hajléktalanszálló Archives - Magyar Vöröskereszt

Bár a magyarok mintegy 60 százaléka segíti adománnyal a rászorulókat, a rendszeres adakozás aránya még mindig alacsony

Red Cross Administrator — Wed, 06 Dec 2023 11:03:42 +0000

A világnak több Mikulásra van szüksége: Bár a magyarok közel 60 százaléka segíti adománnyal a rászorulókat, a rendszeres adakozás aránya még mindig alacsony

SAJTÓKÖZLEMÉNY
2023. december 6.

A magyarok mintegy 58 százaléka adományoz, közülük 66 százalékuk pénzbeli, 34 százalékuk pedig természetbeni adománnyal segíti a rászorulókat – derül ki a Magyar Vöröskereszt megbízásából készült kutatásból, amely az elsők között nyújt átfogó információt a hazai adományozási piacról. Az adakozási kedv mértéke tehát bíztató, a rendszeres adományozás aránya azonban még mindig alacsony. Ezért különösen fontos, hogy tudatosan segítsünk: a világnak több Mikulásra van szüksége, de nem csupán az ünnepek alatt, hanem egész évben. A kutatás eredményeit a Coca-Cola támogatásával megvalósult szakértői kerekasztalon mutatták be a karitatív szervezet Madridi úti hajléktalanszállóján.

A Magyar Vöröskereszt megbízásából készült, a hazai adományozás helyzetét vizsgáló felmérés során megkérdezettek 58 százaléka adományoz valamilyen formában, közülük 66 százalék pénzbeli, 34 százalék pedig természetbeni adományt ad. A kis összegben is a leghatékonyabb segítséget jelentő rendszeres pénzbeli adományok aránya azonban viszonylag alacsony: jelenleg mindössze 19 százalékuk rendszeres adomány. A kedvezményezett tevekénységek közül a gyerekek támogatása, az állatvédelem, az egészségügy, valamint a humanitárius és szociális segítségnyújtás a legnépszerűbbek. A magánemberektől származó adományok a civil szervezetek bevételének jelentős részét, mintegy 18 százalékát teszik ki. Az adományozói piacon fontos szereplők a vállalatok is: a cégek 12 százalékban járulnak hozzá a civil szervezetek finanszírozásához.

„Magyarországon az adományozási kedv alakulása bizakodásra ad okot, hiszen az adományozói kultúra fejlesztése, az adományozással kapcsolatos hozzáállás alakítása hosszú folyamat: fontos, hogy akár kisebb összegekben, de rendszeresen adományozzunk, hiszen ez lényegesen tervezhetőbbé teheti a civil szervezetek költségvetését. A most elkészülő kutatás egyébként hiánypótló, hiszen hazánkban és külföldön sem igen vannak elérhető adatok arról, hogy mennyit és hogyan adományozunk” – mondta el a kutatásról Sczígel Andrea adománygyűjtési és kommunikációs tanácsadó.

„A Coca-Cola Magyarországnál folyamatosan, immár 10 éve támogatjuk a Magyar Vöröskereszt munkáját. Az utóbbi években együtt vettünk részt a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, a menekültek ellátásában, és több alkalommal juttatunk el élelmiszeradományt a hazai rászoruló családoknak. Idén márciusban közösen jelentettük be a hátrányos helyzetű nők megsegítésére induló programunkat. Legújabb közös kezdeményezésünk részeként indítottuk el a Wolttal közös virtuális Adományboltunkat is, mert úgy gondoljuk, hogy a világnak több segítségre, vagyis több Mikulásra van szüksége” – mondta el Szalóky Tóth Judit, a rendezvény moderátora, a Coca-Cola magyarországi vállalati kapcsolatok, kommunikációs és fenntarthatósági vezetője.

