https://voroskereszt.hu/hirek/egyutt-az-alkalmazkodasert/

Együtt az alkalmazkodásért


A Magyar Vöröskereszt is részt vett a Nemzetközi Szövetség éghajlati alkalmazkodás kapacitásfejlesztő tréningjén.

A humanitárius egyik legfontosabb kihívása századunkban az éghajlatváltozás hatásaival való küzdelem ill. a különböző közösségek segítése az azokkal szembeni alkalmazkodásban. A természeti folyamatok változása következtében egyre gyakoribbá válnak a szokatlan és romboló időjárási események, közöttük a hazánkat is sújtó árvizek, hőségnapok és viharok. A Vöröskereszt és Vörös Fél Hold Mozgalom globálisan az egyik meghatározó szereplője a katasztrófákkal szembeni válaszadásnak. A Nemzetközi Szövetség ezért aa kétezres évek során az összegyűlt tapasztalatok és az azonosított szükségletek miatt az éghajlati alkalmazkodás, a megelőzés és a helyi közösségek felkészítése felé fordult.

Magyar Vöröskereszt ennek keretében vett részt a Vöröskereszt és Vörös Félhold Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFRC) által rendezett éghajlati alkalmazkodás kapacitásbővítő tréningjén. Az IFRC utoljára 2012-ben tartott hasonló tréninget Budapesten, az eltelt idő alatt összegyűlt tapasztalatok fontos alapot képeztek a diskurzushoz. A tréningre, amelynek célja a nemzeti társaságok alkalmazkodásban kifejtett munkájának segítése az Európai és Közép-Ázsiai országok Vöröskereszt és Vörös Félhold társaságaiból érkeztek kollégák. Az öt napos programon a résztvevők megismerhették a különböző országokban összegyűlt tapasztalatokat és tevékenységeket, valamint képet kaphattak a munkájukat segítő jelenleg rendelkezésre álló és a jövőben kifejlesztendő segédanyagokról.

A rendezvényen szervezetünk képviseletében Molnár András projektmenedzser ismertette a Magyar Vöröskereszt elmúlt négy évet érintő éghajlatváltozással kapcsolatos erőfeszítéseit. Elmondta, a Budapesti Szervezet 2013-ben a XIII. kerületi környezetvédelmi alapból valósított meg komplex lakosságfelkészítést, míg a Baranya megyei szervezet 2015-ben adta ki a helyi közösségek bevonásával készített „Fenntartható Pécs” c. térképét. A szervezet katasztrófavédelmi területe a helyi önkormányzati források bevonása mellett országos programok során is kiemelten foglalkozik a kérdéssel. A történelmi árvizet követő Duna’13 projekt során is bevezette a lakosságfelkészítési programokba éghajlatváltozás szempontjait. A lakossági fórumok és az elsősegélynyújtás és pszichoszociális segítésgnyújtással kapcsolatos képzések a helyi lakosság ellenálló-képességének fejlesztését szolgálják. A Duna’13 projekt keretében továbbá átadásra került a bajai Petőfi-szigeten egy kültéri fitnesz-park, amely amellett, hogy az időjárási veszélyekkel kapcsolatos ismereteket tartalmazó tájékoztató-táblával egészült ki, a rendszeres testmozgás népszerűsítésével túllép a passzív szemléletformáláson. „Fontos kiemelnünk továbbá a jelenleg futó, Közösségi Ellenálló-képesség városi környezetben című Északír-Dán-Magyar projektünket is, amelyben a három országon belül kijelölt célterületeken vizsgáljuk meg a közösségeket segítő és felkészítő módszerek alkalmazhatóságát. A projekt keretében együtt dolgozunk az IFRC Éghajlatváltozási Központjának kollégáival, ők azok, akik ezt a tréninget is megvalósították.” – mondta Molnár András.

A Közösségi Reziliencia Városi Környezetben (Community Resilience in Urban Areas – CRUA) projekt a Brit Vöröskereszt Észak-ír szervezete által vezetett, a Dán Vöröskereszt, a Magyar Vöröskereszt, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének Pszichoszociális Segítésnyújtást Módszertani Központja és a Nemzetközi Szövetség Éghajlatváltozási Módszertani Központja partnerségében indított kezdeményezés, amelynek célja a városokban élő árvizekkel veszélyeztetett lakosság felkészítésével kapcsolatos módszertanok fejlesztése, a lakosság rezilienciáját érintő tevékenységek nemzetközi összehasonlítása és a jó gyakorlatok felderítése. A projekt az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtás és Polgári Védelem Főigazgatóságának (DG ECHO) társ-finanszírozásával valósul meg a három érintett országban. Magyarországon 4 mintaterület kerül bevonásra, ahol a szervezet a következő hónapokban helyi közösségek bevonásával vizsgálja meg az eddigi tapasztalatokat és azonosítja a fejlesztési lehetőségeket.