A WHO kezdeményezésére 1988 óta minden év december 1-jén kerül megrendezésre az AIDS Elleni Világnap. Ezen a napon a világ számos országában az a cél, hogy felhívjuk a figyelmet a HIV fertőzésre és kifejezzük együttérzésünket az AIDS-ben elhunyt emberek iránt.  A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt két évtizede foglalkozik a fiatalok ismereteinek bővítésével és prevenciós tevékenységgel, beleértve a HIV/AIDS prevenciós és szexedukációs programokat.

Az ifjúsági szervezet idén egy AIDS elleni világnapi szakmai konferenciát szervezett „A HIV nem diszkriminál. És te?” szlogennel, annak érdekében hogy szakmai partnerszervezetekkel és szakértőkkel közösen, a lakosság számára nyitott módon legyen lehetőség ismereteket megosztani a HIV/AIDS magyarországi helyzetével, előítéletekkel, stigmatizációval, prevenciós tevékenységekkel, illetve a fertőzés elleni küzdelem jövőbeli céljaival kapcsolatban. A konferencia elsődleges célja a tabuk és előítéletek lebontása, a minél nagyobb ismeret átadása a civil lakosság számára, és a diszkrimináció csökkentése többek között a betegséggel élők irányába.

A konferencia két kerekasztal beszélgetésből állt, ahol a különböző releváns szervezetek és szakértők a saját szemszögükből beszélgethettek a betegséggel kapcsolatos témákról.  Az első kerekasztal beszélgetés egészségügyi-szakmai és prevenciós témákat járt körül, az érintett szektorok neves képviselőinek részvételével.

A prevencióról készégszinten minél fiatalabb korban kell beszélni a gyerekeknek, akár már a felsőtagozatban és az egészségtudatosság felé érdemes terelni a témát, hogy merjünk erről beszélni a fiatalokkal. Az ehhez szükséges anyagokat minél elérhetőbbé kell tenni, főleg a rizikócsoport számára. Mivel a közoktatásban a szexedukáció sokszor azt éri el, hogy a fiatalokban szégyenérzet alakul ki azzal kapcsolatban, hogy a szexualitásról tegyenek fel kérdéseket, fokozott szerepe van a közösségi médián keresztül történő edukációnak. – mondta Szepesi Anikó (Drog-Stop Budapest Egyesület)

A HIV fertőzés hosszú, tünetmentes időszakában fontos a rendszeres szűrés, hiszen általában nehezen megfogható, általános panaszokkal jelentkeznek. A koronavírus-járvány hatására szűkültek a szűrések lehetőségei, és ez az azonosított fertőzések számában is jelentkezik, tavaly 201, idén 149 új fertőzöttet diagnosztizáltak. – tette hozzá Dr. Barcsay Erzsébet.

Magyarországon leginkább csak egészségügyi szempontból közelítünk a témához, ezért különösen fontos, hogy az üggyel foglalkozó, érintett civil szervezetekkel összehangolt munkával hidalják át az edukáció hiányát. Az információt pedig a közösségi média platformokon lehet a legjobban eljuttatni a fiatalokhoz. – fűzte hozzá Bagó Letícia és Huszár Emese a Pécsi Orvostanhallgatók Egyesületétől (Magyar Orvostanhallgatók Szövetsége)

A második kerekasztal a HIV/AIDS-el kapcsolatos stigmákról, diszkriminációról és ezek hatásairól szólt, ahol is a civil szféra, illetve a HIV/AIDS érdekképviseleti szereplők képviselői vettek részt.  A beszélgetésen elhangzott, hogy téves azt gondolni, hogy a HIV/AIDS még mindig ugyanolyan halálos betegség, mint a 80-as években, de az sem helyes, ha elbagatellizálható problémaként tüntetjük fel.

A résztvevők kiemelték, hogy hiányoznak a prevenciós és szűrési programok, főleg a rizikócsoportoknál, és a helyzet alig javult az elmúlt 10 évben. A tavalyi évben a Háttér Társasághoz segítségért forduló nők már mind az AIDS stádiumában voltak, így rendkívül fontos tudatosítani a rendszeres szűréseket, és hangsúlyozni, hogy a vírus nem válogat, gazdatestet keres.

A stigmatizáció azonban a mai napig jelentős, a témához való hozzáállás és diszkrimináció az egészségügyi ellátásban is problémát jelent az érintetteknek. A stigmatizáció hatása miatt kevesen vállalják, hogy HIV-vel élnek, ez pedig a szűrésekre jelentkezőkre is kihat. A megbélyegzés rétegzett probléma, amelynek az LMBTQI emberek fokozottan vannak kitéve, sőt, még ezen a közösségen belül is halmozottan jelentkezhetnek előítéletek.

A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a stigmatizáció, a segítségkérés elmulasztása és a témában járatos szakértők hiánya egy ördögi kört képezhet, amelyből a HIV-vel élők számára nehéz a kitörés,  ezért is kiemelten fontos a mentális segítségnyújtás.

 

Kiemelt kép: pexels.com