Mit ajánlanál, hogy csökkenjen a kockázat? Íme, itt vannak a válaszok és a lehetőség egy videópályázat keretében!

Tudtad, hogy, aki dohányzik, elhízott, nem sportol, helytelenül táplálkozik vagy esetleg stresszes, annak évről évre nagyobb az esélye arra, hogy rákos legyen?

Ismersz olyasvalakit a családodban, környezetedben, akire ráillenek a fentiek?

Mit mondanál neki? Hogyan ösztönöznéd életmódváltásra?

Most van öt perced. Mondd el, filmezd le, hogyan és min érdemes változtatni, hogy a rák kockázata a minimálisra csökkenjen. A filmekhez nincs műfaji megkötöttség, lehet fikciós vagy dokumentum, az alkotások legfeljebb 5 percesek lehetnek. Maximum 4 fős csapatok jelentkezését várjuk, ha részt vennél egyedül vagy csapattal küldj e-mailt a videopalyazat@egeszseg.hu címre. A válaszlevelünkben sok hasznos információt kapsz majd a rákbetegségről, a megelőzésről, a rák kockázatának a csökkentéséről.

A kész filmet küldd el március 25-ig fájlküldővel a videopalyzat@egeszseg.hu címre, a tárgyba írd bele a filmed címét.

A filmeket szakmai zsűri és a közönség értékeli. A két nyertes az Adidas Magyarország sportcsomagját kapja ajándékba. A filmekre 2015. március 28. és 2015. április 8. között lehet szavazni a pályázat hivatalos Facebook oldalán.

A pályázatot az Országos Egészségfejlesztési Intézet Egészségkommunikációs Központja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal közösen a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt együttműködésével és az Adidas Magyarország támogatásával írja ki.

Hogyan csökkenthető a rák kialakulásának kockázata?

1. Élj dohányfüst-mentesen!

A dohányzás káros hatásai:

A dohányzás egészségkárosító hatásai szerteágazóak. Dohányzás hatására jelentősen fokozódik a szív és érrendszerei megbetegedések (például a magasvérnyomás, az érelmeszesedés, a trombózis, a szívinfarktus, az agyvérzés, az agyi érelzáródás), egyes daganatok (tüdőrák, szájüregi daganatok, gégerák, nyelőcsőrák és hólyagrák) és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (továbbiakban: COPD) kockázata. Szerepet játszik a dohányzás a csontritkulás, a szürke hályog, a macula lutea (sárgafolt) degeneráció kialakulásában is. A dohányzás jelentős szövődménye a termékenység csökkenése és az impotencia. A várandós anyák dohányzása nemcsak az anya, hanem a magzat egészségét, életkilátásait is rontja.

A dohánytermékből származó füst kétharmadát nem is a dohányos nem szívja be. A füst egyenesen a környezetbe kerül, ahol a nemdohányzók szervezetét (passzív dohányosok) ugyanúgy károsítja, mint a dohányzókét. Ma már bizonyított, hogy a passzív dohányzás is okozhat tüdőrákot, szív-érrendszeri betegségeket. A passzív dohányzás hatására véralvadási zavarok jelentkezhetnek és tönkremehet az erek rugalmassága.

Leszokás:

A dohányzás abbahagyása már 24 órával később érezteti jótékony hatását, ekkor már megkezdődik a hörgők regenerációja. A leszokást követően változó mértékben és más-más idő elteltével, de egyértelműen csökken az egyes egészségkárosodások kockázata. 72 óra elteltével érezhetően könnyebbé válik a légzés, fél év elteltével mérséklődik a köhögés és a nehézlégzés. A szívinfarktus kockázata már egy év elteltével feleződik, és öt év elteltével közelíti a nemdohányzók kockázatát. A tüdőrák esetében a feleződés ideje öt év és tíz-tizenöt év alatt közelíti meg a soha nem dohányzók kockázatát.

