– Megkérdezhetem, hogy a hölgy az a kislány, aki ezen a plakáton van? – vette észre a hasonlóságot az egyik úr a Görögkatolikus Egyház Turisztikai Látogatóközpontjában, amely helyet adott a Magyar Vöröskereszt megyei világnapi nosztalgia-véradásának Debrecenben. Herczeg Zsuzsannát még azok is megismerték, akik nem tudtak róla, hogy a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezete felkérte, legyen 2021-ben a véradás világnapjának arca megyénkben. Mint korábban írtuk, ő szerepel azon az először 1979-ben megjelent vöröskeresztes plakáton, amellyel több évtizeden keresztül megerősítették a donorokban, hogy gyermekek és betegek életét mentik meg, és anonim véráldozatukra nap, mint nap nagyon nagy szükség van.

Katonák „adták vérüket”

Szép, életvidám, sportos hölgy érkezett hozzánk, szinte hihetetlen, amit elmond a jelenlévők érdeklődésére: először három éves korában operálták meg, ő volt az egyik első szívműtött kisgyermek a Debreceni Klinikákon. Szülei elmondták neki, hogy nem voltak különösebb tünetei, de egyéb vizsgálatokon kiderült, hogy nincs rendben a szíve. Budapestre vitték a Tűzoltó Utcai Gyermekklinikára, itt bent tartották kivizsgálások miatt, kiderült, hogy lyukas szívvel született. Ezután hazahozták Debrecenbe a műtétre, csakhogy az operácót nem tudták a kitűzött időpontban elvégezni, mert nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű vér. Az orvos értesítette erről Zsuzsi édesapját, aki bement a Kossuth Laktanyába, és beszélt az ügyeletes tiszttel, az ott jelenlévő katonák pedig jelentkeztek vért adni, hogy segítsenek. Nekik köszönhetően megműthették a kislányt. A katonák később is keresték az édesapát, érdeklődtek, hogy van Zsuzsi.

A budapesti orvosi vizsgálatok és a szívműtét után jelent meg a plakát. Édesanyja azonnal ráismert Zsuzsira, ő vágta le a haját, ennek emlékét is őrzi a fotó, hiszen oldalt cikkcakkosra sikerült a frizura. A plakátot kinyomták 1979-ben, 80-ban, sőt még a 2000-es években is.

Köztünk lehet értékeivel

„Köszönöm azoknak a katonáknak, akik annak idején segítettek és minden önkéntes donornak, hogy anonim módon segítik ismeretlen társaik gyógyulását” – ragadta meg az alkalmat Zsuzsi, hogy köszönetet mondjon a névtelen hősöknek. – „Ha nem lennének véradók, most én sem biztos, hogy itt lehetnék” – hangsúlyozta.

Most jól van, néhány orvosi előírást be kell tartania, de ettől eltekintve teljes életet élhet. Zsuzsi újságíró és idegenvezető, tollforgatóként is támogatta már a véradás ügyét, hiszen cikket írt a témában, 2018-ban elnyerte a Média a Családért-közönségdíjat, jelenleg az Igazino.hu újságírója.

Szerény véradók, áldozatkész házigazdák

Június 14. a Véradás Világnapja, Karl Landsteiner születésnapja, hiszen az osztrák-magyar orvos, immunológus fedezte fel 1901-ben a vércsoportokat. Debrecenben a személyes köszöntés mellett nosztagia-véradással fogadták a donorokat a világnap alkalmából. Összese 20-an jöttek el vért adni. Mindannyian kolbászt, sört vagy üdítőt kaptak. Volt, aki sietett, de akadt, aki maradt kicsit beszélgetni. A falatok mellett a nosztalgia-hangulat sem maradt el. Erről nem csak a vöröskeresztes önkéntesek, munkatársak gondoskodtak, hanem a helyszínt adó Görögkatolikus Egyház szervezői is, akik magukénak érezték a programot, és önkéntesen segítettek a rendezvényen. Kávéval, finom italokkal kínálták a donorokat, és mindent megtettek a kényelmükért, jó hangulatukért.