Tájékoztató a vörös kereszt szimbólum használatáról
A második alkalommal kihirdetett veszélyhelyzetben ismét megnövekedett azon segítségnyújtók száma, akik szándékukat vörös kereszt jel használatával (is) kifejezik. Egy esetleges emblémasértés elkerülése érdekében újból megosztjuk összefoglalónkat.
Frissítve: 2020. november 11.
A vörös keresztről, mint megkülönböztető jelről, 1864-ben 16 állam részvételével megtartott nemzetközi konferencia döntött, és az Első Genfi Egyezményben fogalmazták meg annak háborús időszakban való használatát. Így a vörös kereszt – mely a korabeli Európa egyetlen semleges államának, Svájcnak tiszteletére az ország zászlajának inverze – vált nemzetközileg elfogadott, megkülönböztető szimbólummá.
Az első Genfi Egyezményt, illetve annak módosításait a részes államok több alkalommal (1906., 1929.) felülvizsgálták, új elemekkel bővítették. A ma hatályos Genfi Egyezményeket (I. Egyezmény a hadra kelt fegyveres erők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javításáról; II. Egyezmény a tengeri haderők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javításáról; III. Egyezmény a hadifoglyokkal való bánásmódról; IV. Egyezmény a polgári lakosság háború idején való védelméről) 1949-ben fogadták el, figyelembe véve a II. világháborúba tapasztaltakat. Magyarország az egyezményeket annak elfogadásakor aláírta, s 1954-ben ratifikálta.
1949-ben került szabályozásra a Genfi Egyezményekben, hogy az egyes nemzeti társaságok milyen módon viselhetik és használhatják az emblémákat saját, békeidős tevékenységük során. Ezzel elvált egymástól az emblémák háborús és békeidős, valamint a Vöröskereszt nemzetközi és nemzeti szintjén [1] való használata.
Az Egyezményekből következik, hogy a vörös kereszt jelvény rendelkezik egy védő (háborús körülmények között) és egy békeidőbeli jelző, megkülönböztető funkcióval. Az utóbbi azokat a személyeket, javakat jelzi, melyek a Mozgalomhoz tartoznak. A jelzés célra használt embléma kisebb méretű a nemzeti társaság nevével.
A vörös kereszt embléma más módon való használata jogtalan használatnak minősül, amely magában foglalja az utánzás eseteit is. Az utánzás minden olyan jelölés, amely összetéveszthető a vörös kereszttel. Így például a nem fehér alapon nyugvó vörös kereszt, illetve a vöröstől kicsit eltérő színű (rózsaszín, ciklámen, piros, sötét narancs stb.) kereszt, a döntött, más mintával átszőtt vagy egyéb módon módosított vörös kereszt.
Jogosulatlan használat tekintetében az alábbi háromféle visszaélés a leggyakoribb:
- az utánzás, ami olyan jelzés használatát jelenti, amely alakjánál és/vagy színénél fogva az emblémával összetéveszthető;
- a bitorlás, vagyis az embléma olyan testület vagy személyek általi használata, akik arra nem jogosultak (kereskedelmi cégek, gyógyszerészek, magánpraxisú orvosok, nem-kormányzati szervezetek és közönséges egyének, stb.);
- és az álcázás, vagyis összeütközés idején az embléma harcosok vagy katonai védelmére történő felhasználása; az embléma álcázó felhasználása a nemzetközi humanitárius jog “súlyos megsértésének”, más szavakkal háborús bűncselekménynek minősül.
Bővebb információ a vörös kereszt emblémára vonatkozó szabályokról itt olvasható. [2]