A kétnapos véradásra mintegy 2000-en regisztráltak, a regisztráció 3 nap alatt betelt. Különösen örömteli, hogy több mint 400 fő életében először vállalkozott véradásra, csatlakozva ezzel az életmentők közösségéhez.

Az eredmények nemcsak a résztvevők elkötelezettségét tükrözik, hanem kézzelfogható segítséget is jelentenek: az összegyűlt vérkészítmények a következő hetekben több ezer beteg gyógyulásához és életének megmentéséhez járulhatnak hozzá.

A kezdeményezés megvalósításához nélkülözhetetlen volt a partnerek együttműködése. Köszönjük a Metallica és az All Within My Hands Foundation támogatását, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai munkáját, valamint a Live Nation Hungary, a Funcode és a Papp László Budapest Sportaréna közreműködését.

A Metallica európai turnéjának budapesti állomásán olyan összefogás valósult meg, amely jól mutatja, hogy egy közösség közös céllal milyen sokat tud tenni másokért.

ElőzőKövetkező

The post Rekordszámú véradó csatlakozott a Metallica budapesti véradási akciójához appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A cím odaítélése során a Magyar Vöröskereszt több szempontot is figyelembe vett. A bírálatban kiemelt szerepet kapott, hogy a pályázó települések milyen mértékben kapcsolódnak be a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt programjaiba, különös tekintettel a véradás támogatására, az önkéntesség erősítésére és az elsősegélynyújtás népszerűsítésére.

Az idei évben 17 pályázó település első alkalommal nyerte el a Humanitárius Település címet, míg 33 település sikeresen megerősítette korábban megszerzett minősítését. Az elismerés azt jelzi, hogy az adott közösség elkötelezett az emberiesség, az összefogás és a társadalmi felelősségvállalás értékei mellett.

A találkozó egyben lehetőséget teremtett arra is, hogy a résztvevők megismerjék egymás jó gyakorlatait, és tovább erősítsék azokat a partnerségeket, amelyek hozzájárulnak a helyi közösségek fejlődéséhez és a rászorulók támogatásához.

Fotók: Szalai Csaba

ElőzőKövetkező

The post Humanitárius települések találkozója Kéthelyen appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A Küldöttgyűlés rendszeresen áttekinti a szervezet működését, gazdálkodását és stratégiai irányait, biztosítva, hogy az idén 145 éves humanitárius szervezet továbbra is hatékonyan tudjon reagálni a társadalmi kihívásokra, a veszélyhelyzetekre és a rászorulók szükségleteire.

A tanácskozás előtt az Országos Vezetőség ülésére is sor került, amelynek tagjai – többek között – az elmúlt időszak gazdálkodási és szervezeti, szabályzati kérdéseit vitatták meg.

Fotók: Dr. Barta Ágnes, Kis Virág Bianka

The post Galéria: Összeült a Magyar Vöröskereszt Küldöttgyűlése appeared first on Magyar Vöröskereszt.

145 évvel ezelőtt, 1881. május 16-án alakult meg hazánk legnagyobb múlttal rendelkező humanitárius szervezete, a Magyar Vöröskereszt. A szervezet az elmúlt csaknem másfél évszázad során folyamatosan jelen volt, hogy támogassa azokat, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.

A Magyar Vöröskereszt története szorosan összefonódik Magyarország modern kori történelmével. A szervezet részt vett a háborúk, járványok, természeti katasztrófák és társadalmi válságok humanitárius következményeinek enyhítésében, miközben generációk számára jelentette az önkéntesség, az emberiesség és a humanitárius segítségnyújtás szimbólumát. A kezdetektől napjainkig ugyanaz a küldetés vezérli munkáját: az emberi élet és egészség védelme, a szenvedés enyhítése és a legkiszolgáltatottabb közösségek támogatása.

A szervezet működését, döntéseit és társadalmi szerepvállalását a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom hét alapelve határozza meg: az emberiesség, a pártatlanság, a semlegesség, a függetlenség, az önkéntesség, az egység és az egyetemesség.

