https://voroskereszt.hu/hirek/magyarvoroskereszt-menekulthelyzet-2022-2025/

Segítségnyújtás az Ukrajnából menekülni kényszerülők számára: a Magyar Vöröskereszt szerepvállalása a 2022 és 2025 közötti menekülthelyzet során


A Magyar Vöröskereszt 2022 februárjától meghatározó humanitárius szereplőként reagált az orosz-ukrán nemzetközi fegyveres konfliktus fokozódása következtében kialakult magyarországi menekülthelyzetre. Magyarország tranzit- és befogadóországgá vált: 2022 végéig több mint 1,8 millió ember érkezett Ukrajnából, miközben 2025 végén is csaknem 65.000 ukrán menekült tartózkodott az országban.

2022-ben a Magyar Vöröskereszt az IFRC (Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége) támogatásával megkezdte országos humanitárius válaszreakcióját, amelynek célja és fókusza az évek során folyamatosan követte a szükségleteket: az azonnali sürgősségi segítségnyújtás felől a hosszú távú integráció és reziliencia támogatásának irányába mozdult.

Főbb tevékenységek és eredmények

Azonnali humanitárius segítségnyújtás

A Magyar Vöröskereszt 2022-ben azonnali reakcióként mozgósította országos hálózatát:

A készpénzes támogatás különösen innovatív elem volt: közel 10.000 menekült részesült többcélú pénzügyi segítségben, amelyet lakhatásra, élelmiszerre, közlekedésre és egészségügyi kiadásokra használhattak fel.

Egészségügyi és mentálhigiénés támogatás

A Magyar Vöröskereszt egészségügyi szűréseket, közösségi egészségfejlesztési programokat szervezett, valamint pszichoszociális támogatást biztosított. 2022 és 2025 között:

Külön figyelmet kaptak a gyermekek, az idősek, a fogyatékkal élők és az egyedülálló anyák.

Integráció és társadalmi befogadás

2023-tól a hangsúly fokozatosan az integrációra helyeződött: a szervezet magyar nyelvtanfolyamokat indított, gyermekbarát tereket és felzárkóztató oktatást biztosított, valamint közösségi programokat szervezett a menekültek és a befogadó közösségek kapcsolatának erősítésére.

A SEM projekt [1] (Menedékkérők, menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek integrációjának támogatása Magyarországon) keretében a Magyar Vöröskereszt országszerte integrációs és felzárkóztató programokat biztosított a célcsoport számára.

Védelem és esélyegyenlőség

A Magyar Vöröskereszt kiemelt figyelmet fordított a legkiszolgáltatottabb csoportokra, így a roma közösségekre, a krónikus betegekre, a fogyatékkal élőkre és a jogi bizonytalanságban élő menekültekre.

A szervezet gyermekvédelmi és Safeguarding (védelmező) rendszereket fejlesztett, valamint panaszbejelentő felületeket és visszajelzési mechanizmusokat vezetett be.

Szervezeti fejlődés és innováció

A menekülthelyzet a körülményekhez való alkalmazkodást is megkövetelte, amelynek részeként a Magyar Vöröskereszt belső intézményi fejlődésen is keresztülment. A humanitárius segítségnyújtást elősegítő digitális rendszereket (AccessRC, Digital Engagement Hub) vezettek be, megerősítették az önkéntes-hálózatot, fejlesztették az adatkezelési és visszajelzési rendszereket, valamint megerősítették az országos készenléti és reagálási kapacitásokat.

A Magyar Vöröskereszt összehangolt reakciót adott: mind a 20 vármegyei, illetve fővárosi szervezete részt vett a menekültek támogatásában, és országszerte több ezer önkéntest mozgósított.

Fő kihívások

A 2022 és 2025 közötti időszakban számos külső kihívás nehezítette a humanitárius munkát. A vizsgált éveket jelentős infláció és emelkedő lakhatási költségek jellemezték, és időről időre további finanszírozási bizonytalanságok merültek fel. A menekültek jogi helyzete Magyarországon ebben az időszakban nem volt állandó, a változásokhoz pedig mind az érintett közösségeknek, mind a humanitárius szereplőknek alkalmazkodniuk kellett. Egy menekülthelyzetben sokszor jellemző, hogy a szereplők nyelvi akadályokba, valamint a hosszú távú integrációval járó nehézségekbe ütköznek, ezek alól az ukrán menekülthelyzet sem jelentett kivételt.

Komplex humanitárius szerepvállalás

A Magyar Vöröskereszt 2022 és 2025 között meghatározó szerepet vállalt az Ukrajnából menekülni kényszerülő emberek magyarországi humanitárius helyzetének enyhítésében, miközben hozzájárult a társadalmi és szociális terhek csökkentéséhez is. A szervezet nemcsak sürgősségi segítséget nyújtott több tízezer menekült számára, hanem hosszabb távú integrációs, egészségügyi és közösségi programokat is megvalósított. Az időszak egyben jelentős szervezeti modernizációt és kapacitásfejlesztést is eredményezett, amely tovább erősítette a Magyar Vöröskereszt jövőbeli humanitárius reagálóképességét.

A teljes riport IDE KATTINTVA [2] letölthető.

A tevékenységek az IFRC által biztosított „Ukrajna és az érintett országok számára szóló sürgősségi felhívás” keretében keretében valósultak meg.

 

Borítókép: magyar nyelvóra; fotó: Magyar Vöröskereszt Tolna Vármegyei Szervezete