https://voroskereszt.hu/hirek/az-idosek-tarsas-tamogatasanak-fontossaga-koronavirus-idejen/

Az idősek társas támogatásának fontossága koronavírus idején


A 65 év feletti korosztály a járvány kapcsán az egyik legkiszolgáltatottabb csoport. A Coca-Colával és a Mindset Pszichológiával közösen együttműködésünkben most a jelenség pszichológia hátterét járjuk körbe.

Idős embertársaink egészsége, a róluk való gondoskodása koronavírus miatt megváltozott világban új kihívások elé állítja az állami egészségügyi hatóságokat, karitatív szervezeteket és magánembereket egyaránt. A Coca-Colával [1] és a Mindset Pszichológiával [2] közös együttműködésünkben most a jelenség pszichológia hátterét járjuk körbe, valamint adunk pár tanácsot arra vonatkozólag, hogy miként vészelhetik át a járványt és annak hosszú távú hatásait.

A járvány idején fokozottan előtérbe kerültek az idősek gondozásával kapcsolatos kérdések és problémák. A fertőzéstől való megóvásuk természetesen az elsődleges cél, azonban a lelki egyensúlyuk megőrzése – amely elkerülhetetlenül visszahathat a fizikai egészségükre is – a jelenlegi és az ehhez hasonló, a társas érintkezésekben szegény szituációkban kulcskérdéssé vált.  Az idősebb generációk mentális jóllétének fokozása és érzelmi biztonságának támogatása ugyanis legalább olyan jelentőséggel bír, mint az élelmiszerrel és egyéb használati tárgyakkal való ellátásuk megszervezése. Írásunkban a jelen helyzetben rendelkezésre álló lehetőségek mellett arról is szót ejtünk, hogy a járványt követő időszakban – amikor remélhetőleg ismét nagyobb tere lehet majd a személyes érintkezéseknek – hogyan lehet a mentális és érzelmi jóllét fontosságát magukban az érintettekben is tudatosítani és hatásos eszközöket adni a kezükbe arra a nemkívánatos esetre, ha ismét kijárási korlátozások kerülnének bevezetésre.

Segíts Te is egy idős embernek!

A kijárási korlátozás – az egyéni élethelyzettől függő mértékben ugyan, de – beszűkíti az idősebbek kapcsolatait is és ez esetenként olyan mértékű szociális elszigeteltséghez vezethet, amelynek súlyos egészségügyi következményei lehetnek. A szociális elszigeteltség azért is érintheti különösen hátrányosan az idősebbeket, mert ők már eredendően nagyobb kockázatnak vannak kitéve, ami a keringési, az autoimmun, és a neurokognitív problémákat, valamint a mentális egészséget illeti (Gerst-Emerson és Jayawardhana, 2015). Emellett fontos még figyelembe venni azt is, hogy az idősebbek esetén kifejezetten erős kapcsolatot találtak a társas kapcsolatok hiánya és a depresszió, valamint a szorongás között (Santini, Jose, Cornwell, Koyanagi, Nielsen, Hinrichsen, és Koushede, 2020).

Az előbbieket is figyelembe véve, a társas támasz biztosítása a kijárási korlátozások idején azért is különösen fontos, mert a járvány okozta halálozások számát megnövelhetik az elszigeteltségből esetlegesen adódó érzelmi zavarok és az azokkal összefüggésben meggyengülő immunrendszer (Armitage, R., & Nellums, L. B. (2020). A kialakult rendkívüli helyzethez való alkalmazkodásban további nehézséget jelenthet az idősek számára, hogy a járvánnyal kapcsolatos közbeszédben rendkívül sajnálatos módon megjelennek az idősebb korosztályt leminősítő és – szélsőséges esetekben – annak tagjait a társadalom kevésbé értékes tagjaiként feltüntető vélemények is (Brooke és Jackson, 2020).

A hatósági előírásokból adódó szociális távolságtartás mindannyiunkat negatívan érint, és ez a hatás hatványozottan jelentkezik az idősek körében, különösen akkor, ha munkavégzés szempontjából már inaktívak, hiszen ez utóbbi esetben a kollegiális kapcsolatokból és a munkából származó ingerek sincsenek már jelen az életükben. A leginkább pedig azok az idősek veszélyeztetettek, akik a járványhelyzetet megelőzően – nem rendelkezve szoros családi kapcsolatokkal – kizárólag a nappali ellátást biztosító intézményekben, szabadidős klubokban vagy vallási közösségekben tudták megélni a valahova tartozás érzését. Szintén nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak a családi kötelékekkel nem rendelkező mozgásképtelen idősek, hiszen a korlátozások miatt nehézségekbe ütközhet a szociális vagy önkéntes hálózat által a lakóhelyükön a járvány előtt számukra biztosított ellátás (Armitage és Nellums, 2020).