A Magyar Vöröskereszt napjainkban is szerteágazó tevékenységet végez, az ország teljes területén. A szervezet meghatározó szerepet vállal a véradások szervezésében, az elsősegélynyújtás oktatásában és népszerűsítésében, a katasztrófahelyzetek kezelésében, a szociális segítségnyújtás, a menekültellátás, az élelmiszermentés, az egészségfejlesztés területén, az ifjúság és az önkéntesek bevonásában, valamint keresőszolgálati tevékenység biztosításában. Országszerte több ezer önkéntes és munkatárs tevékenykedik nap mint nap azért, hogy a humanitárius értékek a gyakorlatban is kézzelfogható segítséggé váljanak.

A Magyar Vöröskereszt 145 éve bizonyítja, hogy a segítségnyújtás, az együttműködés és az emberiesség időtálló értékek. A jubileumi évforduló az összegző visszatekintésen túl arra is alkalmat ad, hogy a szervezet kifejezze elkötelezettségét a jövő humanitárius kihívásaival szemben. A Magyar Vöröskereszt tevékenységét 145 év után is ugyanaz a cél vezérli: emberiességgel jelen lenni ott, ahol a legnagyobb szükség van a segítségre.

145. születésnapja alkalmából a Magyar Vöröskereszt egész évben különleges programokkal várja az érdeklődőket. Az évforduló napján, május 16-án a szervezet „Nyitott székház” rendezvényén Budapest belvárosi székházát nyitja meg a látogatók előtt. Az V. kerületi Arany János utcai helyszínen bárki betekintést nyerhet a szervezet gazdag történetébe és jelenlegi munkájába: időszaki kiállítás és interaktív programok mutatják be a Magyar Vöröskereszt elmúlt 145 évének legfontosabb pillanatait és humanitárius tevékenységeit.

Május 16-án, szombaton Szolnokon is jubileumi eseménysorozat várja az érdeklődőket: a Vöröskereszt Mozgalom eszméjét elindító solferinói csata megelevenítése, a Magyar Vöröskereszt 145 éves történetét bemutató kiállítás, valamint egy felemelő jótékonysági est idézi meg a történelem, az együttműködés és a segítségnyújtás erejét.

The post Május 16-án 145 éves a Magyar Vöröskereszt appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Önkéntesként kezdte a munkáját a Magyar Vöröskeresztnél. Hogyan került a szervezethez?

Személyes kapcsolatok révén. Eleinte nem is tudtam, hogy önkéntes vagyok. Nem úgy indult, hogy volt egy elképzelésem arról, hogy világot akarok megváltani. Egy ismerősöm segített nekem, én pedig viszonzásképpen neki – ez pedig történetesen vöröskeresztes munkát jelentett. Kezdetben fizikai munkát végeztünk: Németországból érkező adományruhákkal teli dobozokat pakoltunk a kamionból, vagy épp konyhabútort szereltünk össze Óbudán. Mindez egy remek, közösségépítő program volt, miközben segítettünk. Később, tanári végzettségem révén állomásvezető lettem egy elsősegélynyújtó versenyen, majd ebből nőtt ki az első munkaköri feladatom a Moszkva téri (mai nevén Széll Kálmán téri) irodában, mint elsősegélynyújtó adminisztrátor. Engem a jó közösség és a személyes példa vonzott be.

Tehát eredetileg nem a szervezet küldetése vagy elvei vonzottak be az önkéntességbe.

Pontosan. Nem hiszem, hogy az önkéntesek többsége a mozgalom alapelveinek pontos ismerete miatt kezd el nálunk tevékenykedni. Mi egy cselekvő szervezet vagyunk: ha akarsz tenni valamit, mindig van feladat. Számomra egy hiteles, évtizedek óta a Magyar Vöröskeresztnél dolgozó ismerős és egy remek közösség voltak azok, amik motiváltak engem, és akikkel ezt vidáman meg tudtuk csinálni. Vannak persze, akik tudatosan, a nemzetközi jog vagy a humanitárius terület iránti érdeklődésből jönnek, de a többség egyszerűen csak segíteni akar másoknak a maga módján.

Mit gondolsz a legnagyobb változásnak a Magyar Vöröskeresztben az elmúlt 25 év alatt?

