A megváltozott munkaképességű embereknek belépni és visszatérni is nehéz a munka világába. A társadalmi vállalkozások esélyt adnak azoknak is, akik életük során még egyetlen napot sem dolgoztak. A rendezvényen Grubert Roland, a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének igazgatója, a Kézfogás Klaszter elnöke azt mondta, hogy a jó gyakorlatokat szeretnék folytatni. A társadalmi vállalkozások kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen egyfajta megoldást nyújtanak a munkaerő-piaci integráció problémájára.

A Kézfogás Klaszter májusban alakult azzal a céllal, hogy összefogja és támogassa az Észak-magyarországi régió szociális vállalkozásait, támogassa a régióban fellelhető és megvalósítható terveket, elősegítése a helyi cégek piacra jutását, a gazdaságok fejlesztését és ezen keresztül a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását. A Kézfogás Klaszter alapító szervezetei a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves Megyei Szervezete, a Savic Consulting Kft., a MIREHAB Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a NEAT Közhasznú Nonprofit Kft.

Szabó Gergely, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke szerint kiemelten fontos lenne, hogy a társadalmi vállalkozások által gondosan előállított, minőségi árucikkek minél több helyen, üzletben elérhetőek legyenek.

A rendezvényen részt vett Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára is, aki hangsúlyozta, hogy esélyt kell teremteni a megváltozott munkaképességűeknek. Hozzátette: az elmúlt tíz évben 18 százalékról 44 százalékra nőtt azon megváltozott munkaképességű emberek aránya, akik dolgoznak, ami mutatja, hogy ez a foglalkoztatási forma kezd Magyarországon is egyre elterjedtebbé válni; ma az országban 4,7 millió ember dolgozik, közülük csaknem 160 ezren megváltozott munkaképességűek. Fülöp Attila államtitkár szerint nem csak szolidaritási, hanem gazdasági döntés is a megváltozott munkaképességűek alkalmazása.

„Helye van minden olyan vállalkozásnak, amelyek csökkent munkaképességű embereknek adnak munkát, integrálják, visszahozzák őket a munkaerőpiacra, a munka itt és most nemcsak a pénzről, hanem az önbecsülésről is szól, közösséget is jelent számukra az a vállalkozás, amely munkát ad nekik” – mondta az államtitkár.

A nyílt nap részeként együttműködési keretmegállapodást kötött a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete és a Vörösvár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Az együttműködés értelmében a megyei szervezet társadalmi vállalkozásai ökotermékeket és kézműves sajtokat gyártanak majd a jövőben a CBA üzleteket üzemeltető kft. számára. Az együttműködési megállapodást Horváthné Rapolder Ágnes és Grubert Roland írták alá.

A rendezvényen a térségben megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató vállalkozások, szervezetek mutatták be az általuk gyártott termékeket, vállalkozásukat és a megváltozott munkaképességű munkatársaik foglalkoztatásának körülményeit, kihívásait.

The post Kézfogás Klaszter – Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról tartottak nyílt napot Miskolcon appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A hagyományos tisztújító küldöttértekezletet eredetileg tavaly tartotta volna a megyei szervezet, a koronavírus-járvány miatt kellett egy évvel elhalasztani. A 2016-2019 közötti időszak értékelésével kezdődött a miskolci küldöttgyűlés. Grubert Roland, megyei igazgató részletesen is beszámolt a négy év munkájáról. Jelentős előrelépésnek a társadalmi vállalkozások elindítását nevezte meg a megyei igazgató.

„Én a legnagyobb segítségnek azt érzem, ha munkahelyeket hozunk létre. Ha hozzásegítjük az embereket ahhoz, hogy önállóan is boldogulni tudjanak. A Magyar Vöröskereszt B.-A.-Z. Megyei Szervezetének társadalmi vállalkozásai azokat támogatják, akik a legnehezebb helyzetben vannak.”- emelte ki Grubert Roland.