„Nemzetközi hátterű karitatív szervezetként a Magyar Vöröskeresztnél a működésünk nagyban támaszkodik a támogatókra, adományozókra, az önkéntességre. A leghatékonyabb együttműködések pedig akkor születnek, ha az egyszeri támogatásokon túl hosszú távon működhetünk együtt partnereinkkel, akár egy-egy ügy mentén, akár több területen is, hogy valós segítséget nyújthassunk. A Coca-Colával közös munkánk éppen ilyen, hiszen mindig az aktuális kihívásokra próbálunk együtt reagálni. Nagy öröm számunkra, hogy most a Coca-Colának és a Woltnak köszönhetően adományával bárki csatlakozhat ehhez a munkához azzal, hogy a Wolt adományboltján keresztül pénzbeli segítséget nyújt.” – mondta Waller-Fekete Judit, a Magyar Vöröskereszt szociális szakmai vezetője.

A felmérés első eredményeit a karitatív szervezet és a Coca-Cola kerekasztal beszélgetésén mutatták be. A Magyar Vöröskereszt által fenntartott Madridi úti Hajléktalanszálló lakói javára rendezett közös ünnepi főzéssel, vacsorával is egybekötött budapesti eseményen a Coca-Cola Magyarország és a Magyar Vöröskereszt képviselői mellett Misetics Bálint a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója, Sczígel Andrea adománygyűjtési és kommunikációs tanácsadó, Hartyányi Orsolya, a Wolt Magyarország ügyvezető igazgatója, valamint számos önkéntes, köztük Fördős Zé és Kajdi Csaba is részt vett. Köszönet az összes Mikulásnak, aki hozzájárult a nap emlékezetessé tételéhez munkatársak, lakók és támogatók szempontjából egyaránt.

A reprezentatív kutatást a Magyar Vöröskereszt és a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) megbízásából a Civitta nemzetközi tanácsadócég készítette 2023 második felében.

A fotókat Soós Bertalan készítette.

The post Bár a magyarok mintegy 60 százaléka segíti adománnyal a rászorulókat, a rendszeres adakozás aránya még mindig alacsony appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Hordozható iglukban is átvészelhetik a kaposvári hajléktalanok a téli éjszakát

Red Cross Administrator — Thu, 06 Jan 2022 10:07:23 +0000

Egy évvel ezelőtt a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete kísérleti jelleggel hőszigetelt és hordozható iglukat biztosított a nagykanizsai hajléktalanszálló ügyfeleinek. A tavaly januári tartós hideg és az extrém körülmények következtében jóval többen keresték fel a hajléktalanellátó intézményeket, hiszen életveszélyes lett volna a szabadban éjszakázni. Azonban ennek ellenére is sokan nem szerettek volna bemenni a szállókra, így jelentett számukra megoldást a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének innovatív kezdeményezése, melynek keretében különleges hőszigetelt iglukkal segítették a szervezet által Nagykanizsán üzemeltetett Átmeneti Szállót és Éjjeli Menedékhelyet, valamint az utcai gondozó szolgálat ügyfeleit. Ezt a példát vette át a Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezete; a kaposvári Nyitott Kapu Hajléktalan Gondozási Központnak sikerült 8 darab mobil iglut vásárolniuk több százezer forint értékben a helyi szervezet segítségével.

Az igluk telepítésének ötlete még tavalyelőtt merült fel a Zala Megyei Szervezet részéről. Ekkor értesültek a francia Geoffroy de Reynal energetikai mérnök és feltaláló által tervezett, különleges hőszigetelt polifoam lemezekből összeilleszthető menedékekről, melyekben akár 15 Celsius fokkal is melegebb lehet, mint a szabad ég alatt. Egyből felvették a kapcsolatot a sátrakat forgalmazó cseh céggel, az Iglou-val, és Nagykanizsa Megyei Jogú Város önkormányzatának támogatásával 10 darab hőszigetelt sátrat szereztek be.

Az iglu könnyen összeszerelhető, könnyen tisztítható, tűzálló, vízálló, jó hőszigetelő képességgel rendelkezik, valamint összehajtható – így ha nincs használatban, nem foglal sok helyet. 15 Celsius-fokkal melegebb hőmérsékletet tud biztosítani a benne fekvő ember testhője által. Polifoamból készült, és egy-, illetve kétszemélyes is rendelkezésre áll.

