https://voroskereszt.hu/tisztujitas-2020/gyakran-ismetelt-kerdesek/

Gyakran ismételt kérdések


[1]

Gyakran ismételt kérdések

[1]

Mi a teendő, ha a területi szervezet a tagság létszáma alapján nem tud megfelelő (a megyei vezetőség által meghatározott) létszámú vezetőséget választatni?

  • A szabályozás elsődlegessége alapján a területi vezetőségek létszáma a szabályzataink értelmében minimum 3  fő, melybe a területi vezetőség elnöke is beletartozik.
Az ifjúsági tagok részt vehetnek-e a Magyar Vöröskereszt tisztújításában?
  • Természetesen, minden olyan tag, aki szerepel a választási névjegyzékben az részt vehet a tisztújításban.
A nyilvántartó megyei/fővárosi szervezet csak 2020-ban rögzítette a 2019 év végén felvett tagot. Részt vehet így a választási folyamatban az új tag?
  • Amennyiben az illetékes megyei/fővárosi szervezet vagy a tag maga jelzi a valasztas@voroskereszt.hu e-mail címen ezt a körülményt 2020. április 15-ig és kéri a választási névjegyzékbe való felvételt, akkor részt vehet a választások során a tag. 2020 április 15-től azonban nem tudjuk figyelembe venni a jelentkezést, mivel innentől elkezdődnek a területi szintű tisztújítások, így a választási névjegyzék módosítására már nincs lehetőség.
Kikre vonatkozik pontosan a “két ciklusos” szabály?
  • A 2019. október 18-án elfogadott módosított Alapszabály értelmében eltörlésre került a két ciklusos szabály, a korábbi tisztségviselők, vezető testületi tagok újraválaszthatóak.
Mi történik akkor, hogy ha egy alapszervezetből egy tag sem kívánja vállalni az elnöki vagy titkári tisztséget?
  • Ebben az esetben eredménytelen lesz a tisztújító taggyűlés és a Választási Szabályzat értelmében szükséges pótválasztást tartani legkésőbb a következő éves rendes taggyűlésen. Természetesen fenn áll annak a lehetősége is, hogy egy alapszervezet összeolvad egy másik alapszervezettel, ahol már vannak tisztségviselők.

Az alapszervezeti, területi és megyei/fővárosi szintű tisztújítások szavazólapjait hol szükséges megőrizni?

  • Az alapszervezeti, területi és megyei/fővárosi szintű dokumentumokat is a megyei szervezetnél szükséges megőrizni. Az irattári terv szerint ezek a dokumentumok nem selejtezhetőek, 15 évet követően szükséges őket levéltárba adni. A Magyar Vöröskereszt Országos Választási Bizottsága ellenőrizheti ezeket a dokumentumokat.

Lehet-e jegyzőkönyvvezető olyan személy, aki nem tagja az alapszervezetnek, illetve nem küldött, “csak” egy területi/vagy megyei irodai munkatárs?

  • Igen. Jegyzőkönyv vezetésével bárkit meglehet bízni, aki vállalja a feladatot és az illetékes taggyűlés / küldöttgyűlés megválasztja erre a szerepre az ülés elején.

Lehet-e levezető elnök olyan személy, aki nem az alapszervezet elnöke vagy titkára?

  • Igen. Levezető elnök lehet bárki, aki a Magyar Vöröskereszt tagja, vállalja a feladatot és az illetékes taggyűlés / küldöttgyűlés megválasztja erre a szerepre az ülés elején. Az ülés levezetését a Választási Bizottság tagjai is elláthatják.

Szükséges-e minden szervezeti szinten megszervezett tisztújító ülésről megküldeni a jegyzőkönyveket, az ülésen meghozott határozatokat az Országos Választási Bizottságnak?

  • Az egyes taggyűlések és küldöttgyűlések írásbeli jegyzőkönyvet alapesetben nem szükséges megküldeni, csupán a „Formadokumentumok” közé feltöltött jelentő íveket, azonban amennyiben ezt külön az Országos Választási Bizottság kéri (ellenőrzés keretében) akkor szükséges bemutatni minden a tisztújítással kapcsolatban keletkezett dokumentumot.