A miskolci székhelyű Tű, Cérna, Szeretet varroda megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztat. Mezőcsáton pedig egy saját, mintegy száz kecskét nevelő állattartó telepet és egy sajtüzemet működtet a humanitárius szervezet. A Kis-Hortobágy-Major dolgozóinak 80 százaléka megváltozott munkaképességű vagy fogyatékkal élő munkavállaló – mondta az igazgató.

A már meglévő vöröskeresztes tevékenységek, mint a véradás, az elsősegélynyújtó tanfolyamok és vizsgák megszervezése, valamint hazánk egyik legnagyobb hajléktalanellátó intézményének magas színvonalú működtetése, továbbra is kiemelt feladat – hangzott el.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezet az egyik legnagyobb az országban, több mint 6500 tagot számlál. A helyi területi vezetők személyéről már korábban döntés született, a megyei elnökről a keddi küldöttgyűlésen szavaztak az alapszervezeti tagok, akik egyhangú döntéssel újra Dr. Breitenbach Gézát választották a szervezet megyei elnökének. Az Országos Mentőszolgálat volt regionális igazgatója jelenleg a Praktizáló Orvosok Szövetségének miskolci elnöke. Dr. Breitenbach Géza már egyetemi évei óta tagja a humanitárius segélyszervezetnek. Jelentős szerepet tölt be a megyei elsősegélynyújtó tanfolyamok és vizsgák szervezésében, sokat tesz a nemzetközi kapcsolatok erősítésért. A Vöröskereszt megyei elnökeként harmadik ciklusát kezdi meg. A tisztújító küldöttgyűlés az alelnöki feladatokkal Földessy Juditot és Theisz Józsefet bízta meg. A keddi tisztújító értekezleten az országos küldötteket is megválasztották.

The post Dr. Breitenbach Géza maradt a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének elnöke appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Egyedileg tervezett, a koraszülött babák ellátásához szükséges speciális textileket, ún. babafészkeket, inkubátor takarókat, plédeket adományozott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház PIC részlegének a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete.

Az élet első hetei a koraszülött babák számára az időben született társaikénál sokkal nehezebb. A Koraszülött Intenzív Osztályon a babák mesterséges körülmények között pótolják be az anya-méhben zajló fejlődés utolsó heteit, ellátásukhoz pedig speciális eszközökre van szükség. A Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete ezért úgy döntött, hogy adományával szeretne hozzájárulni a koraszülött babák megfelelő fejlődéséhez és kényelméhez.

„A Vöröskereszt a Covid-19 járvány elleni védekezésben már az elmúlt hónapokban is segítette az egészségügyi ellátást. 1.700.000 forint értékben három infúziós pumpát adományozott az intézménynek, amelyeket a lélegeztetéskor használt betegágyak mellé szereltek fel. Olyan segítséget szerettünk volna most is adni, amire valóban szüksége van a kórháznak.” – emelte ki Grubert Roland.

Az egyedileg tervezett, és az Újszülött Intenzív Osztályon dolgozó egészségügyi szakemberekkel közösen fejlesztett textil termékek a Tű, Cérna, Szeretet Varrodában készültek. Összesen harminc darab babafészket, illetve speciális anyagból készülő hipoallergén plédeket és inkubátorokra helyezhető takarókat adott át hétfőn Grubert Roland a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház Újszülött Intenzív Osztály számára.

A hétfői adományátadáson Dr. Csurilla Lajos orvosigazgató és Dr. Hauser Péter, a GYEK vezető főorvosa is részt vett. Mindketten kiemelték, hogy az elmúlt időszak a járvány felé irányította a figyelmet, ezért is fontos, hogy más ellátási területek is újra előtérbe kerülnek.

„Sok adományt kapunk, de ez a csomag a legapróbb részletekig pontosan úgy lett megtervezve és elkészítve, ahogy arra a koraszülött babáknak szüksége van és ez óriási segítség.” – emelte ki Dr. Szűcs Ildikó Éva, osztályvezető főorvos.

