https://voroskereszt.hu/hirek/valasztasi-utmutato-gyakran-ismetelt-kerdesek/

Választási útmutató – Gyakran ismételt kérdések


Az alábbi rovatban a választási folyamattal kapcsolatban felmerült kérdésekre adott válaszokat lehet megtalálni, amelyek a Magyar Vöröskereszt Országos Választási Bizottságának hivatalos álláspontjának tekintendőek.

Mi a teendő, ha a területi szervezet a tagság létszáma alapján nem tud 5 fős vezetőséget (elnök+4 tag) választani?

Az Országos Választóbizottság állásfoglalása e témában:

A jogi szabályozás rendjéből adódóan az egyes szabályzatok hierarchiát alkotnak. Így elsődleges a külső szabályozás, (Ptk; Civil Tv.) ezt követi az Alapszabály, ill. ennek felhatalmazása alapján az SZMSZ,- és annak megyei/fővárosi kiegészítései, végül a választási szabályzat. Ezt maga a Választási Szabályzat is tartalmazza az 1.1. pontjában.

A szabályozás elsődlegessége alapján a területi vezetőségek létszáma az SZMSZ értelmében minimum 3 (maximum 7) fő, melybe a területi vezetőség elnöke is beletartozik.

Az Országos Küldöttgyűlés azonban a Választási Szabályzat elfogadásakor kívánatosnak tartotta a több alapszervezet koordinációját ellátó nagyobb területi szervezeteket; ezzel együtt nagyobb létszámú területi vezetőségek létrehozását is. Így került rögzítésre a 4-6 tag +elnök létszám is.

Javasoljuk, hogy főszabály szerint a területi vezetőségek létszáma a választási szabályzat szerint alakuljon, de ha ezt a taglétszám nem teszi lehetővé, akkor az SZMSZ szerinti min. 3 fővel – amiben az elnök is benne van – is létre lehet hozni.

Az ifjúsági tagok részt vehetnek-e a Magyar Vöröskereszt tisztújításában?

Természetesen, minden olyan tag, akiszerepel a választási névjegyzékben az részt vehet a tisztújításban. Az Alapszabály nem tesz különbséget a tagság egyes formái között.

A nyilvántartó megyei szervezet csak 2016-ban rögzítette a 2015 év végén felvett tagot. Részt vehet így a választási folyamatban az új tag?

Amennyiben az illetékes megyei/fővárosi szervezet vagy a tag maga jelzi a valasztas@voroskereszt.hu e-mail címen ezt a körülményt 2016. január 31-ig és kéri a választási névjegyzékbe való felvételt, akkor részt vehet a választások során a tag. 2016. február 1.-től azonban nem tudjuk figyelembe venni a jelentkezést, mivel innentől elkezdődnek az alapszervezeti szintű tisztújítások, így a választási névjegyzék módosítására már nincs lehetőség.

Hol van az szabályozva, hogy a megyei /fővárosi és országos tisztségviselők csak két ciklusig tölthetnek be egy pozíciót?

A tisztségviselők újraválasztást a Magyar Vöröskereszt Alapszabálya tartalmazza. A két ciklusra vonatkozó korlátozás a 2008-as Alapszabály módosításba került be, ezért innen szükséges számítani a két ciklust (tehát ha valaki 2008-ban és 2012-ben is betöltött egy pozíciót akkor már 2016-ban nem választható ugyan arra a tisztségre). A 2012-es Alapszabály módosítás az általános szabályozást úgy pontosította, hogy a területi és a helyi (alapszervezeti) szintű tisztségviselőkre ez a korlátozás ne vonatkozzon, ezért ők újraválaszthatóak 2016-ban is.

Kivonat a két alapszabály módosításból:

2006

18.§. Választás

A tisztségviselők újraválaszthatóak és a választott tisztséget folyamatosan csak két egymást követően ciklusban tölthetik be.

2012

18.§. Választás

A tisztségviselők újraválaszthatóak, azonban – a területi és helyi szervezetek tisztségviselőinek kivételével – és a választott tisztséget folyamatosan csak két egymást követő ciklusban tölthetik be.

Azokra a megyei/fővárosi és országos tisztségviselőkre is vonatkozik a „két ciklusos” szabály akik időközi tisztújításon szereztek mandátumot?

Az Alapszabály értelmében egy választási ciklus 4 év (17.§), a két ciklus két egymást követő teljes ciklusra vonatkozik, tehát az időközben megválasztott tisztségviselők újraválaszthatóak 2016-ban.

Kikre vonatkozik pontosan a „két ciklusos” szabály?

A szabály a megyei/fővárosi elnökökre, alelnökökre valamint az országos elnökre és alelnökökre vonatkozik.

Abban az esetben ha egy alapszervezet az elmúlt évben nem működött és tagjai tagdíjat sem fizettek nagy valószínűséggel nem tudnak tisztségviselőket választani. Mi a teendő?

Az illetékes területi szervezet (területi küldöttgyűlés) jogköre, hogy megszüntesse a működésképtelen alapszervezetet. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy célszerű tagrevíziót tartani.

Mi történik akkor, hogy ha egy alapszervezetből egy tag sem kívánja vállalni az elnöki vagy titkári tisztséget?

Ebben az esetben eredménytelen lesz a tisztújító taggyűlés és a Választási Szabályzat értelmében szükséges 180 napon belül pótválasztást tartani. Természetesen fenn áll annak a lehetősége is, hogy egy alapszervezet összeolvad egy másik alapszervezettel, ahol már vannak tisztségviselők.

Ha van egy alapszervezet amely csak 18 éven aluliakból áll, ott hogyan választanak tisztségviselőket?

Az Alapszabály értelmében csak cselekvőképes magyar állampolgár választható bármely tisztségre. A legtöbb ifjúsági alapszervezet kötődik valamilyen intézményhez vagy csoporthoz (pl. iskola) ahol van egy tanárelnök, szervező vagy vöröskeresztes kolléga aki viszont felnőtt, tag és aki így választható is. Amennyiben nincs ilyen felnőtt személy, úgy fennáll annak a lehetősége, hogy az Ifjúsági Vöröskeresztben töltenek be tisztségeket, hiszen az Alapszabály értelmében kivételt képeznek.

Az alapszervezeti, területi és megyei/fővárosi szintű tisztújítások szavazólapjait hol szükséges megőrizni?

Az alapszervezeti, területi és megyei/fővárosi szintű dokumentumokat is a megyei szervezetnél szükséges megőrizni. Az irattári terv szerint ezek a dokumentumok nem selejtezhetőek, 15 évet követően szükséges őket levéltárba adni. A Magyar Vöröskereszt Országos Választási Bizottsága ellenőrizheti ezeket a dokumentumokat.