Mit tehetsz, ha valaki hozzád fordul segítségért, mert szeretne leszokni a dohányzásról? Könnyen előfordulhat, hogy valamelyik családtagod, például a szüleid dohányoznak. Próbáld őket meggyőzni arról, hogy akár sok év, évtized dohányzás után is van lehetőség a leszokásra és az mindenképpen előnyökkel jár. A másik fontos dolog, hogy mutass példát! Ha te magad is füstölögsz, nehéz lesz kisebb testvéreidet, barátaidat meggyőzni arról, hogy ezt ne tegyék.

További információk:

http://www.cikiacigi.hu

http://www.egeszseg.hu/

Ingyenesen hívható leszokási telefonos szolgáltatás: 06-80-44-20-44

2. Tartsd egészségesen a súlyod!

Testtömeg:

A túlzott energiabevitel a daganatok kialakulásának jelentős kockázati tényezője. Természetesen az energiabevitel (étkezés) nem lehet a fizikai aktivitástól külön választani. A két életmódelem összhangja nagyon fontos, hiszen a fokozott fizikai aktivitásnak, például a sportnak nagyobb az energiaigénye, de a nagyobb energiabevitel csak bizonyos szintig és ideig folytatódhat, kompenzálható fizikai aktivitással. A szervezet tényleges energiaigénye függ a nemtől, öröklött adottságoktól, életmódtól (táplálkozás, fizikai aktivitás, lelki egészség). Törekedjünk arra, hogy a mért testsúly, a testtömeg-index (BMI) illetve derék-körfogat értéke (testösszetételi paraméterei) normális, optimális tartományban legyen. A normál testtömeg elérése és megtartása érdekében érdemes csökkenti mennyiség és gyakoriság szempontjából a magas zsír és cukortartalmú ételek, italok fogyasztását, ide sorolva a cukros üdítőitalokat is.

3. Mozogj minden nap, ne ülj sokat!

A legfrissebb felmérések szerint a rendszeres mozgás hiánya, az ülő életmód közvetve legalább annyi egészségkárosodást és halálozást okoz, mint a legismertebb halálokok, a szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatos megbetegedések, diabétesz, stb.

Az elmúlt évtizedekben a modernizálódás egyik hatására az emberek elkényelmesedtek. Ennek legszembeötlőbb tünete a túlsúly, rosszabb esetben a súlyos elhízás. Ez alaposan csökkenti edzettségi állapotot és ellenálló képességet, így könnyen vezethet akár súlyos betegségek kialakulásához.

Bár a kényelmességből kilépni nem könnyű, némi akaraterővel, kitartással és néhány egyszerű változtatással rövid idő alatt eredményeket lehet elérni és motivációt szerezni a folytatáshoz, a heti legalább háromszori sportoláshoz.

Munkába, iskolába menet vagy bevásárláskor érdemes minél többet gyalog megtenni, 1-2 megállóra egyébként sem érdemes felszállni a buszra, villamosra. A rokonokkal, barátokkal szervezett közös programok között rendszeresen legyen kirándulás vagy séta a városban. Néhány emeletért nem érdemes liftbe szállni, a lépcsőzés erősíti a keringési rendszert.

A rendszeres mozgás nem csak a fizikai állapotnak, a fittségnek tesz jót vagy a betegségek elkerülésében segít, hanem remek kikapcsolódás és jókedv forrása is lehet.

4. Egyél sok zöldséget, gyümölcsöt és magvakat!

Az élelmi rostok daganat megelőző hatása bizonyított. A rostok a felületükön megköthetnek rákkeltő molekulákat. A rostok miatt széklet mennyisége megnövekszik, ezért a bélmozgás felgyorsul, a széklet kevesebb időt tölt a vastagbélben, így rövidül a rákkeltő anyagokkal szembeni kitettség ideje. A legnagyobb élelmi rost források a zöldségek, gyümölcsök, teljes őrlésű gabonafélék, illetve a hüvelyesek. Számos növényi eredetű anyag kifejezetten daganatellenes, vagy daganatmegelőző hatású. Például: karotinoidok – sárgarépa; fenol savak – bogyós gyümölcsök; flavonoidok – vöröshagyma; glukozinolátopk – brokkoli és más keresztesvirágzatúak stb.

