Magyarország magas szinten képviselteti magát: a Genfi Állandó Képviselet munkatársai, a nagykövet, a Honvédelmi Minisztérium delegált képviselői, valamint a külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter is részt vesz az eseményen. A külügyminiszter október 30-án találkozott és egyeztetett az ICRC és IFRC elnökeivel, Mirjana Spoljaric Eggerrel és Kate Forbesszal, mely találkozón a Magyar Vöröskeresztet Kardos István főigazgató képviselte.

The post Magyar delegáció a 34. Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Konferencián appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Fotó: Jabir Ben Bachir

The post Csaknem 200 ország ülésezett együtt a humanitárius célok elérése érdekében appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Augusztus 30-án, az eltűntek világnapján a fegyveres konfliktusok és egyéb erőszakos cselekedetek, migrációs folyamatok és természeti katasztrófák következtében eltűnt emberekről emlékezünk meg. A világnap célja többek között a szolidaritás kifejezése az eltűntek családjai felé, hiszen a feldolgozási folyamat elhagyhatatlan része, hogy a családtagok érezhessék: nincsenek egyedül, szeretteik nincsenek elfeledve, és hogy léteznek olyan humanitárius szervezetek, amelyek azért dolgoznak, hogy megkaphassák a válaszokat és a szükséges támogatást.

The post A konfliktusok fájdalmas öröksége: az eltűntekre emlékezünk augusztus 30-án appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Az ICRC vezetőjeként Sommaruga számára a Vöröskereszt hat munkatársának 1996 decemberében, Csecsenföldön történt meggyilkolása jelentette a legkeményebb próbatételt. A humanitárius szervezetek munkatársainak jobb védelme érdekében intenzív párbeszédet folytatott a nemzetközi konfliktusok résztvevőivel. Tevékenysége során eltökélten küzdött a nemzetközi humanitárius jogok megerősítéséért, és hogy mindenáron megakadályozza a humanitárius munka politizálódását, ezen törekvését utódjának is örökül hagyta.

Nevéhez fűződik a mozgalom kiterjesztésének egyik mérföldköve. 1992-ben tett javaslatot arra, hogy a vörös kereszt és a vörös félhold mellett olyan szimbólumot is használjon a mozgalom, amely mentes valamennyi nemzeti, vallási vagy politikai konnotációtól. Nézete szerint a mozgalom ezáltal a szimbólum által válhatott elérhetővé azon államok és nemzeti társaságok számára, amelyek nem tudták elfogadni a meglévő szimbólumok egyikét sem. Tárgyalások 15 évig tartó sorozata után ezt az emblémát végül vörös kristály néven fogadták el 2006-ban, a Vöröskereszt és Vörösfélhold 29. Nemzetközi Konferenciáján.

Elnöksége kezdetén 3500 személy alkotta az ICRC munkatársi körét. Sommaruga 1999-re ezt a létszámot 10.000 küldöttre gyarapította, vezetése alatt a svájci származású munkatársak mellett több nemzetből, színes háttérrel rendelkező emberek is érkeztek a szervezethez.

Élete végéig a humanitárius ügyek szolgálatában állt

Céljaitól akkor sem távolodott el, miután távozott az ICRC éléről: 2000 májusától Sommaruga töltötte be a genfi Nemzetközi Humanitárius Aknamentesítési Központ (CIDHG) elnöki posztját. Idős koráig aktív maradt, a zugi Karl Popper Alapítvány elnökeként és a budapesti Nyílt Társadalom Intézet kuratóriumának tagjaként is működött. 2002-ben a Montreux melletti Caux-ban a Változás Kezdeményezése Nemzetközi Szövetségének elnöke lett. Tagja volt a Felelős Üzleti Kezdeményezés Bizottságának is.

Cornelio Sommarugát diplomáciai és humanitárius munkájáért számos kitüntetéssel, többek között több díszdoktori címmel tüntették ki. Genfben élt, hat gyermek édesapja volt.

Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága által kiadott, magyar nyelvre lefordított nekrológot itt olvashatja el.

