között szerepel továbbá az önkéntesek képzése, elismerése valamint a segítők és érintettek között kialakult bizalmon alapuló személyes kapcsolat.

A Közösségi Reziliencia Városi Környezetben (CRUA) projekt keretében a fókuszcsoport megfigyeléseit és javaslatait szervezetünk megosztja a Vöröskereszt és Vörös Félhold Pszichoszociális Segítségnyújtás Referencia Központjával, ahol a projekt által érintett négy országban lejegyzett tapasztalatokból és ajánlásokból egy árvízi segítségnyújtásra fókuszáló kézikönyvet fogalmaznak meg a szervezet szakemberei.

A Közösségi Reziliencia Városi Környezetben (Community Resilience in Urban Areas – CRUA) projekt a Brit Vöröskereszt Észak-ír szervezete által vezetett, a Dán Vöröskereszt, a Magyar Vöröskereszt, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének Pszichoszociális Segítésnyújtás Módszertani Központja és a Nemzetközi Szövetség Éghajlatváltozási Módszertani Központja partnerségében indított kezdeményezés, amelynek célja a városokban élő, árvizekkel veszélyeztetett lakosság felkészítésével kapcsolatos módszertanok fejlesztése, a lakosság rezilienciáját érintő tevékenységek nemzetközi összehasonlítása és a jó gyakorlatok felderítése. A projekt az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtás és Polgári Védelem Főigazgatóságának (DG ECHO) társ-finanszírozásával valósul meg a három érintett országban. Magyarországon 4 mintaterület került kijelölésre, ahol a szervezet a következő hónapokban helyi közösségek bevonásával vizsgálja meg az eddigi tapasztalatokat és azonosítja a fejlesztési lehetőségeket.

The post A bizonytalanság okozza a legnagyobb stresszt appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A Nyergesújfalui Művelődési Házban tartott rendezvényt a Magyar Vöröskereszt Komárom-Esztergom Megyei szervezete a humanitárius szervezet Országos Igazgatóságával és a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságával együttműködésben valósította meg. Az eseményen megjelenteket Fleith Péterné önkormányzati képviselő köszöntötte és felkérte Sikrai Attila tű. alezredes, megyei polgári védelmi főfelügyelő urat előadása megtartására. A települési koczkázat-besorolás hátterének és az elvégzett elemzések ismertetését követően a polgári védelmi főfelügyelő úr közérthető módon, hétköznapi példákkal színesítve adta át a Nyergesújfalu lakossága számára legfontosabb ismereteket a veszélyeztető tényezőkről valamint az esetleg bekövetkező veszélyhelyzetek során való teendőkről. Ezt követően Molnár András, a Magyar Vöröskereszt projektmenedzsere ismertette a szervezet Nyergesújfalun végzett tevékenységét és a „Közösségi Reziliencia Városi Környezetben” c. projekt várható eseményeit.

„Nyergesújfalu a Magyar Vöröskereszt katasztrófa-felkészítési projektje számára az egyik legfontosabb célterület. A Duna-menti városban nagyon erős az önkéntesség jelensége, ami szerencsés környezetet teremt közösségi tevékenységeink számára. A 2013-as árvizet követően szervezetünk részt vett a károsultak segélyezésében és az elöntött ingatlanok helyreállításában, valamint elsősegélynyújtással és pszichoszociális segítségnyújtással kapcsolatos tréningeket tartottunk a nyergesújfalui lakosok számára. A település árvízi veszélyeztetettsége és az emberi tevékenységekből eredő kockázatok miatt különösen fontosnak tartjuk azt, hogy a lehető legtöbb segítséget megadjuk a helyi közösségeknek rezilienciájuk, ellenálló-képességük fejlesztéséhez.” – mondta Molnár András projektmenedzser, katasztrófa-készenléti referens. Kiemelte, az ilyen jellegű tevékenységek sikeréhez elengedhetetlen a Katasztrófavédelem szakmai együttműködése valamint a település vezetőinek olyan pozitív, támogató hozzáállása és a lakosság nyitottsága, fogadókészsége, melyek Nyergesújfalun rendelkezésre állnak.