A mostani, több mint fél millió forint értékű adomány része annak a hosszú távra tervezett támogatási programnak, amelyhez a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is csatlakozott.

„Örömmel álltunk a kezdeményezés mellé és bízunk abban, hogy ez ösztönzőleg hat másokra is. Bár az elmúlt év a gazdaság szereplői számára is megfeszített munkával telt, jó látni, hogy az együttérzés és a szolidaritás gondolata viszont erősödött.”- mondta Bihall Tamás, a BOKIK elnöke.

További vállalkozók és cégek bevonásával, valamint a kamara támogatásával olyan programot szeretne a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete helyben megvalósítani, amelynek célja, hogy az adományok valódi és hatékony segítséget jelentsenek a szervezeteknek és intézményeknek.

A felhíváshoz a Miskolci Önkéntes Tűzoltó Egyesület elsőként csatlakozott. Az önkéntes tűzoltók elnöke, Nagy József a következő napokban adja át a Koraszülött Osztály számára összeállított egyedi adománykollekciót.

The post Közösen fejlesztett, egyedileg tervezett textiladomány a Koraszülött Osztálynak appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete 2019 tavaszán nyitotta meg első társadalmi vállalkozását Mezőcsáton. A Kis-Hortobágy Major egyszerre kisüzemi sajtmanufaktúra és állatgazdaság is, ahol a finomságok helyben készülnek, a környékre jellemző hagyományos receptek alapján, a majorban élő kecskék tejének felhasználásával.

Az ott dolgozóknak ez a hely azonban ennél sokkal többet jelent! A nem mindennapi kezdeményezés a térség hátrányos helyzetű lakói számára teremt lehetőséget arra, hogy munkát vállaljanak és saját keresetükből képesek legyenek magukat ellátni, miközben a környékre jellemző ínyenc sajtokat és egyéb tejtermékeket állítanak elő.

A többségében megváltozott munkaképességű vagy fogyatékkal élő dolgozók az elmúlt másfél évben családdá kovácsolódtak, melyet az üzem vezetője, a helyi véradásszervezőből és szociális munkásból sajtmesterré vált Molnárné Tomi Tünde fog össze.

A Vöröskereszt és Vörös Félhold Szervezetek Nemzetközi Szövetségének (IFRC) 192 országban elérhető magazinja, az RCRC Magazine idén ősszel, az október 16-i Élelmezési Világnap kapcsán egy négy részes sorozatot indított „Recipies for Resilience” címmel. Ennek keretében olyan, a Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezetekhez köthető kezdeményezéseket mutatnak be, amelyek megoldást kínálhatnak a helyi közösségeknek a környezet katasztrófák, járványok és klímaváltozás okozta társadalmi kihívásokra.  A sorozat részeként készült rövidfilmben Tünde történetén keresztül ismerhetjük meg a Kis-Hortobágy Majort és dolgozóit, akik egy tovább recept videóban egy kecskesajtos-áfonyás pite elkészítésének lépéseit is bemutatják.

Az alábbi szöveg a Red Cross Red Crescent Magazine « From Goats to Gourmet » című cikkének magyar fordítása.

Magyarország északkeleti részén egy kis farm a nehéz sorsú embereket segíti, miközben a helyben gyártott sajtokat is felhelyezi az ínyencek-térképére. Molnárné Tomi Tünde gyermekkora jelentős részét nagyanyja mellett töltötte a konyhában, közben pedig megismerte a helyi ételeket valamint azokat az alapanyagokat, melyeket az észak-kelet magyarországi emberek generációk óta használtak.

