Humanitárius szervezet vagyunk, segítünk, és ez minden nemzeti társaság esetében így van világszerte

Katasztrófavédelmi feladatok ellátása a nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom valamennyi nemzeti társaságánál alapvető. A mozgalom maga is veszély idején indult, az 1859-es solferinói ütközethez kapcsolódik az eszme megszületése, amely napjainkban is meghatározó. A Magyar Vöröskereszt katasztrófavédelmi szakterülete önkéntesekkel és munkatársakkal segíti a bajba jutott embereket a legnehezebb időkben is. Dr. Sáfár Brigittával, a Magyar Vöröskereszt katasztrófavédelmi szakterületének vezetőjével a hazai humanitárius szervezet megalakulásának145. évfordulója kapcsán beszélgettünk.

Mivel foglalkozik a Magyar Vöröskereszt katasztrófavédelmi szakterülete?

Két feladattípust különböztetünk meg: a békeideit, és azt, amikor éppen történik egy katasztrófa. Békeidőben a készenlétre fókuszálunk: egyeztetünk a partnerekkel, például a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, a rendőrséggel, valamint a mentőszolgálattal, naprakészen tartjuk a raktári készleteket, és gyakorlatokat, képzéseket szervezünk. Amikor beüt a baj, például egy árvíz, akkor mi az országos központból koordináljuk az erőforrásokat, kapacitásokat. Ilyenkor feláll az úgynevezett katasztrófavédelmi törzs, gyűjtést indítunk, és szorosan együttműködünk a kommunikációs, a gazdasági vagy épp’ a szociális osztállyal.

Az ukrán krízissel kapcsolatban rengeteg feladatot ellátott a Magyar Vöröskereszt. Hogyan működnek a nemzetközi folyamatok katasztrófákkal, konfliktusokkal kapcsolatban?

Két eset lehetséges. Az egyik, amikor a katasztrófa, a krízis nem hazánkban történik, de közvetlen, itteni hatásai is vannak – az orosz-ukrán konfliktus 2022-es eszkalálódása klasszikusan ilyen volt. Mi nem mentünk ki hosszú időre Ukrajnába segítséget nyújtani, hanem segélyszállítmányokat vittünk, illetve Ukrajnából menekültek emberek Magyarországra. 2022-ben ez azonnali humanitárius krízist jelentett, így a katasztrófavédelmi osztály reagált rá, nagyjából egy évig végeztük a feladatokat. Később, amikor már az emberek integrálódására és napi szükségleteire kellett fókuszálni, megkezdte működését a menekültügyi csoport, és ők koordinálták a támogatást.

A másik eset, amikor egy szomszédos országban történik baj – például a szlovéniai vagy balkáni árvíz esetében –, és az ottani nemzeti társaság konkrét segítséget kér tőlünk. Felmérjük a lehetőségeinket, adott esetben tárgyi adományokkal segítünk vagy akár emberi erőforrással, de fontos, hogy mindig az ő kérésükre cselekszünk.

Világméretű nemzetközi szervezet része vagyunk, a mozgalom hét alapelvét szem előtt tartva látjuk el feladatainkat; a Magyar Vöröskereszt – a világ összes többi Vöröskeresztjéhez hasonlóan – pártatlan, semleges és független. A rászorultság alapján nyújtunk támogatást a bajba jutott embereknek. Humanitárius szervezet vagyunk, segítünk, és ez minden nemzeti társaság esetében így van világszerte.

Hogyan avatkozik be a Magyar Vöröskereszt más típusú katasztrófáknál, például, ha kigyullad egy épület Budapesten?

Békeidőben éppen azért tartjuk frissen az adatbázisokat, hogy tudjuk: hány fővel, milyen képzettséggel, milyen eszközökkel, például mennyi gépjárművel, takaróval tudunk azonnal indulni. Az ország teljes területén így működünk. Egy ilyen esetben, mint ami a kérdés, a védelmi bizottság vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet keres meg minket, vagy mi magunk jelentkezünk náluk proaktívan, amint értesülünk a bajról. Amennyiben szükség van a kapacitásainkra, akkor a helyszínre megyünk egy csapattal, aminek tagja lehet például elsősegélynyújtó szakember, pszichológus, és kávéval vagy teával, minden esetre ellátással segítjük az embereket, vagy takarókat osztunk a lakóknak, akiknek el kellett hagyniuk az otthonukat. Összefoglalva szakemberekkel és eszközökkel is tudunk támogatást nyújtani esettől függően.

Van olyan esemény a sokéves katasztrófavédelmi pályafutása során, ami különösen emlékezetes?

Több ilyen is volt, igen.

A 2010-es vörösiszap-katasztrófa elhúzódó és összetett szituáció volt, hiszen szennyező anyag környezetében dolgoztunk, olyan helyzet volt az, amivel előtte még sosem találkoztunk.

A 2015-ös menekülthelyzet szintén speciális volt. Jóllehet az érintettek átutazóban voltak, de azonnali ellátást – élelmet, ruhát, orvosi segítséget – igényeltek, így tudtunk számukra segíteni.

Az ukrán krízis kezdetekor a menekültek személyes történetei voltak lelkileg nagyon megterhelőek, és persze maga a tudat, hogy a konfliktus itt zajlik a szomszéd országban.

De említhetném a COVID időszakát is: láthatatlan, új, ilyen mértékű és típusú veszélyforrás korábban nem volt jelen. Egy árvíznél vagy épületomlásnál pontosan tudjuk, hova nem szabad állni, de a COVID elleni küzdelemben eleinte az sem volt ismert, hogyan terjed.

Mindegyik más és más, ez is mutatja, milyen széles skálán mozoghatnak a katasztrófahelyzetek.

Említette a hivatásos szervezeteket. Hogyan valósul meg a gyakorlatban az együttműködés katasztrófa idején?

A hivatásos szervek tagjai, például a tűzoltók vagy a katonák tüzet oltanak, romokat kutatnak át vagy éppen a gátakon dolgoznak. A mi feladatunk az emberi méltóság és a biztonság megőrzése. Ha például egy árvíz miatt napokra befogadó helyre kell menni, például egy iskolába vagy sportcsarnokba, mi ott vagyunk: regisztrálunk, enni és inni adunk, segítünk a pszichés traumák feldolgozásában. Más tehát a hivatásos szervek és más a humanitárius szervezetek konkrét feladata, miközben a cél ugyanaz: segíteni, és ezt szoros együttműködésben tesszük.

Létezik a Magyar Vöröskeresztnek egy speciális egysége, a H-HERO. Mivel foglalkozik a csapat?

A H-HERO egy igazán speciális csapat. 2016-ban alakult meg, akkoriban nagyon sok menekült volt rossz egészségügyi állapotban, számukra kellett segítséget nyújtani. Később, amikor itthon lezárták a határt, a görög kollégák kértek segítséget tőlünk, így hónapokig a görög-macedón határon dolgoztak a H-HERO tagjai a menekülttáborokban.

A H-HERO rendelkezik egy WHO standardoknak megfelelő, EMT 1-es típusú tábori kórházi kapacitással. Napi 100 beteg ellátására alkalmas, 12 órás működéssel. Orvosok, ápolók, mentőtisztek, szülésznők, gyógytornászok dolgoznak benne, de vannak pszichoszociális segítők is, hiszen a lelki sérülésekkel is foglalkozni kell, a mentális egészség is fontos. Emellett persze a logisztikusok, a vezetési törzs és a médiacsapat tagjaninak aktivitása is elengedhetetlen a működéshez.

 

Fotó: Jóri András