A Közösségi Reziliencia Városi Környezetben (Community Resilience in Urban Areas – CRUA) projekt a Brit Vöröskereszt Észak-ír szervezete által vezetett, a Dán Vöröskereszt, a Magyar Vöröskereszt, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének Pszichoszociális Segítésnyújtást Módszertani Központja és a Nemzetközi Szövetség Éghajlatváltozási Módszertani Központja partnerségében indított kezdeményezés, amelynek célja a városokban élő, árvizekkel veszélyeztetett lakosság felkészítésével kapcsolatos módszertanok fejlesztése, a lakosság rezilienciáját érintő tevékenységek nemzetközi összehasonlítása és a jó gyakorlatok felderítése. A projekt az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtás és Polgári Védelem Főigazgatóságának (DG ECHO) társ-finanszírozásával valósul meg a három érintett országban. Magyarországon 4 mintaterület került kijelölésre, ahol a szervezet a következő hónapokban helyi közösségek bevonásával vizsgálja meg az eddigi tapasztalatokat és azonosítja a fejlesztési lehetőségeket.

The post Lakossági tájékoztatónap Nyergesújfalun appeared first on Magyar Vöröskereszt.

„A Magyar Vöröskereszt az elmúlt évek során kiemelt figyelmet fordított a különösen veszélyeztetett lakossági csoportok megszólítására és bevonására a felkészülésbe: a Duna-parti településeken közel 1100 fő részvételével valósítottunk meg lakossági fórumokat, de kiemelném a tavaly második éve megrendezett katasztrófavédelmi ifjúsági táborunkat is.” – ismertette Sáfár Brigitta országos katasztrófavédelmi szakmai vezető. Elmondta: a workshop egy Brit-Dán-Magyar közös projekt részeként került megvalósításra, amelyben a három ország Vöröskereszt Nemzeti Társaságai közös ajánlásokat fogalmaznak meg a városi közösségek hatékonyabb felkészítésére vonatkozóan.

A Közösségi Reziliencia Városi Környezetben (Community Resilience in Urban Areas – CRUA) projekt a Brit Vöröskereszt Észak-ír szervezete által vezetett, a Dán Vöröskereszt, a Magyar Vöröskereszt, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének Pszichoszociális Segítésnyújtást Módszertani Központja és a Nemzetközi Szövetség Éghajlatváltozási Módszertani Központja partnerségében indított kezdeményezés, amelynek célja a városokban élő árvizekkel veszélyeztetett lakosság felkészítésével kapcsolatos módszertanok fejlesztése, a lakosság rezilienciáját érintő tevékenységek nemzetközi összehasonlítása és a jó gyakorlatok felderítése. A projekt az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtás és Polgári Védelem Főigazgatóságának (DG ECHO) társ-finanszírozásával valósul meg a három érintett országban. Magyarországon 4 mintaterület kerül bevonásra, ahol a szervezet a következő hónapokban helyi közösségek bevonásával vizsgálja meg az eddigi tapasztalatokat és azonosítja a fejlesztési lehetőségeket.

The post Aktuális kérdés a lakossági felkészítés appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Szerencsére valós katasztrófáról szó sincs, csak a Magyar Vöröskereszt tartott gyakorlatot Szentendrén, ahol élesben is debütált a Telenorral közös katasztrófa-válaszadási rendszer.

Háromnapos katasztrófa-készenléti és válaszadási gyakorlatot szervezett a Magyar Vöröskereszt október 9. és 11. között, Szentendrén. A közel 200 vöröskeresztes önkéntes az európai árvíz- és belvízvédelemről elméleti és gyakorlati téren is felelevenítette tudását. A magyar csapatok mellett román, német, cseh, lengyel, szlovák, bosnyák és osztrák vöröskeresztes katasztrófavédelmi csapatok is képviseltették magukat.

