A szabályozás elsődlegessége alapján a területi vezetőségek létszáma a szabályzataink értelmében minimum 3 fő, melybe a területi vezetőség elnöke és a területi ifjúsági vezetőség elnöke is beletartozik.

Természetesen, minden olyan tag, aki szerepel a választási névjegyzékben az részt vehet a tisztújításban.

A választási névjegyzék véglegesítése az illetékes taggyűlés hatáskörébe tartozik az érvényben lévő Választási Szabályzat szerint. A tag felvételéről döntés az alapszervezeti vezetőségek hatásköre. A tisztújító taggyűlés feladata az így kialakult, végleges választási névjegyzék elfogadása. A változás bejelentő ívet és a végleges alapszervezeti névjegyzéket (a jegyzőkönyvvel és a jelenléti ívvel) a taggyűlés utáni munkanapon szükséges megküldeni a vármegyei/fővárosi, valamint az országos választási bizottságnak. A taggyűlés után a választási névjegyzék már NEM módosulhat!

Ebben az esetben eredménytelen lesz a tisztújító taggyűlés és a Választási Szabályzat értelmében szükséges pótválasztást tartani legkésőbb a következő rendes taggyűlésen. Természetesen fennáll annak a lehetősége is, hogy egy alapszervezet összeolvad egy másik alapszervezettel, ahol már vannak tisztségviselők.

Az alapszervezeti, területi és vármegyei/fővárosi szintű dokumentumokat is a vármegyei/fővárosi szervezetnél szükséges megőrizni. Az irattári terv szerint ezek a dokumentumok nem selejtezhetőek, 15 évet követően szükséges őket levéltárba adni. A Magyar Vöröskereszt Országos Választási Bizottsága ellenőrizheti ezeket a dokumentumokat.

Igen. Jegyzőkönyv vezetésével bárkit meg lehet bízni, aki vállalja a feladatot és az illetékes taggyűlés / küldöttgyűlés megválasztja erre a szerepre az ülés elején.

Igen. Levezető elnök lehet bárki, aki a Magyar Vöröskereszt tagja, vállalja a feladatot és az illetékes taggyűlés megválasztja erre a szerepre az ülés elején. Az ülés levezetését a Választási Bizottság tagjai is elláthatják (ez minden szervezeti szintre igaz).

Igen szükséges, ennek háttere jogszabályváltozás, a gyakorlatban tehát alapvetően úgy szükséges megadni a 4 évet, hogy ha például az alapszervezeti elnököt 2025. február 15-én választották meg, akkor a nyilatkozatban a 2025. február 15. és 2029. február 14. dátumokat szükséges rögzíteni.

Akik a választási névjegyzékben szerepelnek (pártoló tagok kivételével a 14. életévüket betöltött tagok).

Nem, a szavazati joggal rendelkező taglétszámhoz / küldöttszámhoz szükséges a határozatképességet megállapítani.

Az az alapszervezet, ahol elsősorban 14 év alatti kiskorúakból áll arra kell törekedni, hogy minimum 5 szavazati joggal rendelkező tag legyen. A taggyűlést számukra kell megtartani. Abban az esetben, ha 1 szavazati joggal rendelkező tagja van az alapszervezetnek, a jelenlegi szabályzatok szerint nem működőképes alapszervezet.

Az alapszervezet működőképességének feltétele 5 rendes/szavazati jogosultsággal rendelkező tag megléte. Ebben az esetben az alapszervezeti taggyűlésig indokolt további szavazati joggal rendelkező tagok felvétele

Amennyiben a területi vezetőség létszáma 7 fő, akkor 1 fő területi elnök, 1 fő területi ifjúsági elnök és 5 fő területi vezetőségi tag választandó, mivel mind az elnök, mind az ifjúsági elnök automatikusan tagja az adott szintű vezetőségnek.