A térség lakói a helyi gazdag termőföldeket megművelve jutottak terményekhez, de azt is tudták, hogy a környéken hol találhatók a természetben előforduló különleges alapanyagok. Akkoriban majdnem minden háztartáshoz tartozott kert és pár háziállat, jellemzően birkák vagy kecskék. Később, a gazdasági és társadalmi változások egymást követő hullámainak hatására a helyiek életmódja is átalakult, és sokan a földjüktől távol, munka nélkül találták magukat. A háztáji, növényi és állati alapanyagok kiszorulásával a korábbi ízletes fogások feledésbe merültek, és a lakosság többnyire csak a nagyipari körülmények között előállított élelmiszereket engedhette meg magának.Ennek tükrében nem csoda, hogy még ez az energikus és dinamikus asszony – aki tetteivel a helyi közösség igazi hajtóerejévé vált –, sem gondolta soha, hogy idővel sajtmesterként segíti majd a környezete és a vidék gasztronómiájának talpra állását.

Molnárné Tomi Tünde

„Mindig szerettem a sajtokat” – meséli Tünde. – „De sosem álmodtam arról, hogy egyszer majd készítem is őket“.

Tünde eredetileg szociális munkás volt, sosem tevékenykedett szakácsként. Környezetében már korábban is jól ismerték, mint a Magyar Vöröskereszt alkalmazottját, aki véradóeseményeket szervez és támogatja a rászorulókat, segítő programokat valósít meg.

Egy új megközelítés receptje

A Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete az elmúlt években egy, a szervezet profiljától merőben eltérő kezdeményezést indított, mely megváltoztatta Tünde, és a Kis-Hortobágy néven ismert, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérség néhány hátrányos helyzetű lakójának életét. A központi gondolat egy olyan fenntartható társadalmi vállalkozás kialakítása volt, amely jövedelmet biztosíthat a környékben élő, hátrányos helyzetű emberek (szellemi vagy testi fogyatékosok, egészségügyi problémákkal küzdők, stb. ) számára, egyben pedig lehetőséget kínál arra, hogy új szakképzettségeket szerezzenek, és a társadalom cselekvő tagjainak érezzék magukat. A megyei Vöröskereszt végül úgy döntött, kecske és tehénsajtokat, valamint egyéb tejipari termékeket fog gyártani, kisüzemi körülmények között, az üzemhez tartozó gazdaságban élő kecskék tejének felhasználásával.

„Mezőcsáton ez az első kecskegazdaság. A helyieket meglepte, hogy a Vöröskereszt ilyesmivel is foglalkozik, hiszen a szervezetet itt többnyire csak a véradásról ismerik.” jegyezte meg Tünde

A Kis-Hortobágy Major névre keresztelt sajtüzem és a gazdaság hosszú előkészítés után a Magyar Állam, az Európai Únió, valamint a Magyar Vöröskereszt finanszírozásával indult el 2019 tavaszán. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vöröskereszt munkatársai a sajtüzem ötletével a humanitárius segítségnyújtás, egy új, önfenntartó módját keresték, mellyel hosszú távú perspektívát kínálnak a környék hátrányos helyzetű lakosai számára: adományosztás helyett, munkalehetőséget, mellyel maguknak biztosíthatják a megélhetésüket. A humanitárius megközelítés mellet üzleti szempontok is megjelentek, hiszen a sajtok értékesítésével a szervezet visszaforgathatja a befektetett támogatást, az erre fogékony  vásárlók pedig helyben termelt összetevők felhasználásával (a major minden sajtja tartósító és ízfokozók hozzáadása nélkül készül) előállított sajtok vásárlásával egy nemes ügyet is támogathatnak. A receptet tehát a jó tettek, szolidaritás és nem utolsó sorban az ízletes és egészséges élelmiszer szeretete alkották.

A majorban dolgozók közül többen nem csak a sajtkészítés folyamatát sajátították el, sokuknak ez volt az első alkalom, hogy szakmai tapasztalatot szerezzenek, hiszen ez az első munkahelyük.

A Kis-Hortobágy  Major sajátmárkás termékei 2019 áprilisában jelentek meg a piacon  és mára egyre több helyen lehet őket megvásárolni Miskolctól Budapestig.