(Borítókép: Salvatore Di Nolfi)

The post 91 éves korában hunyt el a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának örökös elnöke appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Világszerte emberek százezrei tűnnek el vagy szakadnak el családjuktól fegyveres konfliktusok vagy más erőszakos események, természeti katasztrófák, illetve migráció miatt. Sokan soha nem kerülnek elő, és rokonaik többé nem hallanak felőlük. Ez a tragikus trend óriási méreteket ölt, hatalmas szenvedést és bizonytalanságot okozva a hátramaradottaknak.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) Központi Keresőszolgálata (Central Tracing Agency) 1870-ben jött létre. Világszerte, a Vöröskereszt és Vörösfélhold társaságok helyi keresőszolgálataival együtt azért dolgozik, hogy megvédje és visszaállítsa a fegyveres konfliktusok, migráció vagy természeti csapások miatt megszakadt családi kapcsolatokat, felkutassa és azonosítsa az eltűnt családtagokat, gondoskodjon az elhunytak méltóságának védelméről, valamint az eltűntek családtagjainak támogatásáról.

A Magyar Vöröskereszt az I. világháború óta működteti Keresőszolgálatát. Az Oroszország és Ukrajna közötti nemzetközi fegyveres konfliktus aktualitást ad a szolgálat munkájának: rendszeresen regisztrál ezzel kapcsolatos keresési kérelmeket.

Augusztus 30-a az Eltűntek Világnapja, amikor az érintett családokkal együtt emlékezünk az eltűnt hozzátartozóikra, és felhívjuk a világ figyelmét a vöröskeresztes keresőszolgálatok tevékenységének fontosságára.

Keresőszolgálatok a számok tükrében (2022. évi adatok alapján):

• Több mint 55.000 újonnan beadott keresési kérelemmel együtt 195.000 főre nőtt a világban a Vöröskereszt és Vörösfélhold társaságok által keresett személyek száma.
• A keresőszolgálatok világszerte mintegy 170.000 vöröskeresztes üzenetet kézbesítettek, és majdnem 2,5 millió telefonhívást tettek lehetővé.
• 2022-ben összesen 13.000 embert találtak meg, és csaknem 5000 embert egyesítettek családjával. Ezeket az eseteket az ICRC, a Vöröskereszt és Vörösfélhold nemzeti társaságok, és sok esetben maguk a családok oldották meg.

A Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálatának legfrissebb adatai (2023. első félév):

• Összesen 148 keresési kérelem érkezett; 87 ügy már lezárult és 60 még folyamatban van.
• Összesen 16 keresés indult az Oroszország és Ukrajna közötti nemzetközi fegyveres konfliktusban eltűnt személyek ügyében, 9 esetben még zajlik az aktív keresés.

Az orosz-ukrán nemzetközi fegyveres konfliktussal kapcsolatos keresőszolgálati tevékenységek keretében a Magyar Vöröskereszt 4 keresőszolgálati terepmunkatársa az idei év első felében 349 tereplátogatáson vett részt. Ezen látogatások célja, hogy az újonnan érkező menekülteket, valamint az őket ellátó szervezetek és intézmények munkatársait tájékoztassák a Keresőszolgálatnál elérhető szolgáltatásokról (eltűntek keresése, kommunikációs segítségnyújtás), valamint tartsák a kapcsolatot azokkal a családokkal, akik aktívan keresik rokonaikat, és biztosítsák a folyamatos információáramlást az aktív keresésekkel kapcsolatban.

A nemzetközi humanitárius jog védi az eltűnt személyeket  ̶  ideértve a fogvatartottakat is  ̶ , a nemzetközi vagy országhatárokon belüli fegyveres konfliktusok idején csakúgy, mint békeidőben. A keresésben a családok gyakran központi szerepet töltenek be, így megérdemlik a vöröskeresztes szervezetek támogatását és figyelmüket. Az államoknak és a fegyveres konfliktusban részt vevő feleknek tartaniuk kell magukat a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségükhöz, hogy megakadályozzák az emberek eltűnését, felelősséget vállaljanak az eltűntekért, és támogassák családjaikat.

Ha ön is keresi eltűnt rokonát, kérje a Magyar Vöröskereszt segítségét!
Kattintson ide a részletekért! 

The post Az Eltűntek Világnapján emlékezzünk az érintett családok eltűnt hozzátartozóira appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Takács Nóra, a Magyar Vöröskereszt önkéntese (Fotó: Szobolits Andrea)

„14 éves koromban, Gödöllőn, a gimnáziumban találkoztam először a Vöröskereszttel” ̶  meséli. „Eljött az iskolánkba a területi szervezet képviselője, és csupa érdekes programra invitált minket. Elmondta például, hogy önkéntesként részt vehetünk elsősegély-nyújtással vagy katasztrófavédelemmel kapcsolatos rendezvényeken, bemutatókon. Kedvet kaptam, hogy kipróbáljam, és el is végeztem egy elsősegély-nyújtó tanfolyamot, azután az úgynevezett imitátor-képzést is. Itt megtanultunk különféle baleseti szituációkat, sérüléseket bemutatni, ’imitálni’. Az első rendezvény, amin már imitátorkodtam, egy katasztrófavédelmi verseny volt. Később nagyon sok ilyenen részt vettem, és a legjobban a ’pánikoló ember’ szerepét szerettem eljátszani” – mondja mosolyogva.