Amennyiben egy alapszervezet taglétszáma tartósan 5 fő alá csökken, akkor több lehetőség is adódik. Egyrészt a megmaradt tagság dönthet úgy, hogy átjelentkezik egy másik alapszervezetbe. Az is megoldás lehet, ha két alapszervezet úgy dönt, hogy összeolvad, valamint harmadik megoldásként egy alapszervezetet meg is lehet szüntetni. A vármegyei/fővárosi küldöttgyűlés feladat- és hatásköre az alapszervezetek nyilvántartásba vétele az illetékes területei szervezet jelzése alapján, valamint az alapszervezet törlésének elrendelése, amennyiben az adott alapszervezet tagsága tartósan (2 egymást követő évben) 5 fő alá csökken. Az alapszervezetek egybeolvadása és megszüntetése kapcsán a „Formadokumentumok” közé feltöltöttünk egy segédletet (Segédlet alapszervezetek alakításához, megszüntetéséhez) amely számos mintadokumentumot és iránymutatást is tartalmaz.

Az Alapszabály IV. fejezet 4.6. pont (2) bekezdésében foglaltak szerint az alapszervezeti taggyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele (megismételt taggyűlés esetén negyede) jelen van. Azonban az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat egyéb szabályai („alapszervezet öt fő rendes tag együttes döntésével alapítható”, „megalakulásakor és négyévente tisztújításkor elnököt választ, szükség szerint vezetőséget és titkárt választhat”) arra utalnak, hogy az alapításkori együttes döntés követelménye a tisztségek megújítása kapcsán is jogos elvárása lehetett a szabályalkotónak. Egy kisebb létszámú (pl. 5 fős) alapszervezetnél a negyedes szabályt figyelembe véve akár 2 fő is tisztújító taggyűlést valósíthatna meg, ezért az ilyen (5-9 fős) alapszervezeteknél (illetve 10-19 fős alapszervezetek esetében a megismételt taggyűlés esetében) a széles körű demokratikus döntéshozatal érdekében törekedni kell a minimum 5 fős létszámú határozatképességre. 

A Választási Szabályzat rendelkezése szerint az ifjúsági küldöttek létszámáról az illetékes taggyűlés/küldöttgyűlés a tisztújító taggyűlés/küldöttgyűlés ülésén dönt. Az ifjúsági küldöttek létszáma 1- 3 fő lehet, amennyiben az alapszervezet rendelkezik legalább 1 fő 14 év feletti ifjúsági taggal.

A tisztújítás során csak olyan tag választhat, aki a Magyar Vöröskereszt szavazati joggal rendelkező tagja (tehát a pártoló tagok és 14 év alattiak nem választhatnak) és szerepel a Választási Névjegyzékben! A Választási Névjegyzék kiegészítését a taggyűlést követő napon, de legkésőbb április 15-ig lehet megtenni, a valasztas@voroskereszt.hu címre megküldött adatközléssel. Más korlátozó kitétel azonban nincs!

A Magyar Vöröskereszt belső szabályzatai szerint az a személy választható meg tisztségviselőnek vagy testületi tagnak, aki a Magyar Vöröskereszt szavazati joggal rendelkező tagja, nem áll fenn semmilyen összeférhetetlenség vele szemben (ezeket a feltételeket a szabályzatok és a feladatvállaló- és összeférhetetlenségi nyilatkozat tartalmazza) és az adott tag a tagdíjfizetési kötelezettségének eleget tett, valamint amennyiben volt korábbi tagdíjtartozása, azt az alapszervezeti szintű választás napjáig rendezte.

Igen. A választási névjegyzék változásbejelentőjének megküldésével egyidejűleg a tagnyilvántartásba is szükséges rögzíteni egyidőben a változást (törlést vagy tagfelvételt).

Az Alapszabály és Választási Szabályzat egyértelműen meghatározza az ide vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Amennyiben egy tagot megválasztanak például vármegyei vezetőségi tagnak és ez a tag szeretne ellátni oktatói feladatokat úgy bizonyos feltételekkel megteheti ezt. Egyik ilyen feltétel, hogy a megválasztott vezetőségi tagok egyszerűsített foglalkoztatás keretében, fél évnél rövidebb megbízási jogviszonyban, valamint eseti vállalkozási szerződéssel foglalkoztathatok csak. A másik feltétel, hogy a területileg illetékes vármegyei/fővárosi igazgatónak szükséges ezt előterjesztenie a vármegyei/fővárosi vezetőség számára, akinek a hozzájárulásról határozatot szükséges hoznia.

