A Keresőszolgálat története

Az I. világháború

A Magyar Vöröskereszt az I. világháború óta működteti Keresőszolgálatát. A kezdetben Tudósító Iroda, majd Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatal néven működő szolgálat ekkor kétszáz önkéntest foglalkoztatott, és az alábbi tevékenységekkel segítette a bajbajutottakat:

  • Üzeneteket közvetített a hadba vonult katonák és a hátországban maradt hozzátartozók között.
  • Az aggódó családtagok kérésének eleget téve, rendszeresen tudakozódott a hadba vonult csapattestek parancsnokságánál a magukról életjelet nem adó katonák felől.
  • Megpróbált információkat szerezni a hadifogságba esettekről, illetve családi üzeneteket, csomagot és pénzt küldeni számukra.
  • Bekérte a kórházaktól a sebesültek névsorát, hogy tájékoztathassák az érdeklődő hozzátartozókat.
  • Külön részleg foglalkozott a harctérről hazatérő kórházvonatok fogadásával
A két világháború között

Ebben az időszakban a szolgálat új elnevezése Hadifogoly Segítő és Tudakozó Hivatal lett. Legfőbb feladataként az I. világháború idején haza nem tért, eltűnt hozzátartozók sorsának kiderítésében segítette a családokat.

A szolgálat a harmincas években már egy esetleges következő háború során felmerülő feladatokra készült. Az 1929-es Genfi Egyezménynek megfelelően létrehozott 1936. XXX. Törvény kimondta, hogy a hadifoglyok, internáltak, túszok hollétének megállapítása, sorsuk könnyítése, a hozzátartozóikkal folytatott postaforgalom bonyolítása, valamint a pénz- és szeretetadományok közvetítése a Magyar Vöröskereszt Hadifogoly Segítő és Tudakozó Hivatala útján történik.

A II. világháború

A világháború következtében előállt humanitárius katasztrófa a Magyar Vöröskereszt számára már az 1941-es belépés előtt komoly feladatokat adott:

  • Már a háború kitörését követően 140 000 lengyel menekült özönlött az országba. A Magyar Vöröskereszt egy önálló osztályt állított fel, amely kizárólag a lengyel menekültek és családjaik közötti üzenetközvetítéssel, illetve a lengyel családtagoktól érkezett keresési kérelmek megválaszolásával foglalkozott. Az osztály együttműködött a Lengyel Vöröskereszttel, amely helyi irodát nyitott Budapesten, miközben a Magyar Vöröskereszt Varsóban és Lembergben hozott létre képviseletet.
  • A Magyar Vöröskereszt a francia, belga és olasz menekülteknek is segítséget nyújtott. (A német megszállás után a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága vette át a menekültek védelmét.)
  • A korábbi fegyveres konfliktusokhoz képest új kihívást jelentett, hogy jelentősen megnövekedett a civil áldozatok aránya: deportáltak, internáltak, nagyszámú eltűnt gyermek keresése.
  • A Magyar Vöröskereszt szorosan együttműködött a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) genfi székhelyű Központi Hadifogoly Irodájával. A Központi Irodán keresztül az egyes országok – köztük Magyarország – Vöröskereszt-társaságainak közreműködésével a hadifoglyok és családtagjaik összesen 120 millió üzenetet váltottak, továbbá 23 millió családi üzenetet továbbított a hálózat a különböző országokban tartózkodó civil családtagok között. A továbbított csomagok száma elérte a 36 milliót.
A II. világháborútól napjainkig

A háború befejeztével természetesen nem ért véget a háborúban eltűntek sorsának kutatása, az egymástól elszakadt családtagok keresése. Még hatvan év elmúltával is évente 300-400 család fordul a Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálatához, a háború során eltűnt vagy tőle elszakadt családtagja sorsának kutatását kérve. A világháború végétől napjainkig terjedő időszakban a Keresőszolgálat a következő tevékenységeket végezte, illetve végzi ma is:

  • Kutatja a keleti fronton eltűnt katonák és munkaszolgálatosok, a náci koncentrációs táborokba került vagy a világ más tájaira sodródott civil menekültek sorsát. Igazolást szerez be az internáltakról, deportáltakról, hadifoglyokról.
  • A Vöröskereszt szellemének és alapelveinek megfelelően mai napig nagy energiákat fordít a hazánk területén elesett szovjet és német katonák nyugvóhelyeinek felkutatására.
  • Az 1956-os események következtében magyar családok ezrei szakadtak szét. Az emigránsok a világ szinte valamennyi kontinensére szétszóródtak. A Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálata a hatvanas években évi 6-7 ezer ’56-os menekült és családtagjai között teremtett újra kapcsolatot, és még ma is évi több száz ilyen keresési ügy van folyamatban, sok esetben a kivándoroltak második-harmadik generációjának kezdeményezésére.
  • 1989-ben a Magyar Vöröskereszt a romániai forradalom menekültjeinek segített a családtagokkal történő kapcsolattartásban, és segédkezett a továbbutazáshoz szükséges vöröskeresztes úti okmányok beszerzésében.
  • A rendszerváltás után megnyíltak a Keresőszolgálat számára a volt szovjet levéltárak, ami mérföldkövet jelentett a II. világháborúban eltűnt, hadifogságban meghalt tízezrek sorsának tisztázásában. A névsorok megérkezésének hírére a kilencvenes évek elején – a kárpótlási törvényekkel összefüggésben – több mint húszezer család fordult a Keresőszolgálathoz segítségért.
  • A délszláv háborúk idején ismét menekültek özönlöttek az országba, akiknek otthon maradt vagy más országba került családtagjaik irányában a Keresőszolgálat tizennyolcezer üzenetet közvetített a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának a segítségével.
  • A Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálata jelenleg évente átlagosan ezerötszáz keresési kérelmet kap. Ezek többsége még mindig a II. világháborúval és az ’56-os eseményekkel, kisebb hányada pedig a jelenlegi háborúk elől országunkba menekülőkkel áll összefüggésben. A Keresőszolgálat ezen kívül évente több száz olyan keresési kérelemmel foglalkozik, amelyek nem háborús eseményekhez kapcsolódnak, ám humanitárius megfontolásból indokolttá teszik a Vöröskereszt segítségét.

Nyelv

X