Szervezetileg, azt gondolom, a legnagyobb változás az emberközpontúság erősödése. Számomra kiemelten fontos a hozzánk segítségért fordulók, a partnerek, a lakosság felé történő kommunikáció. A másik nagy változás a dinamizmus: régen sokkal ritkábban voltak katasztrófahelyzetek, amiben helyt kellett állnunk, ma viszont szinte szünet nélkül követik egymást a válságok, krízisek, amire a szervezetnek azonnal reagálnia kell.

Mire vagy a legbüszkébb a főigazgatói kinevezésed óta?

Kiemelném a fővárosban található székházunk átalakítását. Norvégiai tapasztalatok alapján a földszinti, akkoriban nehezen használható garázsunkból egy nyitott, befogadó közösségi teret, az Empathy kávézót alakítottuk ki. Óriási szemléletváltás, hogy ne zárjuk be az ajtóinkat a belváros közepén, hanem legyünk láthatóak. Mára a funkció megváltozott, bérelhető közösségi térként üzemel a helyiség. Ugyanígy büszke vagyok a nagytermünk felújítására is, ami 40 évig változatlan volt, ma pedig egy modern, letisztult, multifunkciós egészségpont, ahol véradásokat, szűréseket, képzéseket tudunk tartani. Ezek a terek mind segítik, hogy az emberek közösségi élményeket szerezzenek nálunk.

Hiányzik a terepmunka?

Nagyon. Budapesti igazgatóként 2010-ben a borsodi árvíznél 40 önkéntessel voltunk jelen. Zuhogó esőben, éjszaka zsákoltunk, derékig érő vízben hoztunk ki embereket a mellescsizmáinkban, miközben ők kávéval kínáltak minket. Ott a személyes példamutatás volt az egyik legfőbb kulcs. Főigazgatóként viszont már mások a feladatköreim, így többek között a civil és kormányzati kapcsolatok ápolása, a sajtónyilatkozatok megtétele és a szervezeti kapacitások koordinálása a feladatom.

Hogyan tudja a Magyar Vöröskereszt mind egyéni, mind szervezeti szinten megőrizni az objektivitást?

A Vöröskereszt alapelvei és függetlensége biztos iránytűt jelentenek számunkra abban, hogy megőrizzük az objektivitásunkat. Munkatársaink és önkénteseink tudatosan törekednek arra, hogy tevékenységükkel erősítsék a bizalmat és elkerüljék a feszültségek kialakulását. Például amikor menekültek számára szervezünk egészségügyi szűréseket, fontos szempont, hogy a helyi, magyar rászorulók is jelentős arányban részesüljenek ezekből a szolgáltatásokból. Így biztosítható, hogy a befogadó közösség is méltányos figyelmet kapjon.

E szemléletet erősítette meg számomra a 2015-ös röszkei helyzet is, amikor naponta több ezer ember érkezett a határ térségébe. A különböző hatóságok és egészségügyi szakemberek jelentős terhelés mellett végezték a munkájukat, és ebben a helyzetben a Vöröskereszt önkéntesei is bekapcsolódtak a segítségnyújtásba. Bár elsősorban elsősegélynyújtói feladatokra voltak felkészítve, jelenlétükkel és támogatásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a rászorulók minél gyorsabban ellátáshoz jussanak.

Ez az élmény jól mutatta számomra a humanitárius szervezetek kiegészítő szerepét: ott segítünk, ahol éppen szükség van rá, együttműködve más szereplőkkel. Célunk minden esetben a rászorultság csökkentése, legyen szó fizikai segítségről vagy akár lelki támogatásról.  A mi feladatunk a rászorultság csökkentése. Ha be kell menni egy táborba vinni pár jó szót vagy gyümölcsöt, akkor bemegyünk. A kihívásokkal teli helyzetekben a Vöröskereszt alapelvei adnak iránymutatást a felelős és együttműködő jelenléthez.

Hogyan foglalná össze az elmúlt 25 évét a szervezetben, és mik a jövőbeli célok?