Mindezek mellett, használatukkal lakóik megőrizhetik a személyes terüket, ezzel párhuzamban pedig a szálló közelsége miatt szükség esetén könnyebben kérhetnek segítséget, és a szociális szakemberek is egyszerűbben tudnak velük kapcsolatot tartani.

A krízisidőszak minden évben sok feladatot jelent az intézmény számára. A legnehezebb dolguk ilyenkor a hajléktalan emberek meggyőzése, hogy az éjszakát a szállón töltsék. Az igluknak köszönhetően mindenkinek tudnak segíteni, aki esetleg nem akar intézmény falain belül lenni, de az intézmény területén, egy biztonságos helyen szeretné tölteni az éjszakát.

„A krízisidőszak minden évben sok feladatot jelent az intézmény számára, a legnehezebb dolgunk a hajléktalan emberek meggyőzése, hogy az éjszakát a szállón töltsék, most már az igluknak köszönhetően mindenkinek tudunk segíteni, aki esetleg nem akar az intézmény falain belül lenni, de a szálló területén egy biztonságos, védett helyen töltheti az éjszakát” – mondta el Nagy Bernadett, a Nyitott Kapu Hajléktalan Gondozási Központ vezetője.

A helyi kezdeményezés sikeressége esetén az igluk hosszú távon akár országos kiegészítő szolgáltatásként segíthetnek a téli hónapokban tehermentesíteni a Magyar Vöröskereszt hajléktalanellátó rendszerét.

Korábbi összefoglalónkban bővebb tájékoztatás található arról, hogy miként érdemes védekezni a hideg időben és hogyan segíthetünk hajléktalan embertársainkon. A bejegyzésben megtalálhatók ezen kívül a hajléktalanellátó diszpécserszolgálatok elérhetőségei is.

Forrás: https://bit.ly/3JLUMTv

The post Hordozható iglukban is átvészelhetik a kaposvári hajléktalanok a téli éjszakát appeared first on Magyar Vöröskereszt.

„Ez a hely kitűnt az összes többi közül, egyből éreztem, hogy nekem itt dolgom van” – interjú a Citromsziget című dokumentumfilm készítőivel

Red Cross Administrator — Fri, 07 Jan 2022 21:00:46 +0000

Van egy hely Nagykanizsán, amit csak úgy ismernek: Citromsziget. Az épületkomplexum része a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete által fenntartott hajléktalanszálló, itt készült Bácskai Gabriella és Dányi Lajos egészestés dokumentumfilmje is, amelyben bepillantást nyerhetünk a lakók életébe.

Az alkotás a XVII. Göcsej Filmszemlén megnyerte a dokumentumfilm kategória 1. díját, jelenleg is versenyben van külföldi filmfesztiválokon, de már Rómából, Svédországból, Szingapúrból és Indiából is hozott el rangos díjakat, beszélgetésünk óta pedig Párizsban, Szlovákiában és még egyszer Indiában elnyerte el a legjobb dokumentumfilm díját. A készítőkkel és a film vöröskeresztes főszereplőivel: Szőke Rózsával, a szálló vezetőjével és Szentesi Jánossal, szociális munkással, arról beszélgettünk, milyen volt filmet forgatni a Citromszigeten.

A Citromsziget készítői és szereplői

Honnan jön a Citromsziget elnevezés?

Szentesi János: Jó pár éve mindenki úgy ismeri az épületkomplexumot, hogy Citromsziget. 1902-ben épült, eredetileg laktanya volt, azonban napjainkra az épületegyüttes rettenetesen lepusztult. A 80-as években még nem így nevezték, hanem Dózsa 73-nak. Hogy ma miért hívják Citromszigetnek? Talán azért, mert az épületek színe sárga, vagy pedig azért, mert egyre inkább olyan emberek kerültek ide, akiknek látszólag megfeleltek ezek a komfort nélküli körülmények, és olyan sanyarú életük volt.