Az ifjúsági önkénteskedés következő mérföldköve Nóra számára a Balatoni Elsősegély-nyújtó Szolgálat (a „BESZ”) volt, amelybe 16 éves kor fölött kapcsolódhatnak be a fiatalok. „Ezek 10 napos programok, első nap leutazunk, másnap egész napos képzésen veszünk részt és levizsgázunk elsősegély-nyújtásból, majd egy héten át teljesítünk szolgálatot balatoni strandokon, ahol mindannyian büszkén viseljük a vöröskeresztes egyenruhánkat: a fehér pólót, piros nadrágot és piros baseball-sapkát” – meséli.

„Eddig már négyszer voltam a Balatonon, az első két évben, mint elsősegély-nyújtó önkéntes. Szerencsére az én turnusaim alatt nem fordult elő komoly vészhelyzet, de van olyan ismerősöm, akinek a gyakorlatban is ki kellett próbálnia, amit újraélesztésből tanult a tanfolyamon” – mondja. A következő két évben Nóra a tapasztalataitait már turnusvezető-helyettesként, majd turnusvezetőként kamatoztatta. Ő koordinálta a többiek munkáját, figyelt a csapattársakra, gondoskodott róla, hogy mindenki időben elinduljon és megérkezzen a szolgálati helyére, a nap végén pedig megszervezte a játékos esti foglalkozásokat, amik összekovácsolták a napközben egymástól távol, különböző strandokon tevékenykedő csapattagokat.

(Fotó: Murvai Richard)

„A BESZ-t azért szeretjük, mert egy hét alatt akár 20-30 embert is megismerhetünk az ország minden tájáról, és sok új barátot szerezhetünk, aztán később már egy-egy vöröskeresztes versenyen vagy rendezvényen ismerősként köszöntjük egymást. Nekem az önkénteskedés a közösségről és az élményekről szól. Nagyon jó, hogy utazni is lehet, hiszen az ország minden pontján vannak vöröskeresztes programok, ahol szükség van az önkéntesek közreműködésére. 18 éves korom után többször kijutottam a Sziget Fesztiválra is, ahol a Magyar Vöröskereszt sátrában elsősegély-nyújtó és újraélesztési bemutatókat tartottunk, és voltak drogprevenciós programok is” – mondja.

Nóra az egyetemi tanulmányai mellett is aktív önkéntes. Mostanában elfoglaltabb, mint középiskolásként, így a vizsgák, zárthelyi dolgozatok miatt kevesebb ideje jut önkénteskedni, mint korábban. Viszont arra gondot fordít, hogy a Vöröskereszt  Országos Ifjúsági Vezetőségének a munkájában részt tudjon venni. „Az a legfőbb célunk, hogy növelni tudjuk az ifjúsági önkéntesek létszámát. Járjuk az iskolákat, igyekszünk megismertetni a diákokkal a Magyar Vöröskeresztet. Szerintem minél fiatalabb korban kezd el valaki önkénteskedni, annál inkább kötődni fog a szervezethez. Én is kiskorom óta itt vagyok, itt nőttem fel. A Vöröskereszt olyan, mint egy nagy család, és én mindenkinek ajánlom a közösség és az élmények miatt, hogy csatlakozzon!”

The post Takács Nóra Edit: „A vöröskeresztes önkénteskedés nekem a közösségről és az élményekről szól” appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Horváth Zsófia, a Magyar Vöröskereszt önkéntese (Fotó: Szobolits Andrea)

„Tíz éve vagyok a Vöröskereszt önkéntese, és hat éve dolgozom kórházi ápolóként. Legjobban mindkettőben azt szeretem, hogy emberekkel foglalkozhatok” – meséli. „Nekem nem teher, hanem öröm a betegágy mellett lenni. Szeretek gondoskodni a betegekről, és beszélgetni velük. Az önkéntesség pedig egy nagyon jó szabadidős elfoglaltság. Míg mások kirándulnak, vagy átalusszák a hétvégét, én – ha csak tehetem – vöröskeresztes rendezvényeken veszek részt.”