5. Tartózkodj a kalóriadús ételektől, cukros ételektől!

típusú zsírsavak eltérő hatást fejtenek ki. A telítetett zsírsavaknak – zömében állati eredetű zsírok, de a kókusznak, illetve pálmazsírnak is jelentős a telített zsírsavtartalma – kockázatemelő hatása van. Viszont a telítetlen zsírsavaknak, illetve a telítetlen zsírsavak – omega 6 és omega 3 – megfelelő arányának védő hatása van. Ennek érdekében érdemes növelni az omega 3-ban gazdag élelmiszerek fogyasztását, ilyenek például tengeri halak (lazac, hering, tonhal, tőkehal, lepényhal, makréla), a hazai halfélék (a busa, pisztráng, kecsege), egyes növényi olajok és az olajos magvak (lenmagolaj, repceolaj, dióolaj, dió, mandula, tökmag).

6. Óvatosan a vörös húsokkal, a sós ételekkel!

Húsok:

Elsősorban a vörös húsok fogyasztása (sertés, marha, bárány, kecske) és több daganat kockázata között egyértelmű, pozitív összefüggés van (legerősebb a vastag- és végbéldaganatokra vonatkozóan). Ez több tényezőből adódik, többek közt nagy zsír-, illetve telített zsírtartalomból, a húskészítményekben található nitrát-tartalomból, illetve a mioglobin* koncentrációból. A vörös és fehér húsok (szárnyasok) közötti különbség elsősorban az eltérő zsírtartalomban, zsírsavösszetételben, illetve a vörös húsokban lévő nagyobb mioglobinkoncentrációban rejlik.

*A húsok színéért a bennük lévő mioglobin, egy izmot felépítő fehérje a felelős. A vörös húsok vastartalma jelentős, és ez igaz magára a mioglobinra is. A vöröshús speciális kötésben levő vastartalma (hem-vas) állhat a háttérben, amely elősegítheti olyan vegyületek kialakulását, amelyek aztán a daganatkeletkezésben játszanak szerepet.

Só:

A nagy nátrium bevitel nemcsak a magas vérnyomás és a koszorúér-betegségek rizikóját, hanem egyes daganatok kockázatát is emeli. Több vizsgálat is talált összefüggést az alacsony káliumbevitel (K) és a fokozott daganat rizikó között, tehát a kálium (zömében zöldségekben, gyümölcsökben) bevitelnek védő hatása van. A só bevitel mérsékelhető az utólagos sózás és a magas sótartalmú élelmiszerek mellőzésével. Ételkészítésnél a megszokottnál kisebb mértékű sózás mellett érdemes kihasználni a zöldségfélék, gyümölcsök természetes ízesítő hatását, illetve zöld és száraz fűszerek széles választékát.

7. Kerüld az alkoholfogyasztást!

Az alkohol sejtméreg, károsítja a szerveket, az ideg- és agysejteket, elősegíti a magas vérnyomás és a szívritmuszavarok kialakulását, véralvadási zavarokhoz, hasnyálmirigy gyulladáshoz, májkárosodáshoz, gyomorfekélyhez, érzészavarhoz, személyiségzavarokhoz, akár szellemi képességek hanyatlásához, férfiaknál a szexuális teljesítő képesség csökkenéséhez, nőknél terhesség esetén fejlődési rendellenességgel születendő gyermekhez is vezethet. Az alkoholfogyasztás nagy rizikója a függőség kialakulása. A rendszeres alkoholfogyasztás pedig alkoholfüggőséghez vezethet.

Az ajak-, szájüregi- és garatrák keletkezésében az alkoholfogyasztás és a dohányzás bizonyított kockázati tényező, ahogyan a nyelőcső daganatos megbetegedései esetében szintén az alkohol-fogyasztás (különösen a tömény italoké) az egyik legfontosabb oki tényező. De ebben a betegségtípusban is ismert a dohányzás szerepe. A máj és májon belüli epeutak rosszindulatú megbetegedéseinek hátterében a leggyakoribb ok az alkoholos májcirrózis, illetve a vírusos májgyulladás (B és C) miatt kialakuló májzsugor. Hazánkban a magas májrák halálozás elsősorban az alkoholfogyasztás következménye. De a hasnyálmirigy-daganatoknak is oki tényezője a túlzott alkohol-fogyasztás. Az emlőrák kockázati tényezői között az alkohol-fogyasztás is szerepel. Nem könnyű ugyanakkor az alkohol szerepét pontosan azonosítani, számos más tényező (pl. szülések időpontja, szoptatás, családi halmozódás stb.) szintén kockázati tényezője az emlőráknak.