A Feladatvállalási nyilatkozatban szükséges pontosan megadni, hogy az adott tisztséget az illető …. naptól ….. napig fogja vállalni? (2016-ban ez a “négy éves időtartamra” volt rögzítve).

  • Igen szükséges, ennek háttere jogszabályváltozás, a gyakorlatban tehát alapvetően úgy szükséges megadni a 4 évet, hogy ha például az alapszervezeti elnököt 2020. február 15-én választották meg, akkor a nyilatkozatban a 2020. február 15. és 2024. február 15. dátumokat szükséges rögzíteni.

Ha van egy 55 fős alapszervezet, de tavaly csak 14-en fizettek tagdíjat, akkor hány fő után kell küldöttet választaniuk?

  • 55 fő után szükséges küldöttet választani, hiszen ők rendelkeznek tagsági jogviszonnyal és így választó joggal is. A rendezett tagdíj csak a választhatóság feltétele.

Alapszervezeti tisztújító taggyűlés esetén a határozatképességhez ugye a fizető tagok számát kell figyelembe venni, és abból számolni az 50%-ot.

  • Nem, a teljes taglétszámhoz / küldöttszámhoz szükséges a határozatképességet megállapítani.

Színtiszta ifjúsági alapszervezetnél (értsd: 14 alatti tagok plusz egy szem tanár, aki cselekvőképes) hogyan válaszunk tisztségviselőket?

  • Ebben a példában, egyedül egy választható személy van – amennyiben a többi, összeférhetetlenségi szabálynak is megfelel –, amennyiben ez a személy nem vállalja a tisztséget, vagy valamiért nem felel meg tisztséggel kapcsolatos elvárásoknak, úgy nem lehet tisztségviselőt választani. A soron következő taggyűlésen viszont szükséges pótválasztásokat tartani!

Területi szinten először megválasztjuk az elnököt, majd az ifjúsági elnököt. Megválasztjuk a területi vezetőségi tagokat. Ha 7 fős egy területi vezetőség akkor csak 6 főt kell választanunk (elnök nincs benne),  viszont benne kell lenni az ifjúsági elnöknek, mivel az ifjúsági elnök tagja a területi vezetőségnek?

  • Amennyiben a területi vezetőség létszáma 7 fő, akkor 1 fő területi elnök, 1 fő területi ifjúsági elnök és 5 fő területi vezetőségi tag választandó, mivel mind az elnök, mind az ifjúsági elnök automatikusan tagja az adott szintű vezetőségnek.

A kérdésem, hogy a területi elnök csak területi elnöki megbízólevelet kap, területi vezetőségi tag megbízólevelet nem, viszont az ifjúsági elnök ifjúsági elnöki megbízólevelet és területi vezetőségi megbízólevelet kap?

  • A területi elnök és a területi ifjúsági elnök is „csak” a saját tisztségére vonatkozó megbízólevelet kap. Területi vezetőségi tag megbízólevelet pedig csak a területi vezetőségi tagnak megválasztott küldöttek kapnak.

A „Formadokumentumok” közé feltöltött és megküldött minta meghívókban szerepel a Stratégia 2030-al kapcsolatos felmérés kéréseinek megvitatása. Mi itt pontosan a feladat?

  • A Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének küldöttgyűlése (IFRC) elfogadta a Mozgalom 2030-as stratégiáját, amelyről egy előadást feltöltöttünk a tisztújítás holnapjára is. Ahhoz, hogy a Magyar Vöröskereszt előkészíthesse a saját 10 éves stratégiáját ehhez illeszkedően a XV. Kongresszus részére, elkészült egy mindössze 9 kérdésből álló kérdőív amelyet online [2] és papír alapon is ki lehet töltetni. A taggyűléseken és küldöttgyűléseken csupán annyi a feladat jelenleg ezzel kapcsolatban, hogy a kérdőív kérdéseire válaszoljanak az gyűlésen részt vevők akár egyesével, akár testületileg. Amennyiben papír alapon töltik ki a kérdőívet, úgy kérjük azokat küldjék el az Országos Igazgatóság részére (1051 Budapest, Arany János utca 31.). A papír alapú kérdőív letölthető a „Formadokumentumok” közül.