Mi valóban egy cselekvő szervezet vagyunk. Az aktivitás és a proaktivitás nagyon fontos, tudnunk kell, hol van szükség segítségre, és ott segíteni kell. Elérhetőnek és láthatónak kell lennünk. Ami pedig a jövőt illeti: a stratégiai tervezést a valóság, például a Covid19-világjárvány vagy más krízis pillanatok alatt felül tudja írni. Ha megjelenik egy minimális űr is a segítségnyújtásban, azt be kell töltenünk. Ahogy a szlogenünk mondja: „A felkészültségben hiszünk” – kondicionáltnak kell lennünk a váratlanra, és ennek is kell maradnunk.

A Magyar Vöröskereszt főigazgatójával Szemerédy Dániel beszélgetett.

Fotó: Szalai Csaba

The post A kihívásokkal teli helyzetekben a Vöröskereszt alapelvei adnak iránymutatást a felelős és együttműködő jelenléthez appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Fodor Antalné dr. a Magyar Vöröskereszt oszlopos tagja 1972 óta. Eleinte önkéntesként tevékenykedett, és az azt követő több mint 50 évben is a humanitárius missziónak szentelte az életét, s teszi ezt napjainkban is: 2008-ban a Pest vármegyei vezetőség tagja lett, 2012-ben vármegyei elnöknek választották, 2016-ban pedig országos alelnöknek, amit a 2021-es országos elnökké választása követett. 2025-ben újabb öt évre nyerte el a bizalmat erre a pozícióra.

1972 óta van jelen a Magyar Vöröskeresztnél. Mi volt az a hatás vagy élmény, ami akkor magával ragadta?

Akkoriban én ezt nem éltem meg ilyen módon. Közigazgatásban, a tanácsi szervezetben kezdtem dolgozni, ahol sok feladatot megismerhettem. Egy állategészségügyi járvány idején nekem is feladatom volt a területen, ahol gyakorlatilag egy vöröskeresztes munkatársnak segítettem a karanténban lévő emberek ellátásában. A vöröskereszt munkájáról már volt ismeretem, hiszen a gimnáziumban osztálytársam sokat mesélt az ott folyó munkáról, mivel édesanyja a Vöröskereszt helyi vezetője volt. A közös munka után talán egy év után a Vöröskereszt megkért, hogy ha már ennyit dolgoztam velük, csatlakozzak a szervezethez. Így kerültem bele ebbe a “vérkeringésbe”, ami hihetetlen emberi kapcsolatokat jelentett, szakmailag és emberileg sokat tudtam már akkor is segíteni másoknak.

Ekkoriban a felsővezetés is még önkéntesekből állt?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy a Vöröskeresztet lakóterületemen jobban lehetett a hivatali szervezetekhez kötni. A tagok többsége majdnem mindenütt a járási tanácsok vagy hivatalok dolgozói voltak, akik a munkájukon felül önkénteskedtek. Településeken nem voltak főállású vöröskeresztes munkatársak, mindenki önkéntesként végezte munkáját.

A szavaiból azt veszem ki, hogy már ekkor dicsőség volt vöröskeresztes önkéntesnek lenni.

Igen, ez érték volt már akkoriban is. Erősebb volt az egészségügyi feladatkör, a vezetők főként körzeti orvosokból és ápolónőkből álltak, akik közelről ismerték a lakosság helyzetét, egészségügyi állapotát. A falumban például a bábaasszony, Juliska néni is önkéntes volt. Nagy tiszteletnek örvendett, mindenki bizalommal fordult hozzá, ami segítette a helyi működést. A kisebb településeken most is nagyon aktív a mozgalmi munka. Nagyobb településeken már több civil szervezet tevékenykedik, így más együttműködési formák alakulnak.

Ötven éve tevékeny a szervezetnél, jelenleg az elnöke. Hívhatjuk ezt életútnak?