8. A napozással legyél óvatos!

A napsugárzásnak való kitettség a legfontosabb ok a melanoma kialakulásban. A melanoma a bőr pigmenttermelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganatos betegség. Az anyajegyek vizsgálatakor az úgynevezett „ABCD” szabály segít felismerni a melanómát.

  • A – Asymmetry (aszimmetria): nem kerek vagy ovális
  • B – Border (határ): szabálytalan vagy nem éles
  • C – Colour (szín): nem egyenletes szín
  • D – Diameter (átmérő): 5 mm-nél nagyobb

Ha változik az anyajegy színe, mérete, alakja, felülete, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni!

A bőrrák kockázata nagyobb azoknál, akiknek több alkalommal volt napégése különösen gyermek és ifjúkorban. A rosszindulatú bőrdaganat nagyobb eséllyel alakulhat ki azoknál, akik túlzásba viszik a szoláriumozást, hasonló betegség már volt a családban, akiknek világos, könnyen leégő, nem vagy alig barnuló bőrük, világos vagy vörös a hajuk, szeplősek. Kockázatot jelent a nagyszámú festékes anyajegy, amelyek különböző formájúak és méretűek, esetleg több színt tartalmaznak, és a felnőtt korra 2 centiméteresnél nagyobbra növő veleszületett anyajegy is.

A megelőzés érdekében nem szabad napozni 11 és 15 óra között, a leégéstől védő öltözetet érdemes használni (sapkát és napszemüveget is), 15-ösnél magasabb faktorszámú naptejjel kell a bőrt bekenni – akár télen is! Akinek sok anyajegye van, vagy nagyon fehér a bőre, használjon minél magasabb faktorszámú naptejet! Rendszeresen vizsgálni kell az anyajegyek állapotát! Évente egyszer hasznos bőrgyógyászati szűrésre menni.

9. Tartsd be a munkabiztonsági szabályokat!

A legújabb becslések szerint a majdnem minden tízedik daganatos megbetegedés mögött valamilyen foglalkozási ártalom következményeke lehet. A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések túlnyomó többségéért kémiai anyagok, kisebb részéért fizikai behatás – ionizáló sugárzás – és biológiai kóroki tényezők, továbbá bizonyos rákkeltő hatású munkakörülmények felelősek. A foglalkozási eredetű rosszindulatú daganatos betegségek többsége tüdő, húgyhólyag, bőr, vérképző szervek megbetegedésével jár. A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedéseket a munkavédelmi előírások betartásával meg lehet előzni. Meg kell határozni a határértékeket, ha van rákkeltő tényező annak a kockázatát meg kell szüntetni, kicserélni más módszerre, vagy be kell tiltani, amennyiben ez nem lehetséges akkor m
inimálisra kell csökkenteni a káros hatás kifejeződésének kockázatát.

10. Az anyatej véd, szoptass, ameddig csak tudsz!

Kutatások bizonyítják, hogy bizonyos esetekben a szoptatás csökkentheti az emlőrák kialakulásának kockázatát. Ennek a pontos oka egyelőre nem ismert, valószínűleg a szoptatás változtat az emlő sejtjein és ellenállóbbá teszi azokat az emlőrákhoz vezető folyamatokkal szemben. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a BRCA1 gén mutációját hordozó nőknél jelentősen csökken az emlőrák kockázata, ha legalább 12 hónapig szoptatással táplálják gyermeküket.

11. A gyerekek kapják meg a szükésges védőoltásokat!

HPV elleni védőoltás:

A méhnyakrákot a HPV (humán papillomavírus) rákkeltő típusai okozzák. A méhnyak a méh legalsó része, daganatos megbetegedése a méhnyakrák. A méhnyak hámján képződő daganatsejtek rövid idő alatt szétterjedhetnek a szervezet más részeibe is. Évente átlagosan 1490 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizáltak Magyarországon. A méhnyakrák a 15–45 éves korosztályban a második leggyakoribb daganattípus. A HPV-nek több mint száz típusa ismert. A méhnyakrákot a HPV rákkeltő típusai okozzák.