Bácskai Gabriella: Számunkra evidens volt, hogy ez lesz film címe, hiszen a Citromsziget egy fogalom itt Nagykanizsán. Az elnevezés jóval túlmutat magán a kifejezésen, hiszen nemcsak a fizikai helyet, hanem az ehhez kapcsolódó életformát és társadalmi közeget is jelenti így fejezi ki legjobban azt, amiről a film szól.

Hogyan találtatok rá a szállóra?

Bácskai Gabriella: Egy munkahelyi feladat miatt kerültem hajléktalanszállók közelébe, ide is ebből a célból érkeztem. Kiszálltam az autóból, megláttam Rózsát és Jánost, háttérben a Citromsziget épületével: zsigerből tudtam, hogy ide újra vissza kell jönnöm. Ez a hely kitűnt az összes többi közül, egyből éreztem, hogy nekem itt dolgom van. Dokumentumfilm rendező művész szakra járok és úgy gondoltam, megtaláltam a diplomafilmem témáját. Párommal és alkotótársammal, Dányi Lajossal visszajöttünk és négy napot töltöttünk a Citromszigeten, négy elég sűrű napot. De az, hogy a 40 órányi nyersanyagból összeálljon egy film, sokkal hosszabb időt igényelt, durván egy év volt, mire teljesen elkészült a film.

Az utómunka hónapjai során gyakorlatilag már egymás közt is azokat a mondatokat használtuk, amik a filmben is elhangzanak, szinte beköltözött a lakásunkba a Citromsziget. Számunkra is döbbenetes élmény volt, hogy amint haladtunk előre a munkálatokkal, éreztük, hogy ez az anyag nem csupán egy 15 perces diplomafilm. Szépen lassan kinőtte magát egy közel 100 perces alkotássá.

Mennyire engedtek be a lakók az életükbe? Nyitottak voltak?

Szőke Rózsa: A lakók gyönyörűen megnyíltak, mintha kamera ott sem lett volna. Rendesen élték tovább a kis mindennapi életüket, és mikor kérdezték őket, azonnal elkezdtek mesélni, talán ezért is volt kötetlenebb a forgatás.

Bácskai Gabriella: Az, hogy ők mennyire nyitottak, talán attól is függ, hogy ki hogyan közelít feléjük. Eredeti végzettségem szerint kulturális antropológus vagyok, ami nagyban segít abban, hogy hogyan viszonyuljak olyan emberekhez, akik nem pontosan az én közegemből jönnek. Meggyőződésem, hogy nem interjúzni, hanem beszélgetni kell. Lajossal, amíg forgattunk, végig ezt a módszert követtük, és sokkal többet jelentett, hogy szinte odaköltöztünk a Citromszigetre, éppen csak nem aludtunk ott, de reggel hattól este tízig részt tudtunk venni a lakók életében.

A forgatás sem kész forgatókönyv alapján ment, nem voltak előre megfogalmazott kérdéseim, azt akartam filmre vinni, hogyan működik itt az élet. Sokan készítettek már filmet a hajléktalanságról, mondhatni ez egy lerágott csont, és annak semmi értelmét nem láttam, hogy még egy olyan film szülessen, amiben hajléktalanok elmondják, hogy egyébként milyen gonosz a többségi társadalom, és ők hogy jutottak ide. Amit én meg szeretnék mutatni: ebben a közegben, amely egy zárt szubkultúra, ahova kívülállók nem nagyon látnak be, és ők pedig nem nagyon tudnak kitörni, kialakítanak egy közösséget, ami a saját szabályrendszere szerint működik. Itt kényszerből összezárt emberek vannak, akik kénytelenek együtt élni. Felépítenek maguknak egy alternatív társadalmat, amelyben létrejön a saját felelősségi körük, a funkciójuk, a kapcsolatrendszerük. Jól megfigyelhető, hogy miben segítik egymást, hol konfrontálódnak, és ebben a működésben motorként vannak jelen a vöröskeresztes munkatársak: a filmben Rózsa, János és Melinda kiemelten. Fontos volt, hogy olyan aspektusból mutassa ezt a közeget a film, amelyben az alkotó kívülálló megfigyelő, és nem hoz ítéletet, a film nem mond se pro, se kontra érveket.