Ezen a Gyémánt kitüntetés átvételekor magam is elgondolkoztam. A közigazgatásban adminisztratív dolgozóként kezdtem, és polgármesterként mentem nyugdíjba. Ahogyan ott, úgy a Vöröskeresztnél is végigjártam a ranglétra különböző fokait. A megszerzett tapasztalatok és kapcsolatok segítettek, de sosem úgy gondoltam rá, hogy: „Jaj, hát ez egy pozíció”. Azt hangsúlyoznám, meghatározó, hogy az alapoknál kezdtem, láthattam hogyan épül fel a szervezet. A mai napig egy alapszervezet elnöke is vagyok, így láthatom, hogy a felsővezetői szinten hozott döntések hogyan valósulnak meg a további egységekben, például alapszervezeti szinten. Ez a helyzet lehetőséget ad arra, hogy kezdeményezzek változásokat. Mindig az alulról jövő kezdeményezéseket szerettem volna felsőbb szintre emelni, és mindig találtam új kihívást, és mindig találtam örömet a végzett munkában. Ez ad erőt a jövőbeni feladatok szervezésében.

Tehát nem is a kötelesség, de a hivatástudat tartotta a szervezet vérkeringésében.

Ehhez fontos, hogy a család is tolerálja ezt. Amikor 2006-ban nyugdíjba vonultam, még erőteljesebben a Magyar Vöröskereszt felé fordultam. A férjem sokszor kérdezte aggódva, hogy miért vállalok ennyi fizikai feladatot, például miért veszek részt tevőlegesen élelmiszerosztásban is.

Egyszer egy hétre el kellett utaznom Genfbe, és megkértem, hogy segítsen az élelmiszerek kiosztásban. Amikor megtapasztalta, milyen sokat jelent télen egy többgyermekes családnak vagy egy rászoruló nyugdíjasnak egy kis gyümölcs, azt mondta: „Most már értem, miért csinálod.” Hozzátette: „Sőt, most már érzem is.” Azóta ő is segít, és az önkéntesünk lett. Támogató segítség mindig kell, és én ezt a családomtól megkapom.

Mit gondol, mi a Vöröskereszt legnagyobb – nevezzük így – vívmánya?

A pártatlanság. Bármilyen helyzet van, politikai és vallási felekezetektől, országhatároktól függetlenül tesszük a dolgunkat a mozgalomban. Ez egy nagy vívmány. Valóban azt gondolom, hogy minket – akik ebben a szervezetben tevékenykedünk, akár munkavállalóként, akár önkéntesként – az vezet, hogy segítsünk, és a feladatot megoldjuk, az embereket összefogjuk, és egy közösséget alkossunk. És szerintem ez a közösség viszi tovább a szervezetet, remélhetőleg még sok évtizeden keresztül.

Az Ön szervezetben eltöltött több mint 50 éve alatt mit lát, mik voltak a legnagyobb változások?

A 90-es évek, a rendszerváltozás időszaka vízválasztó volt. A civil mozgalom erőteljesebb lett, új együttműködések alakultak ki a szervezetek között.

A Magyar Vöröskereszt is egyesületi formában működik. Az ellátandó feladatokhoz szükséges források előteremtése nagy kihívás. A működés feltételeinek megteremtése mellett naponta fordulnak hozzánk segítségért, vagy váratlan katasztrófahelyzetekben kell helytállnunk, amire szervezetünknek azonnal reagálnia kell. A partneri kapcsolatok kialakítása ebben támogatást ad, hiszen váratlan krízis helyzetekben támogatói adományok érkeznek.

Nagyon fontos, hogy nemcsak egy „bíróságilag bejegyzett” szervezet vagyunk, hanem olyan szervezet akire a bajban mindig számíthatnak az emberek. Ismertek vagyunk, kik mindig mozgósíthatóak a rendkívüli helyzetekben. A felénk áradó bizalmat nagy értéknek tartom.

Mi az a szó, amivel össze tudná foglalni a Vöröskereszt történetét?

Az emberség. Mi mindig segítünk, és minket is segítenek. Ha bárhol baj van, a Vöröskeresztet mindig megtalálják, ránk mindig lehet számítani. Nem vagyunk akkora szervezet, mint például az Amerikai Vöröskereszt, de hangsúlyozom, hogy a nemzetközi mozgalom részeként nekünk is van lehetőségünk elmondani a véleményünket, és formálni a világméretű humanitárius közösséget.