Mindez a középiskolában kezdődött. Zsófia eredetileg nem ápoló akart lenni, hanem a virágkötészettől a fizikáig minden más érdekelte, ám a váci gimnázium, ahová a testvére példáját követve jelentkezett, épp abban az évben alakult át egészségügyi szakiskolává, amikor ő megkezdte a tanulmányait. „Végül nem bántam meg, hogy oda jártam, sőt: a gimnázium négy éve életem legjobb időszaka volt. Érettségi után egy év OKJ-s képzés következett, majd a  Semmelweis Orvostudományi Egyetem,  ahol tavaly szereztem meg az ápolói diplomámat.”

Az önkénteskedésbe is a testvérének köszönhetően csöppent bele: „A nővéremet a barátai elhívták egy iskolai vöröskeresztes rendezvényre, ahol annyira jól érezte magát, hogy legközelebb engem is magával vitt. Nagyon megtetszett a dolog, rögtön bele is vetettem magam az ifjúsági vöröskeresztes életbe, és azóta is itt vagyok. Mára olyan nekem a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete, mint a kis családom”.

(Fotó: Horváth Zsófia)

Önkénteskedés: jót tenni jó hangulatban

„Az első pár évben az összes programon ott voltam, az osztálytársaimat is beszerveztem, akit tudtam, vittem magammal. Már 14-15 évesen ott sürgölődtünk mindenütt” – emlékezik a kezdetekre. „Jók voltak a programok, sok barátot lehetett szerezni. Ráadásul a Vöröskereszttől igazolást is kaptunk, amit az iskola elfogadott, így letudhattuk a kötelező, 50 órás középiskolai önkéntes szolgálatot: jót cselekedtünk, miközben még jól is éreztük magunkat”.

Egészségügyis diákként Zsófia nagy hasznát vette az iskolában tanultaknak a Magyar Vöröskeresztnél: „Tanultunk elsősegélyt a suliban, vizsgáztunk is belőle, így tudták, hogy ha minket odatesznek újraélesztést bemutatni, akkor jól fogjuk csinálni. Imitátor társaimmal együtt nemsokára már többnapos vidéki utazásokon is részt vettünk, például amikor egy szombat-vasárnapi versenyre már pénteken elkezdtünk előkészülni. Ezeket a hétvégéket a mai napig nagyon szeretem. Amikor baleseti szimulációhoz cukorszirupból és ételfestékből művért főzünk, vagy só-liszt gyurmából műsebeket gyártunk, az olyan, mint egy valódi boszorkánykonyha, csak nagyon vidám hangulatban” – meséli nevetve.

Az elsősegély-nyújtással kapcsolatos rendezvények után Zsófia adománygyűjtésben is részt vett, majd bekapcsolódott a balatoni elsősegély-nyújtó szolgálat (BESZ) munkájába, amely nyaranta nyolc héten át, diákok bevonásával biztosít ügyeletet a Balaton-körüli strandokon.

(Fotó: Horváth Zsófia)

Programok és barátságok szerte az országban

„Amikor elkezdtem BESZ-ezni, utána már országos szinten is sok mindenkit megismertem. Építettem az önkéntesek között az ismeretségeimet, egyre több barátom lett, egyre több programba kapcsolódtam be. Lépkedtem előre a Magyar Ifjúsági Vöröskeresztnél: önkéntesből területi ifjúsági vezető lettem, azután két évig, a régiós területi felosztás megszűnéséig közép-magyarországi régiós ifjúsági vezető is voltam.”

A Magyar Vöröskereszt évről évre pályázik, hogy egy információs sátorral jelen lehessen a budapesti Sziget Fesztiválon, az úgynevezett „Civil faluban”. Hagyomány, hogy a sátrat a 18 évesnél idősebb ifi önkéntesek töltik meg programokkal. Zsófia is többször megfordult már itt: „Az a célunk, hogy megismertessük a látogatókkal a Vöröskereszt munkáját. Sokat beszélgetünk, és játékos elsősegély-ismereti teszteket töltetünk ki velük. Emellett, szükség esetén elsősegélyben részesítjük a fesztiválozókat addig, amíg a Sziget egészségügyi csapata odaér, vagy a mentők kiérkeznek. Az, hogy egy önkéntes egész nap kint lehet egy ilyen nagy eseményen, a legnagyobb jutalom az éves munka után.”