Dányi Lajos: Talán azért értik meg és érzik át a filmet a világ számos pontján, mert a benne szereplő emberek elképesztően karizmatikusak, nincs bennük semmi megjátszás. Pontosan úgy viselkednek, mint amilyenek kamerán kívül lennének.

A jelenlétetek ezek szerint nagyon természetes volt a Citromszigeten, vajon gyakorolt ez valamiféle hatást a lakókra?

Szőke Rózsa: Az egyik szereplő például végtelenül örült, amikor később egy róla készült fényképet mutattak neki a forgatásról. Sokat segített, ahogy Gabi és Lajos közelített a témához, ahogy megszólították őket, teljesen bensőséges volt.

Bácskai Gabriella: Az is lényeges egy ilyen helyzetben, hogy mekkora stábbal vonulunk ki. Mi ketten vagyunk csak, nincs lámpa, vagy egy csomó más felszerelés, ami egyébként egy filmforgatásnál alapszükséglet lenne. Csupán két kis kamerával dolgoztunk, amik általában forogtak, és ennyi. Nem voltak jelen azok a zavaró tényezők, amik kényelmetlenséget okozhattak volna.

Fontosnak tartottunk, hogy a film első nézői maguk a szereplők legyenek, így amikor elhoztuk ide a Citromszigetre az elkészült alkotást, egészen fantasztikus élmény volt, hogy az egyik lakókonténer oldalára egy hatalmas fehér lepedőre vetítve tartottuk meg a bemutatót közösen a szereplőkkel, akár egy kertmoziban.

Együtt éltük át a filmet és láttuk, hogyan reagálnak önmagukra, amikor szembesülnek saját életükkel. Volt, aki elszaladt. Volt, aki még fél órát ült a sötét vászon előtt egyedül; volt olyan, aki odajött hozzánk és azt mondta, át kell gondolnia az életét.

Akadt olyan jelenet, ami nem került bele a végleges verzióba?

Bácskai Gabriella: Rengeteg ilyen jelenet gyűlt össze. Annyira nehéz volt lerövidíteni a filmet 99 percre, hónapokig küszködtünk, sajnos számos jelenetet ki kellett hagynunk. Ám ez egy olyan feladat, amiben sajnos szigorúaknak kellett lennünk magunkkal.

Szőke Rózsa: Szinte nekünk is fájt, mikor mondták, hogy mennyi mindent ki kellett szedni belőle, ami annyira jó lett volna, ha benne marad.

Dányi Lajos: A nappalinkban volt egy nagy parafatábla, amin névjegykártya méretű cédulák jelképeztek egy-egy jelenetet. Olyan 50-60 cédula lehetett a táblán. Ez segítette a szerkesztést, iszonyú sokat tanultunk a folyamatból. A gondolkodásmódunkat is megváltoztatta, meg a filmes jövőképünket is.

Szentesi János: Meg a hajléktalanokhoz való hozzáállásotokat is.

A forgatás előtt azt gondoltátok nincsenek előítéleteitek, és közben rájöttetek, hogy mégis vannak?

Bácskai Gabriella: Az előítélet önmagában egy társadalmi mankó, az, hogy előítéleteink vannak, mondhatjuk úgy, természetes: az a kérdés, hogy mit teszünk velük. Az, hogy ezekhez az előítéletekhez hogyan viszonyulunk, hogyan tudjuk felülírni pozitív tapasztalat által, vagy félre tudjuk-e tenni egy adott szituációban.