Mit történi akkor, ha nincs 10 tag egy alapszervezetben?

  • Amennyiben egy alapszervezet taglétszáma tartósan 10 fő alá csökken, akkor több lehetőség is adódik. Egyrészt a megmaradt tagság dönthet úgy, hogy átjelentkezik egy másik alapszervezetbe. Az is megoldás lehet, ha két alapszervezet úgy dönt, hogy összeolvad, valamint harmadik megoldásként egy alapszervezetet meg is lehet szüntetni. Ez utóbbi lehetőséget az SZMSZ 2.4. pontjának (5) bekezdésének e) pontja mond ki: a megyei/fővárosi küldöttgyűlés feladat- és hatásköre az alapszervezetek nyilvántartásba vétele az illetékes területei szervezet jelzése alapján, valamint az alapszervezet törlésének elrendelése, amennyiben az adott alapszervezet tagsága tartósan (2 egymást követő évben) 10 fő alá csökken. Az alapszervezetek egybeolvadása és megszüntetése kapcsán a „Formadokumentumok” közé feltöltöttünk egy segédletet (Segédlet alapszervezetek alakításához, megszüntetéséhez) amely számos mintadokumentumot és iránymutatást is tartalmaz.

Hány fő ifjúsági küldöttet szükséges választani?

  • A Választási Szabályzat szerint amennyiben az alapszervezet rendelkezik legalább 1 fő 14 év feletti ifjúsági taggal úgy legalább 1 fő ifjúsági területi küldöttet szükséges választani az össztaglétszámra tekintet nélkül, területi és megyei/fővárosi szinten pedig szintén legalább 1 főt. DE! Amennyiben egy alapszervezet, vagy területi/megyei/fővárosi küldöttgyűlés tagjainak a meghatározó vagy többségi része ifjúsági tag/küldött, akkor lehet és ajánlott is több ifjúsági küldöttet választani!

Ki a választó a tagok közül?

  • A tisztújítás során csak olyan tag választhat aki a Magyar Vöröskereszt rendes tagja (tehát a pártoló tagok nem választhatnak) és szerepel a Választási Névjegyzékben! A Választási Névjegyzék kiegészítését április 15-ig lehet megtenni, a valasztas@voroskereszt.hu [3] címre megküldött adatközléssel. Más korlátozó kitétel azonban nincs!

Ki választható a tagok közül?

  • A Magyar Vöröskereszt belső szabályzatai szerint az a személy választható meg tisztségviselőnek vagy testületi tagnak, aki a Magyar Vöröskereszt rendes tagja, nem áll fenn semmilyen összeférhetetlenség vele szemben (ezeket a feltételeket a szabályzatok és a feladatvállaló- és összeférhetetlenségi nyilatkozat tartalmazza) és az adott tag a tagdíjfizetési kötelezettségének eleget tett, valamint amennyiben volt korábbi tagdíjtartozását az alapszervezeti szintű választás napjáig rendezte.

Ha egy új tag felvételét vagy törlését kérjük a választási névjegyzékbe akkor azt a tagnyilvántartásban is rögzítenünk kell?

  • Igen. A választási névjegyzék kiegészítésének megkérésekor a tagnyilvántartásba is szükséges rögzíteni egyidőben a változást (törlést vagy tagfelvételt).

A vizsgabiztosok, oktatók lehetnek választott testületi tagok?