A Magyar Vöröskereszt elnökével Szemerédy Dániel beszélgetett.

Fotó: Szalai Csaba

The post Ha baj van, a Magyar Vöröskeresztre mindig számíthatunk — interjú a Magyar Vöröskereszt elnökével appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A „Nyitott székház” rendezvényen a látogatók betekintést nyerhetnek a Magyar Vöröskereszt múltjába, jelenébe és mindennapi tevékenységeibe. Az egész napos, ingyenesen látogatható program család- és kutyabarát eseményként vár minden korosztályt.

A szervezők számos interaktív és szórakoztató programmal készülnek: filmvetítések, kvízek, társasjátékok, előadások és a különleges elsősegélynyújtó flipper is helyet kap a programkínálatban. A rendezvényen hirdetik ki a jubileumi fotópályázat eredményeit is.

Az érdeklődők történelmi vöröskeresztes relikviákat bemutató kiállítást, fotókiállítást, valamint több évtizednyi Családi Lap magazint, vöröskeresztes képregényt is felvonultató olvasósarkot is megtekinthetnek.

Facebook-eseményünk elérhető IDE KATTINTVA.

Az esemény folyamatosan frissülő, részletes programja:

The post Jubileumi nyílt napot tart a Magyar Vöröskereszt appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Anyák napja alkalmából a 145 éves Magyar Vöröskereszt 2026-ban országszerte gyermekelsősegély-nyújtásra fókuszáló programokat szervez, amelyek a családok kiemelt szerepét hangsúlyozzák a gyermekek biztonságában és ellátásában. A tavaszi és kora nyári eseménysorozat célja, hogy a szülők és gondviselők magabiztosabban tudjanak reagálni a mindennapokban előforduló baleseti helyzetekre.

Magyarországon 1925 májusának első vasárnapján köszöntötték először az édesanyákat anyák napja alkalmából, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére. A szervezet már 101 évvel ezelőtt felismerte a családok támogatásának, az idősgondozásnak, valamint a generációk közötti összetartás erősítésének fontosságát, amelyben valamennyi anya részt vesz – legyen szó édesanyákról, nagymamákról, nevelőanyákról vagy anyai szerepben helyt álló személyekről.

A Magyar Vöröskereszt fennállásának 145. évfordulóját sokrétű humanitárius tevékenységét megjelenítő programokkal ünnepli. A jubileumi eseménysorozat és a szervezet elsősegélynyújtást népszerűsítő Hősképző programja részeként anyák napja alkalmából országszerte gyermekelsősegély-nyújtásra fókuszáló eseményekkel találkozhatunk. Az anyák napi elsősegélynyújtó rendezvények a tavaszi és kora nyári időszakban valósulnak meg, de a program folytatásaként ősszel további hasonló események is várhatók. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a családtagok szerepére a gyermekek felügyeletében és ellátásában.

A családok és szülők elsősegélynyújtó tudása kulcsfontosságú a gyermekek biztonsága szempontjából. A legtöbb baleset otthoni vagy mindennapi környezetben történik, ahol a gyors és szakszerű reakció életet menthet, vagy megelőzheti a súlyosabb következményeket. A megfelelő ismeretek és felfrissített gyakorlati tudás birtokában a szülők nemcsak magabiztosabban kezelhetik a hirtelen helyzeteket, hanem csökkenthetik a pánik okozta hibák esélyét is, miközben példát mutathatnak a körültekintő gondoskodásból. Az elsősegélynyújtási ismeretek erősítik a családok biztonságérzetét, hozzájárulnak a közösségek felkészültségéhez, és hosszú távon egy tudatos és felelősségteljes társadalom formálását segítik elő.

A részletes programokról, helyszínekről és aktuális információkról a Magyar Vöröskereszt vármegyei szervezeteinek hivatalos felületein tájékozódhatnak az érdeklődők.

Borítókép: Jóri András.

A fotón a pesterzsébeti Szent Erzsébet téren álló Anyák szobra látható. Az anyaszobor vöröskeresztes fiataloknak köszönhető, hiszen az ő gyűjtésük nélkül nem születhetett volna meg. A talapzatán ez áll: Állj meg és gondolj édesanyádra. A pesterzsébeti iskolák ifjúsági/vöröskereszt csoportjai és tanulói/1933.