Természetesen az élelmiszer vagy egyéb használati cikkek beszerzése és az egészségügyi szükségletek biztosítása nagy jelentőséggel bír a szoros társas támasszal nem rendelkező idősek esetében. A lelki jóllét támogatása azonban legalább olyan fontos.

És ebben mi segíthet járvány idején?

Hide The Pain Harold [3] és Pamkutyáék [4] megmutatják hogyan érdemes kapcsolatot tartani az idősekkel

Bár az idősek között is egyre többen mozognak nagyobb biztonsággal az online térben, az eddig említett lehetőségekhez való hozzáférés lehetősége és az okoseszközök használatában való jártasság rendkívül változó képet mutat az idősek körében, ezért sokszor a digitális megoldások nem segítenek (Brooke és Jackson, 2020).

A Coca-Colával közös kampányunk humoros formában ad tanácsokat arra, hogy az idősek hogyan őrizhetik meg fizikai egészségüket.

És a járvány után mi segíthet?

Fontos, hogy az idősgondozásban legyenek olyan fórumok, ahol pszichológus vagy mentálhigiénés szakember bevonásával – csoportos vagy egyéni foglalkozások keretében – az idősebb korosztályhoz tartozó és megfelelő számú kapcsolattal nem rendelkezők támogatást kaphatnak annak tudatosításában, hogy a társas kapcsolódások milyen szerepet játszanak a lelki egészségük megőrzésében. Emellett pedig fontos az idősek olyan kognitív képességeinek fejlesztése, amelyek segítségével magukat “vizsgálva” meg tudják állapítani, hogy a szociális hálójuk mennyiben elégíti ki a valahova tartozásuk igényét, hiányérzet esetén pedig segítséget tudjanak kérni. Egyes szakértők szerint ezen a területen különösen jó eredménnyel kecsegtetnek a kognitív viselkedésterápia területére tartozó eszközök (Newman, és Zainal, 2020).

Végezetül pedig nagyon fontos maguknak az egészségügyi és szociális szolgáltatók tagjainak a felkészítése az idősek elszigeteltségével együtt járó mentális kockázatok felismerésére és az esetleges negatív következmények enyhítésére. Az idősellátás fókusza – idő és más erőforrások hiányában – gyakran az idősek fizikai szükségleteire koncentrál, miközben – ahogy írásunkban is bemutattuk – a lelki egészség ápolása legalább olyan fontos (Newman, és Zainal, 2020). Nem lehet eléggé hangsúlyozni az ezen a területen dolgozók anyagi megbecsültségének és annak a fontosságát, hogy a megfelelő erőforrások rendelkezésre álljanak az idősek mentális és érzelmi támogatására.

A cikk szerzője: Kovács Petra / Mindset Pszichológia [2]

Borítókép: Pályi Zsófia

Felhasznált irodalom

Armitage, R., és Nellums, L. B. (2020). COVID-19 and the consequences of isolating the elderly. The Lancet Public Health.

Brooke, J., és Jackson, D. (2020). Older people and COVID‐19: Isolation, risk and ageism. Journal of clinical nursing.

Gerst-Emerson, K., és Jayawardhana, J. (2015). Loneliness as a public health issue: the impact of loneliness on health care utilization among older adults. American journal of public health105(5), 1013-1019.

Hartmann-Boyce, J., Davies, N., Frost, R., Bussey, J., és Park, S. (2020). Maximising mobility in older people when isolated with COVID-19.  Centre for Evidence-Based Medicine.

Newman, M. G., és Zainal, N. H. (2020). The value of maintaining social connections for mental health in older people. The Lancet Public Health5(1), e12-e13.

Santini, Z. I., Jose, P. E., Cornwell, E. Y., Koyanagi, A., Nielsen, L., Hinrichsen, C., … és Koushede, V. (2020). Social disconnectedness, perceived isolation, and symptoms of depression and anxiety among older Americans (NSHAP): a longitudinal mediation analysis. The Lancet Public Health5(1), e62-e70.