Az ifjúsági elnök mivel vezető testület tagja, így tartós munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat a Szervezettel. (Alapszabály 8.1. pont (7) bekezdés)

A küldöttek létszámánál a munkatársak aránya nem haladhatja meg az 1/3-ot, ez igaz a területi, vármegyei/fővárosi és országos küldöttekre is! (Alapszabály 8.1. pont (8) bekezdés)

Az Alapszabály 8.1. (8) pontja az irányadó; röviden: a munkatársak az összes küldött létszámának egyharmadát nem haladhatja meg. Ez minden szintre igaz.

Az Alapszabály 8.1. (7), valamint a Választási Szabályzat 1.4 (5) pontja értelmében munkatársak egyik szinten sem lehetnek a vezetőségekben; NEM lehet alapszervezeti elnök, alapszervezeti titkár, alapszervezeti vezetőségi tag sem. Ez alól kivétel, ha az alapszervezet minden szavazati jogú tagja vöröskeresztes munkavállaló.

Választójoggal rendelkező tagok száma: 2025.01.01-én leszűrt, a 01.31-én kiadott névjegyzékben szereplő szavazati joggal rendelkező tagok száma / tisztújító taggyűlés 2. napirendi pontjánál elfogadott tagok száma, azaz a második szám magában foglalja a tisztújító taggyűlésig történő változásokat, valamint a tisztújító taggyűlésen történt változásokat (a kettő összegét); erről a Választási Szabályzat 2.1.1. (4) pontja rendelkezik. A tisztújító taggyűlés 2. napirendi pontja végére alakul ki a tisztújítási folyamat során használatos végleges névjegyzék, melyet a változás bejelentővel párhuzamosan szükséges elkészíteni.

Amennyiben a tisztújító taggyűlés keretében történik új tagfelvétel, akkor szünetet szükséges elrendelni, mivel a tagfelvétel a vezetőség kompetenciájába tartozik (Alapszabály 3.1. (2) pontja), ezért javasolta az OVB, hogy közvetlenül a tisztújító taggyűlés előtt a vezetőség a változásokat vegye számba, ill. döntsön róla (a forgatókönyv 1. oldal, lap teteje)

Ugyanakkor arra figyelni szükséges: választójoggal minden választási névjegyzékben szereplő tag rendelkezik, akár befizette a tagdíját, akár nem. Őket nem szabad új tagként kezelni (csak akkor, ha helyben lép be és befizeti a 2025. évi díjat). A változásjelentőn azért szükséges a tagdíj befizetést jelezni és ezzel párhuzamosan a tagnyilvántartóban is rögzíteni, mert a tag választhatóságát befolyásolja.

Természetesen a tisztújító taggyűlés után is lehet új tagot felvenni, de létszámuk a tisztújítási folyamatot már nem befolyásolja 2025. évben.

Szabály szerint a tagság kezdetétől folytatólagosan kell rendezni a tagsági díjat. Mi a tagnyilvántartó rendszert tudjuk hasznosítani, így amennyiben a tagnyilvántartó rendszerben 2013-tól látjuk ennek meglétét (függetlenül attól, hogy az ezredforduló előtt vagy után lépett be), akkor választható.  Az Országos Választási Bizottság titkára az online tagnyilvántartó rendszert ellenőrzi, ezért az abban rögzített folytatólagos tagdíj fizetésének rögzítése az ellenőrzés elsődleges alapja. Köszönjük az alaposságot, ha a nyilvántartásban nem rögzített tagdíj fizetési évek ellenőrzése is megtörténik.

Elegendő a státusz, hisz ezek mellékletei a jegyzőkönyvek, jelentőívek abból egyértelműen fakad melyik testület választotta meg.