Őszintén megmondom, én ezelőtt nem foglalkoztam sokat a hajléktalanság témakörével, ám az itteni tapasztalataim sok mindent megváltoztattak. A film nem foglal állást, és megengedi a nézőnek, hogy ezt ő tegye meg, és reméli, hogy majd elkezd gondolkodni. Nem elvárás, hogy a néző hajléktalansággal kapcsolatos előítéletei megváltozzanak, csak azt szeretnénk elérni, hogy táguljon a látóköre.

Ha eddigi tapasztalatai csak negatívak, akkor lehet, hogy ha betekintést nyer a hajléktalanok napi rutinjába, élettörténetébe, elkezdi megérteni a hajléktalanság, a szenvedélybetegség mögött húzódó traumákat is, akkor meglévő véleménye formálódik, és árnyaltabb képe alakul ki ezekről az emberekről, létformáról.

A törés mindenkinek az életében ott van – ez világosan látszik. Értelemszerűen az alkoholizmus, drog használat nem jó válasz erre, de ezeknek az embereknek szocializációs, edukációs hátterük okán gyakorta nincs meg az a megküzdési stratégiájuk, amivel elkerülhetnék a hajléktalanságot, vagy kikerülhetnének onnan. Érdemes tehát mindig egy kicsit a látszat mögé nézni. Ha ez a film ebből meg tud mutatni valamit, és az emberek elkezdenek gondolkozni – akkor az már siker.

Fotó: Citromszigetfilm/Bácskai Gabriella és Dányi Lajos

Írta: Cseri Zsófia

The post „Ez a hely kitűnt az összes többi közül, egyből éreztem, hogy nekem itt dolgom van” – interjú a Citromsziget című dokumentumfilm készítőivel appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Fess közösséget! – A Madridi úti hajléktalanszálló is pályázik a Let’s Colour Magyarország pályázatán

Szabó Virág — Tue, 14 May 2019 15:32:10 +0000

A Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi szervezetének hajléktalanszállója is pályázik a díjra, hogy színekkel tegyék otthonosabbá intézményük elszürkült tereit.

A Magyar Vöröskereszt ismert tevékenységei mellett, mint a véradás szervezés vagy az elsősegélynyújtás, kevesen tudják, hogy szervezetünk hajléktalan emberek segítésével is foglalkozik. Budapest XIII. kerületében, a Madridi úton is található a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi szervezetének egy hajléktalanszállója, ami napi szinten 300 emberrel törődik. Az intézmény egy régi laktanya épületében kapott helyet. A nagyfokú igénybevétel miatt a Let’s Colour díjának elnyerése esetén a nappali melegedőket, az átmeneti szállók folyosóit és lépcsőházát szeretnék kifesteni.

A hajléktalanszálló dolgozói a pályázatukkal az otthon lakóinak életét is szeretnék jobbá tenni:

„Az intézmény szociális munkásai azért dolgoznak, hogy színesebbé tegyék olyan emberek életét, akiknek ez a hely az otthona. Intézményünk napi szinten 200-250 hajléktalan embert lát el. Lakóink kapcsán Mi hiszünk abban, hogy a környezet hat az emberre, és talán az új színek kavalkádja újra elő tudja csalogatni a hajléktalan jelmez mögül a férfit, apát, nagyapát, barátot, és nem utolsó sorban az embert.

Az intézmény egy régi orosz laktanya épületében kapott helyet közel harminc éve, így ezek a falak élő történelmet bújtattak el a rések közé, sok szenvedést láttak ezek a folyosók. Nem kell más, csak egy kis törődés, simítás, színes festékcseppek, hogy új életet lehelhessünk a falak közé. Nálunk mindenki kap lehetőséget, aki segítséget kér, és most mi kérünk, mely Önöknek egy kattintás, de számunkra egy-egy négyzetméternyi remény.”

Szavazni ezen a linken lehet, 2018 május 13-31 között.