A Magyar Vöröskereszt valósághű árvízi körülményeket teremtett a gyakorlat résztvevőinek, így egy valódi katasztrófa esetén sem érheti őket meglepetés. A humanitárius szervezet képzett imitátorai valószerű fizikális és pszichés sérülésekkel, szociális problémákkal szembesítették a csapatokat. A gyakorlat szerint a nagy mennyiségű csapadék miatt megáradt folyó túlterhelt gátja szakadt át, melynek következtében egy egész falu lakossága került veszélybe. A megáradt folyó házakat sodort el, a település normál úton megközelíthetetlenné vált. A csütörtöki gyakorlaton azt modellezték, hogy a hatóságok által megszabott feladatokat hogyan tudja megvalósítani önállóan a Magyar Vöröskereszt. A vöröskereszteseknek a kitelepítésben való segítségnyújtást, befogadóhelyek üzemeltetését, élelmezést, kárfelmérést, segélyszállítmányok extrém terepviszonyok közötti helyszínre juttatását, valamint az elsősegély-nyújtási és pszichoszociális segítségnyújtási feladatokat kellett ellátniuk az életszerű helyzetben. A helyszínen a Magyar Vöröskereszt csapatai terepjárókkal, quadokkal, kétéltű járművekkel közelítették meg a településen ragadt, bajbajutott embereket.

A gyakorlaton használták először élesben a Magyar Vöröskereszt és a Telenor közös telekommunikációs eszközrendszerét, amely egy mobilalkalmazás segítségével teszi lehetővé a mentéshez kapcsolódó adatok azonnali feldolgozását. Az innovatív rendszer nem csak gyorsabbá, de pontosabbá és hatékonyabbá is teszi a vöröskeresztesek munkáját a mentés, kárfelmérés, befogadóhely-kezelés és segélyezés során. A most szerzett tapasztalatok hasznosak lehetnek a rendszer finomhangolásához, későbbi továbbfejlesztéséhez. A gyakorlat apropóján a Telenor a korábbiak után újabb eszközadományokat adott át a Magyar Vöröskeresztnek; a laptopok, okostelefonok, modemek és routerek a Magyar Vöröskereszt Központi Rendeltetésű Mentőegységének és a szervezet megyei katasztrófa-válaszadási csoportjainak munkáját segíti majd.

„A Vöröskeresztnek készült rendszer jó példája annak, hogy a mobiltechnológia nem csak a mindennapi felhasználók életét könnyíti meg, hanem olyan létfontosságú területeken is hatékonyabbá teszi a szakemberek munkáját, mint a katasztrófák kezelése. Az egyszerű használhatóság mindkét esetben alapkövetelmény, és a Vöröskeresztes alkalmazás is kifejezetten úgy készült, hogy mindenki számára érthető és egyszerűen használható legyen.” – mondta el Kutas István, a Telenor vállalati kommunikációs igazgatója.

A Synaptel Kft. által fejlesztett rendszer a Magyar Vöröskereszt és a Telenor stratégiai együttműködésének keretében valósult meg. A 2013 májusában kötött megállapodás értelmében a Telenor szakértelmével, innovatív megoldásaival és önkéntesei munkájával folyamatos segítséget nyújt a humanitárius szervezet katasztrófa-készenléti és -válaszadási munkájához. Az együttműködés 2014. október 2-án, a Magyar Adományozói Fórum (MAF) Társadalmi Befektetések Díj kiosztóján elnyerte a MAF Közös Értékteremtés Különdíját.

A nagyszabású gyakorlat péntek délelőtt elméleti oktatással folytatódott, este pedig egy hajnalig tartó komplex katasztrófa-válaszadási gyakorlatot kellett teljesíteniük a vöröskereszteseknek.

The post Nemzetközi árvízvédelmi gyakorlatot tartottunk appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A Magyar Vöröskereszt a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság együttműködőjeként vett részt az eseményen, amely során Horvátországba küldött árvízi mentőcsoportok és segélyszállítmányok előkészítését és fogadását szimulálták a résztvevők.

A projektben résztvevő négy ország (Horvátország, Szlovénia, Ausztria és Magyarország) hivatásos katasztrófavédelmi szervei mellett több humanitárius szervezet, közöttük a Horvát és az Osztrák Vöröskereszt is aktív szereplője volt a szimulációnak. A Mura 2015 projektről további információ érhe​tő el a http://mura2015.eu/ weboldalon.

A Magyar Vöröskereszt számára kiemelten fontos, hogy felkészült szereplőként vegyen részt a katasztrófahelyzetekre való válaszadásban határainkon innen és túl. A 1359-es adományvonal tárcsázásával most Te is hozzájárulhatsz 250 forinttal a Magyar Vöröskereszt katasztrófa-készenléti tevékenységéhez.

The post A Mura 2015 nemzetközi törzsvezetési gyakorlaton vettünk részt appeared first on Magyar Vöröskereszt.