A sajtkészítő mesterré válás

Mikor Magyar Vörőskereszt megyei igazgatója felkérte Tündét az üzem vezetésére, szerencsére már volt olyan tapasztalata amit hasznosítani tudott.

„A nagyanyám és a dédnagyanyám valamikor sajtot készítettek” mondja. „Teheneik voltak, tehát mindez nem újdonság számomra.”

Tündének azért volt egy kis házi feladata is: éppen az ötvenedik születésnapjának megünneplése után kellett az alapoktól megtanulnia egy merőben új szakmát, melyhez be kellett vetnie minden gasztronómiai tehetségét! Szerencsére férjének, Tibornak már volt az állatokkal némi tapasztalata és elvállalta a kecskefarm vezetését, miközben Tünde okleveles sajtkészítő mester tanfolyamot szerzett.

„Általában nagyon korán, négy órakor kelünk” mondja. „Megisszuk a kávénkat a férjemmel és ötkor kezdünk dolgozni.  Én a sajt üzemben, míg ő a majorban.”

A modern és akadálymentesített üzemben eleinte tíz ember gondoskodott ötven kecskéről és a sajtok elkészítéséről, mára azonban az anyagilag önellátó Kis-Hortobágy Major 90 kecskének, 200 tyúknak és fürjnek, valamint egy nagy veteményes kertnek ad otthont. Az alkalmazottak pedig a tejtermékek széles választékát készítik, a füstölt sajtoktól az ordán és parenicán át a joghurtokig.

A kecskék teje egyből a sajtüzembe kerül

Növekvő gazdaság, bővülő „család”.

 „Sose dolgoztam még gazdaságban, de szeretem,” mondja Norbi, az egyik alkalmazott akinek napi feladatai közé tartozik a csirkék etetése, a kecskék megfejése és a veteményes kert gondozása is.

Egy másik, szintén az üzemben dolgozó asszony, azt meséli, hogy sok új képességet tanult az itt töltött idő alatt:

„Megtanultam, hogy hogyan készül a sajt, azelőtt fogalmam sem volt róla” mondja.

Amellett hogy a Kis-Hortobágy Major munkát ad azoknak akiknek igazán szüksége van rá, a társadalmi vállalkozás szorosan kapcsolódik ahhoz az egyre népszerűbb irányzathoz, mely helyben termelt, kézműves termékek segítségével igyekszik megoldást találni társadalmi és környezeti kihívásokra.

Az ott dolgozóknak azonban a major ennél is többet jelent. „Számomra ez nem csak egy munkahely, inkább olyan, mint egy család” meséli a major egyik munkása.

Ez a családias hangulat tetten érhető azon étkezések alkalmával, amikor a csapat tagjai leülnek, hogy munkájuk gyümölcsét megosszák egymással. Az ilyenkor tálalt ételekhez természetesen a saját maguk által termelt sajtokat használják, melyek sok helyi recept részét képezik a süteményektől a húsételekig. Ezt a társadalmi vállalkozást nem csak Tünde konyhai fortéllyai teszik sikeressé: elhivatottsága és korábbi munkatapasztalatai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Kis-Hortobágy Major egy különleges munkahely lehessen az ott dolgozók számára.

. „Nem tekintem főnöknek”, mondja a sajtüzem egyik munkása. „Inkább barátként gondolok rá. Nagyon jó vele dolgozni. Meghallgat és segít az élet minden terén. ”

A kecskemajorban és az üzemben dolgozni többet jelent egy egyszerű munkalehetőségnél.

A „From goats to gourmet” cikket fordította Dávid András és Oxer Katalin. Lektorálta: Oxer Katalin

Videó: Farkas Péter /IFRC

Fotók: Péter Nóra / IFRC, Farkas Péter

The post A kecskéktől az ínyencségekig appeared first on Magyar Vöröskereszt.