  • Az Alapszabály és Választási Szabályzat 2019-es módosítása egyértelműen meghatározza az ide vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Amennyiben egy tagot megválasztanak például megyei vezetőségi tagnak és ez a tag szeretne ellátni oktatói feladatokat úgy bizonyos feltételekkel megteheti ezt. Egyik ilyen feltétel, hogy a megválasztott vezetőségi tagok egyszerűsített foglalkoztatás keretében, fél évnél rövidebb megbízási jogviszonyban valamint eseti vállalkozási szerződéssel foglalkoztathatok csak. A másik feltétel, hogy a területileg illetékes megyei/fővárosi igazgatónak szükséges ezt előterjesztenie a megyei/fővárosi vezetőség számára, akinek a hozzájárulásról határozatot szükséges hoznia.

Az ifjúsági küldött, aki elvileg a megyei ifjúsági elnök is egyben, lehet-e dolgozó a Vöröskeresztnél?

  • Az ifjúsági elnök mivel vezető testület tagja, így tartós munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat a Szervezettel. (Alapszabály 8.1. pont (6) bekezdés)

Az országos küldöttek esetében figyelembe kell-e venni a 30%-os arányokat munkatársak esetében? 

  • A küldöttek létszámánál a munkatársak aránya nem haladhatja meg az 1/3-ot, ez igaz a területi, megyei/fővárosi és országos küldöttekre is! (Alapszabály 8.1. pont (7) bekezdés)

Milyen biztonsági intézkedések mellett lehet tisztújító taggyűléseket és küldöttgyűléseket tartani?

A koronavírus-helyzet újbóli felerősödésére tekintettel az egyes tisztújító ülések megszervezésénél  az alábbi óvintézkedéseket szükséges megtenni és betartani:
  • megfelelően szellőztethető teremben történjen az ülés megtartása, légkondicionáló mellőzésével vagy amennyiben megoldható, szabadtéren is megszervezhető az ülés
  • kézfertőtlenítő pontokat szükséges kihelyezni a bejáratnál
  • arcmaszk viselése kötelező zárt térben
  • a 1,5-2 méteres távolságot az ültetésnél és minden egyéb helyzetben is biztosítani szükséges
  • amennyiben valamelyik választáson résztvevő vagy szervező tagról/önkéntesről/munkatársról kiderül, hogy az utóbbi 14 napban valamely alább felsorolt feltételeknek megfelel úgy az ülést el kell halasztani legalább két héttel:
    • külföldön járt, vagy
    • észlelte magán az alábbi tünetek valamelyikét​köhögés; láz (>38 °C); nehézlégzés, légszomj; hirtelen szaglásvesztés vagy ízérzés zavara; izomfájdalom, erős fáradékonyság; vagy
    • szoros kapcsolatba került olyan személlyel, akiről tudta, hogy koronavírus fertőzése van, vagy két nappal később megtudta, hogy kialakult nála a fertőzés tünetei (egy háztartásban élnek; zárt légtérben, 2 méter távolságon belül és 15 percnél hosszabb ideig tartózkodtak együtt (lakásban, iskolában, személyautóban, munkahelyen, repülőn, vonaton stb.); közvetlen fizikai kapcsolatba kerültek (kézfogás, ölelés, stb.), védőeszköz használata nélkül érintkezett a fertőző beteg váladékával (ráköhögtek, szabad kézzel ért használt papírzsebkendőhöz, stb.); ápolás, ellátás, gondozás, mintavétel, vagy vizsgálat során egyéni védőeszköz nélkül került a beteggel érintkezésbe.).

Hogyan lehet megtartani az ifjúsági szervezetek tisztújító üléseit most, hogy korlátozták a közoktatási intézményekben a programok megvalósítását?

  • A közoktatási intézményekre vonatkozó korlátozások és szabályozások az iskola területén és annak közvetlen környezetében érvényesek, így azt javasoljuk – további általános korlátozások bevezetéséig -, hogy külső helyszínen (nem közoktatási intézményben) kerüljenek megvalósításra az ifjúsági tisztújító tag- és küldöttgyűléseket, figyelembe véve a korábban kiadott útmutatásokat.