A vírussal bárki megfertőződhet. A HPV fertőzés alapvetően nemi érintkezéssel terjed. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve, akiknek több partnere van, illetve gyakorta cserélgeti őket. Az emberek fele, de akár nyolcvan százaléka is átesik valamilyen HPV-fertőzésen és a legtöbbjük nem is tud róla. Az életkor előrehaladtával nagyobb eséllyel válik tartóssá a fertőzés, így a daganat keletkezésének valószínűsége is megnő.

A HPV-vel való fertőződés, illetve a méhnyakrák kockázata csökkenthető:

  • HPV elleni védőoltással
  • rendszeres méhnyakszűréssel
  • felelősségteljes, monogám szexuális élettel

A HPV elleni védőoltás:

  • A védőoltás az immunrendszert készíti fel a leggyakoribb rákkeltő HPV-típusok által okozott fertőzések kivédésére
  • Aki oltásban részesült, már nem fertőződhet meg az oltóanyagban található HPV-típusokkal
  • A szexuális élet megkezdése előtt, 12-13 éves korban adott oltás nyújtja a leghatékonyabb védelmet a HPV-fertőzés ellen, a védettség megszerzéséhez kettő – karba beadott – oltásra van szükség
  • A beoltottakkal is előfordulhat, hogy egy kevésbé gyakori rákkeltő vírussal fertőződnek meg. ezért az oltástól függetlenül is fontos a rendszeres méhnyakszűrés!

Hepatitis B oltás:

A hepatitis B vírus a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A váladékkal, vérrel szennyezett eszközök is közvetíthetik a fertőzést.

A hepatitis B fertőzés történhet:

  • minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként
  • rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével
  • kábítószeresek körében közös fecskendő használatával
  • tetoválással, fülcimpa vagy orr lyukasztása
  • akupunktúrával
  • testnedvekkel (nyál, anyatej, menstruációs és hüvelyváladék, ondó)

Védőoltás:

Az immunreakció kialakulásához két alapoltás szükséges 1-2 hónap időközzel, ezeket 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. Három oltás után életre szóló a védettség. Magyarországon 2000 óta a 14 éveseket kötelezően oltják hepatitis B ellen.

Betegség:

A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója.

12. Járj el rendszeresen szűrővizsgálatokra!

Méhnyakszűrés:

A méhnyakszűrés minden nőnek a serdülőkortól kezdve, de legkésőbb 25 éves kortól háromévente mindenképpen ajánlott! A vizsgálat a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezők számára ingyenes. A fájdalommentes vizsgálat során a méhnyakról sejtkenetet vesznek és a levett mintát megvizsgálják. A szűrővizsgálat célja a vírus okozta sejtelváltozások, a rákmegelőző állapot minél korábbi felismerése.

Az emlőszűrés az asszonyok rendszeres, kétévenként megismételt vizsgálata. Térítésmentesen jogosultak rá a 45 és 65 év közötti nők, valamint életkortól függetlenül azok, akiknek a szakorvos elrendeli. Minden 45-65 év közötti asszony kétévente egyszer személyes, nevére címzett meghívólevél útján meghívást kap a mammográfiás szűrővizsgálatra. A szűrés célja a kifejlődés kezdeti szakában lévő, kicsi, még nem is tapintható csomók felkutatása. Akinek a szűrés eredménye negatív, megnyugodhat, mert nagy valószínűséggel nem fenyegeti az emlőrák veszélye. A nem negatív szűrési eredmény felveti a kicsi, olykor még nem is tapintható emlődaganat valószínűségét. Ennek tisztázása érdekében további szakorvosi vizsgálatra van szükség. Ha a szakorvosi vizsgálat pozitív, az időben megkezdett, szakszerű kezelés esélyt ad a teljes gyógyulásra.