Zsófia egyik erőssége a toborzás és a szervezetépítés. „Engem sokan csak Fejvadásznak hívnak” – mondja mosolyogva, utalva arra, hogy gyakran megfordul középiskolás börzéken, és a Facebookon is folyamatosan invitálja a barátait a különféle vöröskeresztes rendezvényekre, adománygyűjtő akciókra.

„Az önkénteskedéshez a szabadidő mellett kell egyfajta személyes beállítottság  is: kell az, hogy menni akarj, tenni akarj, és csinálni akarj valami jót” – vélekedik. „Jó tudni, hogy  viszonylag kevés munkával milyen nagy dolgokat vihetünk véghez. Például egy karácsonyi, áruházi élelmiszer-gyűjtés nekünk csak fél nap, de lehet, hogy egy családnak  bearanyozzuk az ünnepét, mert kerül étel az asztalukra. Az pedig, hogy eközben mi, önkéntesek jó kapcsolatokat építhetünk, és életre szóló barátságokat köthetünk, nekünk is igazi ajándék!”

The post Horváth Zsófia: „Kell az, hogy menni akarj, tenni akarj, és csinálni akarj valami jót” appeared first on Magyar Vöröskereszt.

Kelemen Melinda, a Magyar Vöröskereszt önkéntese (Fotó: Szobolits Andrea)

„A Magyar Vöröskereszt egy nagy múltú és nagy hírű szervezet, nekem egyfajta stabilitást ad, hogy már 30 éve önkénteskedem itt. A munkám miatt sokat voltam és vagyok külföldön, és már több éve szabadúszóként otthonról dolgozom, így az önkénteskedés számomra egy plusz társas közeget is biztosít. Fontosnak tartom, hogy hasznosnak érezzem azt, amivel foglalkozom, és emberek legyenek körülöttem, ide értve azokat, akiken segítünk, és a többi önkéntest is” – mondja.

Sok más önkénteshez hasonlóan Melinda is középiskolásként került kapcsolatba a Magyar Vöröskereszttel. „Egészségügyi szakközépiskolába jártam, és akkoriban az volt a szokás, hogy az egészségügyis diákok mind beléptek a Vöröskeresztbe. Én is csatlakoztam, és a diáktársaimmal együtt jártam kórházakba, nyugdíjasotthonokba önkénteskedni” – emlékezik a kezdetekre.

„Hamarosan olyan szerencsém volt, hogy engem választottak ki, hogy egy nemzetközi ifjúsági találkozón képviseljem a Magyar Ifjúsági Vöröskeresztet. Tizenhat évesen kiutazhattam Ausztriába, ahol egy gyönyörű tónál egy többnapos táborban Európa szinte minden országából érkezett fiatalokkal találkozhattam. Kitárult előttem a világ: nagyon sok érzékenyítő előadás volt ott különféle témákról, amikről akkoriban és úgy, itthon  még nem hallottam” – mondja.

Melinda az évek során önkéntes véradóként is aktív volt, emellett rendszeresen részt vett a karácsonyi „Mikulásgyár” adománygyűjtő kampányokban, és baleseti imitátorként is tevékenykedett. „Ez azt jelentette, hogy a megfelelő tanfolyam elvégzése után közreműködhettem elsősegély-nyújtással és katasztrófavédelemmel kapcsolatos szimulációkban. Bemutattuk, élethűen imitáltuk a különféle sérüléseket, baleseteket. Volt például olyan rendezvény, amikor éjszaka lemehettünk egy lezárt, üres metróállomásra, és ott zajlott a katasztrófavédelmi gyakorlat. Emlékszem, én imitáltam a metróbaleset egyik fejsérüléses áldozatát. Több ilyenen részt vettem, ezek mindig izgalmas események voltak” – meséli.

(Fotó: Kelemen Melinda)

A Covid-világjárvány idején Melinda telefonos diszpécserként segítette a szűrővizsgálatok megszervezését. Akkoriban a betegek tesztelését az Országos Mentőszolgálat végezte, a Magyar Vöröskereszt önkéntesei pedig segítettek a rengeteg telefonos időpontegyeztetésben. Melinda teljes két évig, akár heti egy vagy több alkalommal is bejárt a diszpécserközpontba. „Különös érzés volt, hogy mi  akkor is kimehettünk az utcára, amikor a legtöbb emberre kijárási tilalom vonatkozott. Nekünk viszont igazolásunk volt arról, hogy a járványhoz kapcsolódó önkéntes munkát végzünk, és tömegközlekedési szabadjegyet is kaptunk, amivel bárhova utazhattunk az országon belül”.