The post Gyermekelsősegély-programokkal készül anyák napja alkalmából a Magyar Vöröskereszt appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Büszkék vagyunk arra, hogy a Vöröskereszt és Vörösfélhold mozgalomban számos nő dolgozik nap mint nap a rászorulók támogatásáért, közülük pedig többen a tudomány világában is aktívak világszerte – ez így van hazánkban, a Magyar Vöröskeresztnél is.

Dr. Ipolyi Dóra, a Magyar Vöröskereszt mozgalmi és önkéntességgel foglalkozó szakterületének vezetője, az evolúciós és kognitív pszichológia doktora. Kutatásai középpontjában a társas támogatás áll, amelyet elsősorban segítő hivatású hallgatók és szakemberek körében vizsgál, korábbi kutatásaiban pedig az önkéntesség és a mentális jóllét összefüggéseivel is foglalkozott. A megjelent és megjelenés alatt álló munkáinak fő témái a mentális egészség, a segítő hivatás kihívásai, a család és a párkapcsolatok.

Dr. Sáfár Brigitta és dr. Barta Ágnes a katonai-műszaki tudományok doktorai.

Dr. Sáfár Brigitta a humanitárius szervezet katasztrófavédelmi vezetője. A legutóbbi kutatásai során elsősorban a krízisek és katasztrófák emberi viselkedésre gyakorolt hatását vizsgálta, valamint ennek fordítottját, azaz, hogy a reziliencia szintjét miként befolyásolja a megfelelő felkészültség.

Dr. Barta Ágnes a szervezet nemzetközi kapcsolatokért felelős és kommunikációs vezetője. Kutatásai elsősorban a katasztrófavédelmi kommunikációra és a lakosság tájékoztatására fókuszálnak, különösen arra, hogyan lehet hatékonyabban elérni és felkészíteni a társadalmat veszélyhelyzetekkel, krízisekkel kapcsolatban, mindehhez pedig pszichológiai aspektusokat is vizsgál.

Mindhárman a Magyar Vöröskereszt központjában dolgoznak, és munkájuk mellett különös hangsúlyt fektetnek a kutatásokra, tudományos konferenciákon való részvételre és publikálásra. Fontosnak tartják, hogy megszerzett tudásukkal a gyakorlatban is a társadalom egészét támogassák. Minden nőt arra bíztatnak, hogy tanuljanak, kutassanak és ismerkedjenek meg a tudomány világával, amely számos lehetőséggel bír a segítő, humanitárius munkához kapcsolódóan is.

The post Vöröskeresztes nők a tudományban appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A Magyar Vöröskereszt munkája sokszor a háttérben zajlik, és nem látványos, mégis nélkülözhetetlen. Segítséget nyújtanak különböző helyzetekben lévő személyeknek és gyakran krízishelyzetekben is ott vannak. Legyen szó élelmiszer- és ruhaosztásról, idősgondozásról, hajléktalanellátásról, családsegítő szolgáltatásról vagy természeti katasztrófáról. A Magyar Vöröskereszt, nap mint nap találkozik ilyen ügyekkel. „A szociális területen dolgozó kollégáink nap mint nap emberek életében hoznak pozitív változást – sokszor apró, de nagyon fontos lépésekkel. Idén először a Magyar Vöröskereszt kötelékében dolgozó szociális munkások a szervezet elnöke által adományozott kitüntetésben részesülhetnek munkájuk – egyben hivatásuk – magas színvonalú végzésének elismeréseképpen.” – Waller- Fekete Judit, Magyar Vöröskereszt szociális szakmai vezetője.

A szociális munka világnapján tehát nemcsak ünneplünk, hanem újra és újra megerősítjük elkötelezettségünket a humanitás, az emberség és a közösség iránt. Minden egyes tett, minden odafigyelő szó, minden nyújtott kéz hozzájárul ahhoz, hogy emberibb, összetartóbb társadalomban élhessünk.

The post A szociális munka világnapja appeared first on Magyar Vöröskereszt.