Igen, előtte írásban nyilatkozzon, hogy esetleges megválasztása esetén a tisztséget elfogadja, illetve (alapszervezeti és területi szinten történő) jelölése esetén a nyílt választáshoz hozzájárul. Semmiképpen sem a feladatvállaló és összeférhetetlenségi nyilatkozatot töltse ki, csak a megválasztása után, hiszen előre nem tudható, csak valószínűsíthető, hogy megválasztják. Erre formadokumentum nem készült.

Kérdés, ha több éves tagdíj befizetési elmaradása van valakinek, akkor miért nem lett felszólítva annak pótlásra, illetve miért nem történt meg tagságának megszüntetése?

Az Alapszabály erre lehetőséget ad.  Arra szükséges törekedni, hogy legyen választható tag, pótolja az elmaradását.

Az eljárási rend:

– megszavazzák a küldöttek számát

– nem kerül jelölésre (ifjúsági) küldött

– nem választanak (ifjúsági) küldöttet

– következő taggyűlésen pótválasztás

Jegyzőkönyvben ennyit kell rögzíteni: „(ifjúsági) küldött (vagy státusz neve) jelölésére nem került sor, mivel a választhatóság kritériumainak megfelelő (ifjúsági) tag nincs”

Mivel a tagnyilvántartó rendszer 2013 óta online működik így a tagdíjak összegét folyamatosan át tudják tekinteni.

A tagdíj összegek ahogyan módosultak:

2010-től

felnőtt: 600,- Ft

ifjúsági: 300,- Ft

nyugdíjas: 300,- Ft

2018-tól:

felnőtt: 1.000,- Ft

ifjúsági: 500,- Ft

nyugdíjas: 600,- Ft

Alapszervezetenként egy változás jelentő jöjjön a taggyűlés után, amiben minden alapszervezethez kapcsolódó változást együtt jelentenek. (április 15-e után pedig csak kegyeleti és egyéb okból történő törlést jelezzenek, mert azt követően véglegesítjük a delegálható létszámot magasabb szinteken)

Igen. Csak alapszervezetenként küldjék.

A taggyűlés után egységesen küldjék meg a változást az alapszervezethez kapcsolódóan.

Nem indokolt minden egyes változásbejelentés után módosítani a választási névjegyzéket és hetente küldeni a frissítettet. a választási névjegyzék egy pillanatfelvétel. Alapszervezeti tisztújítások befejezése, választási névjegyzék és a változás bejelentők feldolgozását követően javaslom kiadni, ezt megelőzően csak visszajelzést a változásjelentésekre, hogy „ellenőriztük és elfogadtuk/jóváhagytuk”

Az alapszervezet által elfogadott – szükség szerint módosított – névjegyzéket szükséges elfogadni és megküldeni, mely összhangban van a változás bejelentő ívvel és a tagnyilvántartó rendszer módosításával.

Változásjelentőn az adott alapszervezethez kapcsolódó, választási névjegyzékhez kapcsolódó változást kell jelezni. A tag adatait – tagsorszám nem változik – bátran módosíthatják a rendszerben. Csak az átjelentkezés/alapszervezet változás esetén szükséges változásjelentőn jelezni az átjelentkezett tagot – ahhoz az alapszervezethez kapcsolódóan, ahonnan és ahova átjelentkezett.

Igen, minden szintről kötelező megküldeni a „Formadokumentumok” közé feltöltött meghívót, kézbesítési ívet, beszámoló (4/5 éves, függően attól, hogy mikor valósult meg az előző tisztújítás), jelentő íveket, véglegesített névjegyzéket, változás bejelentő ívet, jegyzőkönyvet, jelenléti ívet és az összeférhetetlenségi nyilatkozatot a vármegyék számára megosztott OneDrive mapparendszerbe.

55 fő után szükséges küldöttet választani, hiszen ők rendelkeznek tagsági jogviszonnyal és így választó joggal is. A rendezett tagdíj csak a választhatóság feltétele.

Igen. Az alapszervezeti taggyűlésre annak minden tagját meg kell hívni.

Nem. Elég egy, hiszen a 4-5 éves beszámolóban szerepel a 2024. év beszámoló elfogadása is.

A meghívónak egy iktatási száma van, ezért természetesen azonos.