A Magyar Vöröskereszt az első pillanattól kiveszi a részét az Ukrajnából érkező menekültek ellátásában, amelybe Melinda is bekapcsolódott. „Jelenleg is járok havi egy-két alkalommal a budapesti BOK Sportcsarnokba, ahová, bár kisebb létszámban, de még mindig érkeznek határmenti családok Ukrajnából. Teát, kávét, levest vagy szendvicset osztunk nekik, beszélgetünk velük. Záhonyban is voltam korábban pár napig, ahol a határnál a Vöröskereszt egészségügyi pontján fogadtuk az újonnan érkezőket. Itt voltak szívszorító  pillanatok, például találkoztunk kisgyerekes anyukákkal, akik a határ innenső oldalán aggódva várták, hogy mikor érkezik meg a férjük, vagy a családjuk többi tagja.”

A Magyar Vöröskereszt egyik legrégebbi önkénteseként Melinda így összegzi tapasztalatait: „Önkéntesnek lenni egyrészt kikapcsolódás, másrészt folyamatos fejlődési lehetőséget jelent. Változatos helyzetekben kell helyt állni, szerteágazó készségeket kell alkalmazni. Mindehhez pedig biztos hátteret ad a Magyar Vöröskereszt, amely egy nagyon befogadó és sokszínű szervezet, tele értékes és érdekes emberekkel.”

The post Kelemen Melinda: „A Magyar Vöröskereszt egy nagyon befogadó és sokszínű szervezet” appeared first on Magyar Vöröskereszt.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) budapesti regionális küldöttségének munkatársai április 16-án vasárnap, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján részt vesznek az Élet Menetén abból az alkalomból, hogy idén 120 éve született Friedrich Born, a Világ Népeinek Igaza, aki 1944-ben a Nemzetközi Vöröskereszt magyarországi küldötteként embereket mentett.

Más embermentők erőfeszítéseihez csatlakozva, Friedrich Born vezetésével a Vöröskereszt 15 000 embert mentett meg Budapesten, köztük 7 000 zsidó gyermeket, akik a vöröskeresztes menlevelek segítségével  menekültek meg a deportálástól, illetve a Vöröskereszt védelme alatt álló házakban élték túl a vészkorszakot. Friedrich Born helytállásának elismeréseként a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet 1987-ben, posztumusz a Világ Népeinek Igaza címet adományozta neki.

Az ICRC részvétele az idei Élet Menetén a szervezet alapításának 160. évfordulójával is egybeesik.

„Az alapítása óta eltelt 160 évben a Nemzetközi Vöröskeresztnek mindig is az volt a küldetése, hogy védelmezze az embereket, és csökkentse szenvedéseiket fegyveres konfliktusok és más vészhelyzetek idején. Ezt cselekedte egykori budapesti küldöttünk, Friedrich Born 1944-ben, és ezt tesszük ma is, amikor a világ legkülönbözőbb, fegyveres konfliktusoktól sújtott térségeiben élő embereket védelmezzük” – mondta Denise Duran, az ICRC budapesti regionális küldöttségének vezetője.  

Az ICRC pártatlan, semleges és független szervezet, amelynek kizárólagos humanitárius küldetése, hogy védelmezze a fegyveres konfliktusok áldozatainak életét és méltóságát, valamint segítséget nyújtson nekik. A szervezet először a II. Világháború idején tevékenykedett Magyarországon, majd 2022-ben regionális irodát nyitott Budapesten. A regionális küldöttség fő feladata az ICRC ukrajnai tevékenységeinek támogatása Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia területén.

Illusztráció: ICRC

The post Az ICRC részt vesz az idei Élet Menetén appeared first on Magyar Vöröskereszt.

December 3-án, az Ifjúsági Konferenciával kezdődött a Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Szövetségének (IFRC) négyévente megrendezésre kerülő közgyűlése. A rendezvénysorozat a legnagyobb horderejű esemény a nemzetközi mozgalom életében, 2019-ben pedig az ifjúsági szervezetek számára is mérföldkőnek számít, hiszen idén először az Ifjúsági Bizottság tagjait kizárólag az ifjúsági küldöttek fogják megválasztani.

Az üléseken 187 ország Vöröskereszt és Vörösfélhold nemzeti társasága, a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC), a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) a Genfi egyezmények részes államainak képviselői – közöttük a magyar kormányzati delegáció is – részt vettek.