A szavazás menete a következő

Regisztrálj e-mail cím megadásával, vagy Facebook segítségével az alábbi linken
E-mail fiókodban nyisd meg a visszaigazoló levelet, melyben a visszaigazoló kódot találod. Ezt a kódot küldd vissza SMS-ben, a szintén a levél tartalmát képező telefonszámra.
Ezután már hitelesítve van a profilod. Jelentkezz be, és szavazz a „Fess közösséget!” pályázatra.
Ezek után naponta tudsz egy szavazatot leadni, május 31-ig, így érdemes minden nap voksolnod kedvenc pályázatodra!

A Fess Közösséget kampányvideóját lent lehet megtekinteni.

The post Fess közösséget! – A Madridi úti hajléktalanszálló is pályázik a Let’s Colour Magyarország pályázatán appeared first on Magyar Vöröskereszt.

25 éves a vöröskeresztes hajléktalanellátás

Szabó Virág — Thu, 09 May 2019 07:50:33 +0000

2019. május 8-án a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Szervezete sajtóeseményt szervezett a Hajléktalanokat Gondozó Központ jubileumának megünneplése kapcsán.

A Magyar Vöröskereszt a hajléktalan ellátás területén vezető szociális szolgáltató az Észak-Magyarországi régióban. Az 1994 óta folyamatosan bővülő szolgáltatásaival – 80 fős éjjeli menedékhelyével, 100 fős átmeneti szállásával, 60 fős szociális otthonával, 58 fős időszakos éjjeli menedékhelyével, 15 fős befogadó szálláshelyével és 100 fős nappali melegedőjével – krízisidőszakban 313 hajléktalan emberről gondoskodik naponta. Népkonyhája 240 rászoruló étkezését biztosítja; és utcai szolgálata a külterületeken meghúzódó, az intézményi ellátást elutasító fedél nélkül élővel tartja a kapcsolatot, és reagál a városban működő diszpécserszolgálat riasztására.

A Központ működtetésének alapja a Miskolci Önkormányzattal kötött szolgáltatási szerződés, amely 25 évvel ezelőtt köttetett.

TUDTA-E?

A térségben egyedül a Magyar Vöröskereszt miskolci hajléktalanszállója fogad nőket.
A Miskolcon működő hajléktalanszállók közül egyedül a Magyar Vöröskereszt szolgáltatásai között található meg az alapellátásnak minősülő térítésmentes éjjeli menedékhely szolgáltatás; a másik két fenntartó által működtetett intézményben csak térítéses bentlakásos szolgáltatás vehető igénybe a fedél nélkül élők által.
A Magyar Vöröskereszt Hajléktalanokat Gondozó Központja reagált a térségben elsőként a 2018. október 15-én hatályba lépett kormányrendeletre, és nyitotta meg – a régióban azóta is egyedülálló szolgáltatását – befogadó szálláshelyét, amelyet azóta is 100%-os kihasználtsággal működtet.

A jubileumi évre készülve mintegy negyedmilliárd forintot fordítottunk pályázati pénzből a Hajléktalanokat Gondozó Központunk korszerűsítésére, és olyan programokra, amelyek hatékonyan és hosszú távon is eredményesen vezethetik ki klienseinket a hajléktalanságból.

Az intézményben, megnyitása óta, 1994-től nem nyílt lehetőségünk ilyen rövid idő alatt, ilyen nagy volumenű korszerűsítésre, és az ellátás több szegmensére kiterjedő szolgáltatásbővítésre.

A 25 éves évforduló alkalmából egyhetes rendezvénysorozatot szervez a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete, amelynek része a 2019. május 8-i ünnepség is.

Május 8-án ünnepeljük a Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalom világnapját. 1828. május 8-án született Henri Dunant, svájci üzletember, a Vöröskereszt alapítója, aki munkásságáért Béke Nobel-díjat is kapott.

Ezen túl jubileumi kötet adunk ki és a mutatunk be az elmúlt évtizedek munkájáról riportkönyv formájában; nyílt napot rendezünk a miskolci lakosságnak és a diákoknak, a partnerintézményeinket találkozóra hívjuk sport- és szabadidőnap formájában.

The post 25 éves a vöröskeresztes hajléktalanellátás appeared first on Magyar Vöröskereszt.