Az emlőrák – a tüdőrák után – a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. Minden 10-11. nőből egynél kialakul az emlőrák. Az emlőrákok túlnyomó többsége 50 évnél idősebb nőkben, a havi vérzés abbamaradása utáni életkorban fordul elő, ritkábban jelentkezik az úgy nevezett menopauza előtt.

A vastagbélszűrés:

Az 50 év feletti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata ötödével képes csökkenteni a vastagbélrák okozta halálozást a céllakosságban. A vastagbélrák Magyarországon népegészségügyi méretű probléma, mert évente csaknem 7600 új rákesetet diagnosztizálnak. A daganatos halálokok gyakoriságának sorrendjében a vastag- és végbélrák második helyen áll. A nők halálozása 1999 óta kis mértékben csökken, a férfiak között – mérsékelten bár – tovább emelkedik.

Prosztataszűrés:

Férfiaknál 50 éves kortól ajánlott, évente. Urológus végzi a végbélen keresztül történő vizsgálatot, kiegészítésként esetleg ultrahangot is. Indokolt esetben lehetőség van prosztata specifikus antigén (PSA) vizsgálatra. A PSA a prosztatában termelődő fehérje, melynek szintje prosztatabetegségek (jóindulatú megnagyobbodás, prosztatarák) esetén emelkedik. Ezt vérmintából tudják kimutatni.

Szájüregi szűrés:

Kétévente ajánlott, férfiaknak és nőknek egyaránt, egész életen át. A szűrés az ajak és szájüreg megtekintéséből és tapintásos vizsgálatából áll, amelyet háziorvos, fogorvos és foglalkozás egészségügyi orvos végezhet.

Melanoma, bőrgyógyászati szűrés:

20 éves kortól évente, de érzékenyebb, világosabb bőrűeknek, vagy azoknak, akiknek sok anyajegyük van már fiatalabb korban is és félévente javasolt. (Önvizsgálat pedig havonta.) A bőrgyógyász dermatoszkóp segítségével megtekinti az anyajegyeket.

Videópályázat – GYIK

– Ki pályázhat?

– A középiskolák 9-13. évfolyamos diákjai.

– Egyéniben vagy csapatban?

– Egyéniben és csapatban is lehet indulni, a csapatok legfeljebb 4 fősek lehetnek.

– Milyen hosszú legyen a film?

– Egyetlen megkötés van, nem lehet 5 percnél hosszabb.

– Milyen műfajú lehet?

– Csak a fantáziátok szab
határt. Segítségül néhány javaslat. Használhattok animációt, animgifet, videót, fényképet, kommentárt, feliratokat és még, ami az eszetekbe jut. Lehet előre megírt és eljátszott jelenetek sora, lehet riport egy betegről, aki meggyógyult a rákból. Készülhet film olyan emberről, aki éppen leszokóban van a cigiről, aki elhatározta, hogy életmódot vált és elmeséli a tapasztalatait, motivációit.

– Műszaki, technikai jellemzők:

– A késztermék fájlmérete nem lehet nagyobb 2GB-nál, más szabály nincs.

– Mivel készüljön a film, ha nincs videokamera?

– A felvételeket elkészíthetitek jó felbontású kamerával rendelkező mobiltelefonnal vagy webkamerával.

– Hogyan juttassam el a kész filmet?

– Fájlküldő programmal, címzettnek a videopalyazat@egeszseg.hu –t és az egeszseg.hu@gmail.com-ot kell megadni. (wetransfer.com, toldacuccot.hu) A tárgyba írjátok bele a csapatotok nevét.

– Lehet zenét használni a filmekben?

– Csak olyan zenét lehet felhasználni, amely után nem kell szerzői jogdíjat fizetni. Szóval a legjobb, ha magatok komponáltok vagy zene nélkül készül el a film.

– Mire kell még odafigyelni a filmkészítés közben?

– A legjobbnak ítélt 20 filmet a Facebookon hozzuk nyilvánosságra és szavazásra bocsátjuk. Erről a szereplőket mindenképpen tájékoztassátok. Kérjetek tőlük beleegyezést.

– Ha további kérdésed van, hol kapsz választ?

– Írj emailt a videopalyazat@egeszseg.hu címre a tárgyba írd azt, hogy kérdés.