A Magyar Vöröskereszt részéről jelen van Dr. Göndöcs Zsigmond, a Magyar Vöröskereszt elnöke, Dr. Fodor Antalné a Magyar Vöröskereszt alelnöke, Kardos István a Magyar Vöröskereszt főizgatója, Nagy Gábor a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese, Szél Alice nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető, Szabó Rozália menekültügyi projekt koordinátor, valamint az ifjúság képviseletében Beda Balázs, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt alelnöke.

A Magyar Vöröskereszt delegációja (balról jobbra): Szabó Rozália, Nagy Gábor, Szél Alice, Kardos István, Dr. Fodor Antalné, Dr. Göndöcs Zsigmond, Beda Balázs

A kongresszus  összehozza a világ legnagyobb és legrégebb óta működő humanitárius hálózatát, a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalmat, amelyet a 190 nemzeti Vöröskereszt és Vörösfélhold társaság, a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC), a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) valamint az 1949-es genfi egyezményt aláíró országok képviselői alkotnak.

A három különálló rendezvényből álló kongresszus hozzájárul a mozgalom erejének és egységének erősítéséhez. A világszerte több mint egymillió tagot és 14 millió önkéntest tömörítő mozgalom küldetése, hogy segítse az egyének és a közösségek ellenállóképességét a katasztrófahelyzetek és egyéb vészhelyzetek kezelése során.

Az idei közgyűlést az Ifjúsági Fórum előzte meg, ahová a világ több mint 80 országából érkeztek ifjúsági küldöttek, hogy értékeljék az elmúlt 4 év régiójukban végzett munkáját. A Fórum európai regionális ifjúsági értekezletének során három munkacsoport – a humanitárius oktatás, a migráció, valamint a mentális egészség és jóllét munkacsoport – mutatta be tevékenységeit és az elmúlt időszakban elért eredményeit. Az Európai Ifjúsági Koordináló Bizottság ezen felül bejelentette törekvéseit egy klímakrízis munkacsoport létrehozására és felhívta a figyelmet arra is, hogy a munkacsoportokba továbbra is várják az angolul beszélő és a témák iránt érdeklődő fiatalok jelentkezését.

Beda Balázs, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt alelnöke bemutatja a szervezet 2019-es Erasmus+ csereprogramjait

A svájci találkozón az alábbi események kerülnek megrendezésre:

1. A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Szövetségének 22. közgyűlése (22^nd Session of the General Assembly of the International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies) – 2019 december 5-7.
   
2. A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalom küldöttjeinek tanácsa (Council of Delegates) – 2019. december 8.
3. 33. Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Konferencia. (International Conference of the Red Cross and Red Crescent) – 2019. december 9-12.
   

Dr. Göndöcs Zsigmond, a magyar delegáció vezetője

A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Szövetségének 22. közgyűlése

A 22. közgyűlés 2019. december 5. és 7. között zajlik. A közgyűlés a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Szövetségének legfelsőbb döntéshozó szerve. Kétévente a nemzeti társaságok vezetői összegyűlnek, hogy megvitassák a legsürgetőbb humanitárius témákat, megvizsgálják és megoldást találjanak a működés során megoldandó nehézségekre, és meghatározzák az IFRC stratégiáját és szabályozó elveit.

A közgyűlésen kizárólag az IFRC tagjai vehetnek részt, melyek közé tartozik minden nemzeti Vöröskereszt és Vörösfélhold társaság. Minden delegáció egy, a többiekével egyenértékű szavazattal rendelkezik a közgyűlésben.

A háromnapos rendezvény napirendi pontjai között szerepel két új nemzeti társaság felvétele, a 2030-as stratégia (Strategy 2030) megvitatása, valamint az Ifjúsági Bizottság tagjainak megválasztása, az ifjúsági küldöttek által.

A közgyűlés kezdetén, a névsorolvasást követően két új nemzeti társaság, – Marshall-szigetek és Bhután – is csatlakozhatott a Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzeti Társaságok Szövetségéhez, mely immáron 192 ország szervezetét tömöríti.

A frissen csatlakozott Bhutáni Vöröskereszt

A Magyar Vöröskereszt delegációja a közgyűlés keretein belül részt vett az európai országok számára szervezett regionális találkozón is. A Közgyűlésen módosításra került a Mozgalom Alkotmánya, megválasztásra kerültek az Állandó Bizottság tagjai (amely testület koordinálja a munkát két Nemzetközi Konferencia között) emellett számos határozat és közös kötelezettségvállalás történt első sorban a nemzetközi humanitárius jog területén.

