A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Magyar ENSZ Társaság az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 75. évfordulója alkalmából nemzetközi kerekasztal-beszélgetést szervezett november 21-én. Az eseményen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök, Nadia Murad Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista, Ghada Waly, az ENSZ Bécsi Hivatalának főigazgatója és Bogyay Katalin, a Magyar ENSZ Társaság elnöke. Az eseményen köszöntőt mondott Koller Boglárka, az NKE nemzetközi rektorhelyettese.

A délelőtt folyamán Nadia Muradot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tiszteletbeli polgárává avatták. Az eseményen elhangzott köszöntőjében Deli Gergely rektor úgy fogalmazott:„Nadia Murad nemcsak bátor és elszánt aktivista, hanem olyan ember, aki tudta, hogyan kell erősnek maradni a fájdalom és szenvedés közepette is. Mint mondta, az aktivista példája is azt mutatja, hogy továbbra is harcolni kell az igazságosságért és az emberi jogokért. Egyetemünk rektora hangsúlyozta, hogy a Nadia Murad által képviselt kitartás példája annak, hogy mindannyiunknak szerepe és felelőssége van a jogok kiállásáért folytatott harcban és a személyes példa inspirációt jelent mindannyiunk számára.

Koller Boglárka az NKE nemzetközi rektorhelyettese felszólalásában emlékeztetett, hogy a Nobel-békedíjas aktivista csak 21 éves volt, amikor 2014-ben az Iszlám Állam (ISIS) fegyveresei megtámadták hazáját és elrabolták őt az iraki Kurdisztán autonóm területéről. A megerőszakolt, majd a fogságából sikeresen megszökött fiatal nő az emberkereskedelem áldozatainak, a jeziditákat, illetve a nőket ért inzultusok és emberijog-sértések szószólója lett és személyes történetét és tapasztalatait megosztotta a világgal.

Nadia Murad – aki a nemi erőszak mint háborús fegyver alkalmazása elleni küzdelméért 2018-ban kapott Nobel-békedíjat – beszédében elmondta: az, hogy itt van Budapesten és átvette az egyetem díszpolgári címét, el se tudta volna képzelni korábban. Kiemelte, hogy élete elmúlt kilenc éve az igazságosságért, a békéért való kiállásról szól.

„Arra akarom ösztönözni a jövő vezetőit, hogy minden nap küzdjenek az egyenlőtlenségek és az emberek elleni bűncselekmények ellen” – emelte ki Nadia Murad. Hazájára, Irakra rátérve elmondta, hogy egy instabil ország, gyenge állami struktúrával, amelyet már sokszor megtámadtak. Hozzátette: hinnünk kell abban, hogy az emberiség meg tudja állítani az ISIS-t és szorgalmazta a terrorszervezet által elkövetett bűncselekmények feltárását és az áldozatok segítését.

„Az, hogy ekkora érdeklődés mutatkozik a mai vita iránt, azt mutatja, hogy az emberi jogok nem elméleti, papírra írt szép szavak, hanem folyamatos küzdelmünk a mindennapokért” – emelte ki a délutáni kerekasztal-beszélgetésen Novák Katalin köztársasági elnök. Hangsúlyozta, hogy soha semmilyen emberi jogot nem szabad természetesnek venni, ugyanis hajlamosak vagyunk azt gondolni, ha jóléti társadalmakban élünk, akkor az alapvető jogok mindannyiunk számára megadattak, és nem kell erre naponta törekednünk. Mint mondta, ha az elméletek nincsenek gyakorlatba ültetve, akkor semmit sem érnek. A köztársasági elnök kiemelte, hogy a jogvédelem tekintetében minden országnak gondolkodnia kell a saját határain belüli helyzetről is és feltenni a kérdést, hogy valóban minden állampolgára számára érvényesülnek-e a legalapvetőbb emberi jogok.

Nadia Murad a Novák Katalinnal folytatott beszélgetésében arról beszélt: az embereknek az erőszakot és a jogsértéseket látva dönteniük kell arról, milyen világban szeretnének élni; majd segíteniük kell az elnyomott kisebbségeket a saját nyelvük, kultúrájuk és emberi méltóságuk megvédésében. Elmondta, hogy a Washingtoni Egyetemen folytatott tanulmányai mellett is rendszeresen visszajár hazájába és a jazidi kisebbség hétköznapi életének helyreállításért és állampolgári jogaik érvényesítéséért dolgozik munkatársaival. A beszélgetésben az aktivista kiemelte, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról csak 2015-ben halott, amikor már elvesztette a családját, a barátait. Felelevenítette, hogy amikor elolvasta az egyes cikkeket, hálát adott, hogy végre tudomást szerzett erről a dokumentumról.

Bogyay Katalin, a Magyar ENSZ Társaság elnöke beszédében úgy fogalmazott: a 75 éve kiadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata mércéjeként szolgál minden nemzet számára. „A dokumentum első ízben fogalmazza meg az alapvető emberi jogokat az egyetemes emberi védelmet illetően” – hangsúlyozta Bogyai Katalin. Mint mondta, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata széles körben elismert és számos emberi jogi szerződés elfogadását ösztönözte globális és digitális szinten.

Ghada Waly, az ENSZ Bécsi Hivatalának főigazgatója beszédében úgy fogalmazott: noha az 1948-ban Párizsban elfogadott és a világ több mint ötszáz nyelvére lefordított Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának köszönhetően komoly előrelépés történt világszerte, az alapvető jogok gyakorlása a világ számos pontján továbbra is akadályokba ütközik. Hangsúlyozta, hogy az alapvető emberi jogokat sértő emberkereskedelemnek 60 százalékban asszonyok és lányok az áldozatai, akiknek a többsége szexuális erőszak vagy kizsákmányolás áldozata is egyben.

A hír forrása: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapja

Az eseményen Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója képviselte a szervezetet.