A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalom küldöttjeinek tanácsa

A Federáció (IFRC), az immáron 192 nemzeti társaság és az ICRC képviselőiből álló, két évente ülésező Küldöttek Tanácsa értekezletén a delegációk megtárgyalják a mozgalomra és a humanitárius akciókra vonatkozó megoldási javaslatokat. Megegyeznek és döntenek a fejlesztésekről, mechanizmusokról. A szigorú műveleti átvilágítás biztosítja a hatékony és összehangolt kommunikációt és az erőforrások mozgósítását, ezzel lehetővé téve, hogy a mozgalom továbbra is sikeresen reagáljon nagyobb léptékű vészhelyzetekre, előre felkészüljön jövőbeni humanitárius kihívásokra és az érintett közösségekre gyakorolt hatásaira.

Vasárnap elkezdődött a Küldöttek Tanácsa, ahol a Federáció nemzeti társaságai és a Nemzetközi Bizottság közösen ülésezik. A Nemzetközi Bizottság elnöke megtartotta megnyitó beszédét. Az esemény egyik legfontosabb momentuma, hogy itt kerül megválasztásra a Mozgalom Állandó Bizottsága.

A Közgyűlésen módosításra került a Mozgalom Alkotmánya, megválasztásra kerültek az Állandó Bizottság tagjai (ez a testület koordinálja a munkát két Nemzetközi Konferencia között) emellett számos határozat és közös kötelezettségvállalás történt első sorban a nemzetközi humanitárius jog területén. Megújításra kerültek a legfontosabb tisztségek: Jagan Chapagain lesz az IFRC következő főtitkára, aki 2020. február 1-től, váltja elődjét, Elhadj As Sy-t. A megbízatása 4 évre szól. Az új főtitkár már több mint 25 éve dolgozik a szervezetnek, legutóbb az IFRC főtitkár-helyettese volt.

Az Ifjúsági Bizottság élére újraválasztották Bas Van Rossum korábbi elnököt és a Bizottság tagjait a négy régióból: Jonas Peter Maheto (Tanzánia), Aimé Gilbert Mbonda Noula (Kamerun), Silvia Patricia Gélvez Delgado (Kolumbia), Francisca Milena Chacón Retana (Costa Rica), Shi Jin Chew (Malajzia), Miriana Bader (Libanon), Maryna Kozhedub (Ukrajna), Vera Carlbaum Wrennmark (Svédország).

33. Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Konferencia

A Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Konferenciája egy egyedülálló fórum. Ez az egyetlen, államokat összehozó találkozó, melyet nem kormányzati szervek hívnak életre. A Konferencián a Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom által javasolt kihívásokat tárgyalják meg a világ kormányaival, együtt hozzák meg a legsürgetőbb humanitárius kérdésekben a szükséges döntéseket.

A Konferencián hozott döntések hatással vannak a globális humanitárius vitákra, új irányvonalat határoznak meg, és a múltban olyan nemzetközi törvények létrejöttéhez járultak hozzá, mint a háborús törvények és a taposóaknák használatának betiltása. Az elmúlt években olyan témák kerültek még szóba, mint a nem részrehajló egészségügyi ellátást veszélyeztető fenyegetések, a katasztrófaelhárításra vonatkozó jogi keretrendszer megerősítése és a katasztrófakockázat csökkentése.

A 2019-es napirendi pontok

Az idei konferencia főbb témái a következők:

• A klímaváltozás humanitárius következményei
• A Nemzetközi Humanitárius Jog jövője
• A humanitárius akciókba vetett bizalom csökkenésének kihatásai
• A humanitárius válságok következtében fellépő komoly mentális egészségügyi problémák, melyekről ritkán esik szó
• A globális járványkészültség megerősítésének igénye
• A kizárólag humanitárius célból gyűjtött adatok védelme

Hétfőn kezdetét vette Mozgalom Nemzetközi Konferenciája, ahol a Genfi egyezményeket elfogadó államok képviselői az egyes nemzeti társaságokkal és a vöröskereszt nemzetközi bizottságával együtt fogalmaznak meg vállalásokat és határozatokat.

A magyar küldöttség a konferencián.

Fotók: Kardos István és IFRC

The post Genfben zajlott a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Közgyűlése appeared first on Magyar Vöröskereszt.